A 2018-as év eredményei az Állatkertben

Az év végének közeledtével a Fővárosi Állat- és Növénykert összefoglalta a 2018-as esztendő legfontosabb eredményeit, ide értve a látogatók számának alakulását, az esztendő főbb rendezvényeit, a bemutatott állatállomány

gyarapodását, valamint az év során átadott új létesítményeket, látnivalókat és attrakciókat is. Az eredményeket egy független, mértékadó értékelési rendszer is visszaigazolja: az úgynevezett Sheridan-lista szerint ugyanis a városligeti intézmény nemcsak a legjobb magyarországi állatkert, hanem európai összehasonlításban is az élmezőnybe tartozik.


A leglátogatottabb közművelődési intézmény
Továbbra is a Fővárosi Állat- és Növénykert az ország leglátogatottabb közgyűjteménye, közművelődési intézménye. Bár az éves látogatószámot most még nem lehet pontosan megmondani, de az bizonyos, hogy valahol 920 ezer és 1 millió fő között lesz. Az idei év látogatószáma várhatóan mintegy 50 ezer fővel haladja majd meg az előző évit. A legmagasabb egy napra eső látogatószám több mint 12 ezer fő volt.
Az év során az Állatkert több nagy sikerű rendezvényt is tartott. Ezek sora február elején az Állatok Farsangja háromnapos rendezvényével kezdődött meg, majd áprilisban a négy napon át tartó Föld Fesztivállal folytatódott. Júliusban és augusztusban minden szerda estén egy-egy teltházas koncertre került sor a Zenés Állatkerti Esték koncertsorozat részeként, a nyár utolsó péntek estéjén a VII. Állatkertek Éjszakája programjaival várták a nagyközönséget. Ősszel a hagyományos Állatszeretet Fesztivál mellett Holnemvolt Gyermekkönyv-fesztivált, halloweeni programot és Márton-napi Liba Bulit is szerveztek, december elején pedig a látogatók találkozhattak Joulupukkival, a finnországi Mikulással is.

Új attrakciók, látnivalók, szolgáltatások
A városligeti intézmény kínálata idén több látnivalóval, új attrakcióval bővült. Májusban megnyílt a Holnemvolt Vár, az Állatkert új játszóparkja. Az 1,5 hektáros komplexumban, amely kifejezetten a kisgyermekkel érkező családoknak készült, mesés állatok, állatos mesék, játékok és élmények sokasága várja a nagyközönséget. A Nyíhangár és környékének lovas programjai, a több évnyi szünet után újra megindított tevegelés, a Szőrmókosban lakó alpakák, a Majorság háziállatai és az állatsimogató lakói mellett a Mesterségek Udvara, a Hetedhét Palota nevet viselő, a magyar animációs állatmesék világa köré szerveződő tematikájú, interaktív mese-játszóház, a Varázspadlás és a Titokpince teszi teljessé a Holnemvolt Vár kínálatát. A közönség nagy örömére a Holnemvolt Várban egy vurstli zóna is helyet kapott. Ezt a zónát az 1909 óta működő, patinás, falovas-hintós, Schäftner-féle körhinta körül alakították ki, amely körhintát egyébként – a Holnemvolt Vár kialakításával párhuzamosan – kívül-belül mutatósan fel is újították.
Májusi megnyitása óta a Holnemvolt Vár két alkalommal is újabb attrakciókkal bővült. Augusztusban a Sünispotállyal, decemberben pedig az új Cápasulival.
A Sünispotály az Állatkertbe bekerülő mentett állatok új bemutató mentőközpontja, ahol a nagyközönség is bepillantást nyerhet az itt zajló mentőmunkába. E munka keretében Magyarországon őshonos, vadon élő, védett és fokozottan védett állatfajok olyan egyedeiről gondoskodnak a szakemberek, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Többek között törött szárnyú gólyák, mérgezett sasok, fészekből kiesett madárfiókák, elárvult kismókusok, sérült sünök és telelésben megzavart denevérek mentéséről van szó. A sérült állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik, hogy aztán visszajuttathassák őket a szabad természetbe. A 2018-as esztendőben mintegy 1800 mentett állatról gondoskodtak az állatkerti munkatársak.
Az új Cápasuli – amely szintén a Holnemvolt Vár részeként nyílt meg – egy olyan különleges bemutatóhely, ahol a fiatal cápák a nagyközönség szeme láttára cseperednek fel. Mi több, megtanulják azt is, hogyan éljenek együtt a medence többi lakójával, és hogyan működjenek együtt a velük foglalkozó szakemberekkel. A Cápasuliban összesen csaknem egymillió liter tengervíz hullámzik, és a többféle cápa mellett rájákat, illetve különféle rajhalakat is láthatnak a látogatók. A Cápasuliból kikerülő „nebulók” egy kétmillió literes, óriási cápamedencébe kerülnek majd, amely a most még építés alatt álló Pannon Park sok-sok attrakciójának egyike lesz.

