2019. február 2., szombat

Antibiotikum: barát vagy ellenség?




.

Lehetőségek a rezisztenciakrízis küszöbén. Hazánkban évente a felnőttek 1, a gyermekek 2 doboz antibiotikumot vesznek be, az elmúlt években minden magyar lakosra átlagosan egy doboz antibiotikum jutott, ezzel hazánk a középmezőnybe tartozott Európában.


Dr. Sal Péter gyermekorvos, homeopata szerint a legnagyobb sorskérdések között kell kezelnünk az antibiotikum-használatot, hiszen az az 500 ezer tonna antibiotikum, melyet az emberiség elfogyaszt 1 év alatt, megjelenik a világunkban, természeti környezetünkben. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ezzel olyan kórokozókat termelünk ki, melyek le fognak győzni minket.

A gyermekek kiemelkedően sok antibiotikum-terápiában részesülnek, 2015-ben hazánkban például minden 0-5 éves átlagosan 2 doboz antibiotikumot kapott. A mezőgazdaság, az állatgyógyászat négyszer annyi antibiotikumot használ, mint a humán gyógyászat. A humán felhasználás kb. 90%-a járóbeteg ellátásban történik. Magyarországon a nyugati megyék majdnem fele annyi antibiotikumot használ, mint a keleti megyék.
„A légúti fertőzések 90%-a vírusos eredetű, tíz légúti betegből csak egynek kellene antibiotikumot adni. Minél több antibiotikumot használnak az emberek egy földrajzi egységen belül, annál gyakoribb a rezisztencia, azaz az antibiotikummal szembeni ellenállás. Hazánkban nem kellene, hogy rosszak legyenek a rezisztenciaadatok, de hiába használunk kevés antibiotikumot, azokat igen rosszul tesszük, ez okozza a rezisztencia növekedését” – magyarázta Dr. Sal Péter.

„Az elmúlt 25 évben csak néhány antibiotikumot fedeztek fel, új gyógyszercsoport nem jelent meg ezen a területen, pedig nagy szükség volna rájuk, hiszen az EU-ban évente 25-33 000 beteg hal meg a rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt. Amellett, hogy ezek a betegségek szenvedést okoznak, súlyos pénzügyi következményekkel is járnak társadalmunk számára. A gyógyszerrezisztens fertőzések költségei évente mintegy 1,5 milliárd eurót tesznek ki az Únióban, a megnövekedett egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés miatt. Alexander Fleming a penicillin felfedezésével megváltoztatta a modern orvostudományt, a XX. század utolsó évtizedeitől azonban az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata vált gyakorivá. 70 évvel ezelőtti bevezetésük óta az antimikrobiális szerek - szűkebb értelemben az antibiotikumok - drasztikusan lecsökkentették a fertőző betegségek okozta halálesetek számát. Mindazonáltal maga Fleming volt az, aki látta az első antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat és figyelmeztetett, hogy ne alkalmazzunk penicillint, hacsak nincs megfelelően diagnosztizált indok a használatára. Tekintettel a kritikus helyzetre, az Európai Bizottság 2001-ben uniós stratégiát indított az emberi, állati és növényi egészséget is érintő antimikrobiális rezisztencia veszélyének leküzdésére. A homeopátiás gyógymód több mint 200 éve szolgáltat jó tapasztalatokat a fertőzések kezelésében, és ebből az első 100 év az antibiotikumok előtti korszakban telt el.” – tett hozzá Dr. Sal Péter.

Az alapellátásban az antibiotikumok felírásának leggyakoribb oka a felső légúti megbetegedések. Mivel ezeknek a fertőzéseknek csak kis hányadát okozzák baktériumok, nem megfelelő gyakorlat rutinszerűen antibiotikummal kezdeni a felső légúti fertőzések kezelését. (https://docplayer.hu/3004938-Antibiotikum-terapias-konszenzusnyilatkozat.html) Ha ezen megbetegedések kezelésében első terápiaként, az első néhány nap alatt homeopátiát alkalmaznának, az antibiotikumok felhasználása jelentősen csökkenne, ami támogatná az EU antimikrobiális rezisztencia elleni stratégiájának megvalósulását.
Ezt a tapasztalatot epidemiológiai kutatások is alátámasztják. Franciaországban homeopátiás és konvencionális háziorvosi praxisok eredményeit vizsgálták izom és csontfájdalmak, felső-légúti fertőzések, alvászavar, szorongás és depresszió esetén több mint 8500 betegen, 800 háziorvos bevonásával. Felső-légúti fertőzések kezelésekor a homeopata orvosok 57%-kal kevesebb antibiotikumot írtak fel. A páciensek betegségének lefolyása hasonló volt, mint a konvencionális praxisokban, gyógyulási esélyeik nem csökkentek, miközben jóval kevesebb antibiotikumot kapott a szervezetük. (Az EPI3 kutatás felső-légúti fertőzések részeredménye: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24646513)

 

Nincsenek megjegyzések: