Péntek a halak napja legyen!

Lévai Ferenctől megtudtuk: karácsonykor egyre többen vásárolják az értékesebb, igényesebb és jobban feldolgozott halakat. Mivel még mindig kevés halat eszik a magyar, javasolják a szakemberek, hogy térjünk vissza a régi halfogyasztási szokásokhoz. Vagyis propagálni illenék a pénteki halevési

szokásokhoz való visszatérést. Miért is?! Egyrészt: az egészséges halhúst nagyon finom, mondhatnók gasztronómiai csúcsminőségűen elkészíthető étel. Másrészt: ha egy kicsit is kutakodunk a halfogyasztási hagyományainkban, „ráébredhetünk”, hogy a nagyon régiek vallási (mégpediglen böjti) okokból állították be a pénteki halfogyasztást.

A karácsonyi forgalom mintegy 65 százalékát a ponty adja, a harcsák, a süllő és a pisztráng aránya összesen 25 százalékot tesz ki, 10 százalék körül vannak a választékbővítő, olcsóbb halak, például a busa, az amur, a kárász, a keszegek és a törpeharcsa - tájékoztatott a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). Lévai Ferenc, a MA-HAL szóvivője és egyben az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint a közepesnek mondható haltermés ellenére elegendő halféleségeket kínáltak az ünnepekre. Az árak tavalyhoz képest mintegy 5-7 százalékkal emelkednek.
A magyarországi étkezésihal-termelés 2017-ben 24 ezer tonna volt. Az ágazat éves árbevétele 12-13 milliárd forint körül van, ezt várhatóan idén is stabilan tartja majd. Az ágazat édesvízi halból importot nem bonyolít, az export tavaly 3-3,5 ezer tonna volt, ez idén az aszályos időszak és az élénk belföldi halpiac miatt kevesebb lesz.
Megnyugtatólag kijelenthetjük – a statisztikai adatok „vallatása” nyomán -, hogy az egy főre jutó halfogyasztásunk az elmúlt tíz éves időszakban egyenletesen emelkedő tendenciát mutat.
Az elmúlt tíz évhez viszonyítva 18 százalékos, míg az elmúlt öt évet figyelembe véve 29 százalékos növekedést lehet tapasztalni. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által végzett számítások szerint az egy főre jutó hazai halfogyasztás 2017-ben 6,4 kg volt. Az emelkedő tendencia ellenére még mindig messze elmaradunk az uniós átlagtól, ami 23 kilogramm/fő évente. Ugyanakkor a lassan növekvő halfogyasztás is előrelépés, hiszen nálunk nincs tengeri halászat, a növekedés csupán az édesvízi akvakultúra-termelés eredménye. A halfogyasztás népszerűsítésére indított „Kapj rá”, vagy „a péntek a halak napja” kampány célja, hogy 2023-ra legalább 20 százalékkal nőjön a hazai egy főre eső éves halfogyasztás.
Lévai Ferenc a halpiacon végbemenő drágulás hátterében több tényezőt is megemlített. Példaként megjegyezte a termelési költségek emelkedését, a dráguló takarmányt, az aszályt, a kötelező béremelést és a súlyadórendelet kedvezőtlen hatását. Ennek ellenére az áremelkedés mértéke az országban sehol nem haladja meg a 10 százalékot. A szóvivő kiemelte, hogy karácsonykor a legnépszerűbb hal a ponty, amelynek ára az idén kilogrammonként 1100-1300 forint körül mozog. A 12-13 ezer tonnányi belföldi pontytermelés mintegy 30-32 százaléka a karácsonyi időszakban kerül a piacra. (Ezért is kellene a pénteki halfogyasztást erősíteni…)
A szakember elmondta, hogy az elmúlt három évben az eladott hal mennyisége kismértékben emelkedett, ezért idén is bővülésre számít. Karácsonykor egyre többen vásárolják az értékesebb, igényesebb és jobban feldolgozott halakat, például a konyhakész pontyot, az afrikai harcsát, süllőt és a pisztrángot, szemben az olcsóbb busával.
Idén a tógazdaságokból 13-14 ezer tonna hal kerül ki, az intenzív telepekről pedig mintegy háromezer tonna, amelynek 90 százaléka afrikai harcsa. A szóvivő javasolja a fogyasztóknak, hogy ne hagyják a karácsony előtti utolsó napokra a halvásárlást, mivel a konyhakész, friss halak nagy választékban már december elejétől beszerezhetők. Ha van affinitásunk, akkor érdemes úgy tisztítani, bontani, főbb darabokra (milyen halételt szeretnénk készíteni?!) a halunkkal.
Porciózzuk (halászlének, ikralevesnek, rántani-, sütnivalónak, pörköltnek), filézzük és ami fontos, mindenek előtt beirdaljuk, sok helyütt  (helytelenül) szálkátlanítást  mondanak. A 2-3 milliméteres beirdalás után is rengeteg szálka van a pontyfilénkben, de ezeket a kisméretű csontocskákat nem érzékeljük az étkezés közben. Nem árt, sőt!, azért a gyakorlott halétel-készítő legyen tisztában, hogy a konyhakésszé feldolgozandó halfajtánkban hol vannak és hol nincsenek vagy gyéren vannak y-szálkák, bordaszálkák és egyéb csontocskák. Az utóbbiakkal nem érdemes bíbelődni, mert finom ízűvé varázsolódik a halhúsunk.
Ezért is érdemes a néhány hetes mélyhűtést alkalmazni, ez a technikai-technológiai megoldás nem árt a halhúsnak, -belsőségnek. Kitért arra is, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzései minimális hiányosságokat tártak fel az elmúlt három évben, a magyar hal biztonságos és kifogástalan minőségű élelmiszer.
Egy kis gasztronómiai gusztálásra invitálnám a kedves olvasót: Budapest belvárosában Halkakas néven működik egy szemre való étterem, ahol kizárólag halféleségeket készítenek a vendégek számára. Itt meglepődhet a vendég, mert a finom halfalatok mellett olyan körítéssel, díszítéssel szolgálják fel a halételt, hogy ez önmagában kellő elégedettséget vált ki az egyénből.
Tehát a karácsonyi ünnepi halfogyasztás-szokás mellett, havonta (böjti szándékkal) 1-2 pénteki napon szintén érdemes színesíteni a gasztronómiai szokásainkat. „Kapj rá!”…

(Forrás: MTI) László Gyula