Kisállatok minden mennyiségben
Az Állatkertet felkereső látogatók szinte a kert minden sarkában cseperedő kisállatokat, kölyköket, fiókákat láthattak és láthatnak jelenleg is. A 2018-as esztendőben ugyanis ismét számos fajnál volt gyermekáldás. Az emlősök közül például a kuszkuszoknál, a rókakuzuknál, az ecsetfarkú patkánykenguruknál, a Bennett-kenguruknál, a nyugati szürke óriáskenguruknál, a tatuk közé tartozó matakóknál (ők most először szaporodtak Budapesten), a sörényes hangyászoknál, a gyűrűsfarkú makiknál, a törpe selyemmajmoknál, az éji majmoknál, a világritkaságnak számító aranyhasú mangábéknál, az ormányosmedvéknél, a rókamangusztáknál, a Böhm-zebráknál, a cebui disznóknál, a muntyákszarvasoknál, az indiai antilopoknál, a vízidisznóknál, a nagy maráknál, a nagy tengerimalacoknál, a zöld  agutiknál, a luzoni kéregpatkányoknál és gundiknál, a madarak közül a pápaszemes pingvineknél, a vörösfülű aráknál, a jácintkék aráknál, a rózsás és a borzas gödényeknél, a batláknál, a skarlát íbiszeknél, a rózsás flamingóknál (náluk minden korábbinál több, összesen 25 fióka cseperedett fel az idén), a fekete hattyúknál, a koronás darvaknál, a tűzcsízeknél és a kék püspökpintyeknél, a hüllők közül pedig a vöröshasú huszárteknősöknél, a vitorlásgekkóknál, a hondurasi királysiklóknál és a Ruthven-királysiklóknál volt külön említésre is érdemes szaporulat.
Érdemes megemlíteni a háziállatokat is, hiszen ezek bemutatása már csak azért is fontos, mert a városlakó közönség számára legalább olyan egzotikumot jelentenek, mint a távoli tájak állatai. A háziállatok közül a mangalica sertéseknél, a magyar tarka szarvasmarháknál, a gyimesi racka juhoknál, valamint az állatsimogatóban lakó törpekecskéknél és kameruni juhoknál is születtek kisállatok.
Még a mentett állatoknál is volt szaporulat! A Margitszigeti Kisállatkertben élő gólyák, akiknek az életét ugyan sikerült megmenteni, de szabadon engedni már nem lehet őket, a szigeti bemutatóhelyen párba álltak, fészket raktak, és – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is neveltek egy fiókát.
A 2018-ban született állatok mellett az év során sokan voltak kíváncsiak a 2017-es esztendő legvégén világra jött kiselefántra és a gorillakölyökre is, sőt, a már valamivel nagyobbacska, de még mindig kölyöknek számító, négyéves orangután kölyköknek is nagy rajongótáboruk van.

Ritkuló fajok szaporítása
A 2018-ban világra jött kisállatok közül igen soknak a természetvédelmi jelentősége is nagy. Különösen igaz ez az aranyhasú mangábé kölyökre, hiszen ez a faj őshazájában is ritkulóban van, a világ állatkertjeiben pedig 12 helyen összesen 27 egyed él. A kicsi felmenői apai ágon amerikai, anyai ágon pedig európai állatkerti egyedek, így az apróság megszületése az egész állatkerti világállományra nézve fontos eredmény a rokontenyésztés elkerülése szempontjából. A két cebui kismalaccal és a vörösfülű ara fiókával, a gyűrűsfarkú maki kölyökkel és a három pápaszemes pingvin fiókával, továbbá a sörényes hangyász kölyökkel és a jácinkék ara fiókákkal szintén ritkulóban lévő, fenyegetett (kritikusan veszélyeztetett, veszélyeztetett vagy sebezhető) fajok egyedszámát sikerült gyarapítani.

A legjobb magyar állatkert Európa élmezőnyében
A Fővárosi Állat- és Növénykert eredményei visszaköszönnek az úgynevezett Sheridan-lista helyezéseiben is. Az európai állatkertészetben mértékadónak tekintett értékelési rendszer szerint ugyanis a magyar főváros állatkertje első helyen áll a magyarországi állatkertek között, és európai összehasonlításban is az élmezőnybe tartozik.
A legfrissebb, 2018-as értékelési listán 110 európai intézmény, köztük 4 magyarországi állatkert szerepel. A hazai kertek közül a budapesti 189, a nyíregyházi 157, a szegedi és a veszprémi pedig egyaránt 113 pontot kapott a látogatói élmény, a szolgáltatások, a kertben folyó szakmai munka és több más szempont együttes mérlegelése alapján.
Ami az összeurópai mezőnyt illeti, a listán szereplő 110 állatkert közül a kapott pontok alapján a budapesti a 17. helyen áll. Holtversenyben a dán és az ír főváros, Koppenhága és Dublin ugyancsak 189 pontra értékelt állatkertjével, kissé lemaradva a rotterdami (203 pont), a berlini (193 pont) és az amszterdami (191 pont) kertektől, de megelőzve például Hamburg (183 pont), London (183 pont), Antwerpen (181), Frankfurt (175 pont) Barcelona (171 pont), vagy éppen Edinburgh (170 pont) állatkertjét. Mindezek alapján elmondható, hogy a magyar főváros állatkertje nemcsak az egykori vasfüggönytől keletre eső európai országok körében, hanem Európa egészét tekintve is az élmezőnybe tartozik.
Bár a Sheridan-lista nem hivatalos ranglista, de olyan független értékelési rendszer, amelyre az állatkerti szakmában szerte Európában odafigyelnek. A lista szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki ugyan nem klasszikus értelemben vett állatkerti szakember, neve mégis jól ismert állatkertészeti berkekben. Eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember, ám 2007-ben, amikor idős kora miatt visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjét, és kidolgozott egy szempontrendszert is az egyes állatkertek értékelésére. Ez alapján az általa felkeresett intézmények rangsorát is rendszeresen közzéteszi. Listája – a módszertan részletes leírásával, illetve egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt – először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében, majd egy-egy frissített listát tett közzé 2013-ban, 2015-ben, és idén, 2018-ban is.

Forrás: EuroAstra