Thomas J. Watson

.

Ír bevándorló sokgyermekes családban született 1874-ben Campbellben (Nev York állam). 18-évesen könyvelőként kezdte, hangszerügynökként, brókercég alkalmazottjaként, pénztárgép eladóként folytatta. Éles eszével sok hasznos tapasztalatra tett szert, felvették egy bélyegzőórákat és könyvelőgépeket gyártó kis céghez. Gyorsan haladt előre a ranglétrán, amelynek irányítását végül rábízták a tulajdonosok. Ekkor Watson már 50-éves volt. A kis céget úgy hívták: Industrial Business Machines, rövidítve IBM.

   Nyolc év elteltével az IBM nagyvállalattá vált. Watson fantáziát látott a lyukkártyás gépek gyártásában, amelynek óriási kereslete lett. Rájött a programozási nyelvek nagy jelentőségére és jövőjére is, ezért kifejlesztette a Fortran programozási nyelvet. Ez volt az első  magas szintű programozási nyelv, a mai számítógépek működésének alapja. 1937-ben az IBM tabulációs berendezései lehetővé tették a szervezetek számára addig elképzelhetetlen mennyiségű adat feldolgozását. A cég ügyfelei között volt az Egyesült Államok kormánya, amely első ízben kísérelte meg 26 millió ember foglalkoztatási adatainak kezelését, az új társadalombiztosítási törvénynek megfelelően.
   Az IBM egyre növekvő bevételeiből kutatásokat finanszírozott. 1955-re kifejlesztettek egy olyan rendszert, amelyben a gép képes volt „tanulni” kártyajátékok már lejátszott partijából. Hihetetlennek tűnik, de ebből fejlesztették ki a helyfoglalási rendszert az American Airlanes számára és az első programozott írógépet, Ekkor kezdett szélesebb körben elterjedni a számítógép az Egyesült Államokban.
   Sajnálatos, hogy a Szovjetunió és a szocializmust építgető országok tudatlanságból, vagy szándékosan félremagyarázták a kibernetikát, mint tudományágat. Tilos volt tanítani információelméletet, adatátvitelt, operációs rendszereket. 1955-ben a közép- és felsőoktatási tankönyvekben a következők szerepeltek erről a témáról.
   „Az informatika reakciós áltudomány, amely az Egyesült Államokban keletkezett, majd elterjedt más tőkés államokban is. Az informatikában világosan kifejezésre jut a burzsoá világnézet egyik fő tulajdonsága, az embertelensége, az a törekvése, hogy a dolgozókat a gép függvényévé, a termelés és a háború eszközévé változtassa. Ugyanakkor az informatikára az az imperialista utópia is jellemző amely az élő, gondolkodó, érdekeiért harcoló embert géppel akarja helyettesíteni. Az új világháború gyújtogatói sötét mesterkedéseik céljára használják fel a kibernetikát.”.
   Thomas J. Watson 1956-ban hunyt el. Helyét fia vette át. A cég ma 400.000 alkalmazottjával és 80 milliárd dolláros évi árbevételével a világ legnagyobb és legismertebb informatikai vállalata. Az úgynevezett „legyőzhetetlen béketábor” országai a műszaki haladás tekintetében 20 évet vesztettek.

Láng Róbert - EuroAstra