.
Újabb kutató állítja, hogy rejtett kódot talált a Bibliában. Newton az apokalipszis dátumát jósolta meg a Bibliából, egy izraeli matematikus rabbik nevére bukkant benne, egy 1997-es bestseller pedig az emberiség földönkívüli eredetére – derül ki a titkos bibliai kódok kutatásának történetéből. Egy amerikai műkereskedő új elméletéből a HISTORY mutat be egész estés filmet december 23-án.
A szentpétervári Orosz Nemzeti Könyvtár egyik legféltettebb kincse a héber Biblia legrégebbi, teljes egészében fennmaradt kézirata.
A Leningrádi Kódexet Kr. u. 1010-ben vetették papírra Kairóban, és a
19. században került a könyvtárba. Hogy az eltelt 800 évben mi történt a
relikviával, az a HISTORY új, Rejtett kód a Bibliában című filmjének
témája. Egy amerikai műkereskedő ugyanis úgy véli, kódolt üzenetet
fedezett fel az ősi szövegben, ami magában rejti Krisztus születésének
próféciáját.
Már Newton is Biblia-kódot keresett
Timothy Smith
nem az első önjelölt kutató, aki titkos üzenetet vél felfedezni a
Bibliában. A modern fizika egyik atyja, Isaac Newton is lelkesen
tanulmányozta a Szentírást. Úgy vélte, Salamon templomának méretei és
arányai olyan matematikai összefüggéseket rejtenek, amelyekből ki lehet
következtetni például a Föld méreteit. Dániel könyvéből pedig levezette,
hogy az apokalipszis legkorábban 2060-ban várható. Egy XIV. századi,
ibériai hittudós, Bachya ben Asher arra „jött rá”, hogy a Tóra első
betűjétől minden 42-edik betűt kiolvasva olyan sort kapunk, amiből –
némi kabbalisztikus számmisztikával bűvészkedve – megkapjuk a holdhónap
pontos hosszát. A későbbi Biblia-kódok szintén az azonos távolságú
betűsorozatok módszerét használták.
A rabbi és a matematikus felfedezése
Ben Ashert
olvasva vált a téma megszállottjává 700 évvel később Weissmandl Mihály
nyitrai rabbi, aki a Holokauszt idején a szlovákiai zsidóság
megmentéséért tett erőfeszítéseiről vált híressé. Fáradságos munkával
papíron tízszer tízes mátrixokba rendezte a Tóra 300 ezer betűjét, így
keresett összefüggéseket. Fél évszázaddal később Eliyahu Rips izraeli
matematikus már számítógéppel fürkészte a kódot. 1994-ben egy publikálta
„felfedezését”, miszerint a Biblia szövegében kódolva van kétezer év
minden fontos rabbijának neve. Például úgy, hogy a név első betűje a
Teremtés könyvében szerepel, a második 1606 betűvel később, a harmadik
kétszer 1606 betűvel később, és így tovább.
A véletlen játéka? Rejtett kód a Moby Dickben
Michael
Drosnin amerikai újságíró 1997-es bestsellere, A Biblia kódja már nem
kevesebbet állított, mint hogy a módszerrel bizonyítékot talált az
emberiség földönkívüli eredetére. Sokan persze kétkedve fogadták a
felfedezéseket. Brendan McKay ausztrál matematikus és társai
bizonyították: kellően hosszú szövegekben statisztikai alapon is lehet
találni értelmesnek tűnő összefüggéseket. A fenti módszerrel elemezték
például a Moby Dicket, és megtalálták benne többek között Abraham
Lincoln, Martin Luther King, John F. Kennedy és Diana hercegnő nevét,
valamint haláluk körülményére utaló szavakat.
Akár komolyan vesszük a Biblia-kódok kutatását, akár nem, egy dolog biztos.
„A héber Bibliát több mint kétezer éve emberek milliárdjai tisztelik.
Ez a könyv a judeo-keresztény kultúra alapja és a nyugati civilizáció
egyik legnagyobb hatású szövege” – írta Timothy Smith könyvének
előszavában Eugene Ulrich neves Biblia-kutató, a Notre Dame Egyetem
professzora.
A könyvből készült, Rejtett kód a Bibliában című film december 23-án, vasárnap este 21:00-kor látható a HISTORYN.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése