1893. november 6-án halt meg Csajkovszkij

Hattyúk tava, Csipkerózsika, Diótörő, Rómeó és Júlia, Anyegin...

 

Köztiszteletben álló mérnök-hivatalnok család gyermeke. Pétervárott igen gondos nevelésben részesült, zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett

foglalkozni,1877-ben szerencsétlen házasságot kötött, melyből háromhetes együttélés után lelkileg teljesen összetörten elmenekült.
Életében akkor következett be a döntő fordulat, amikor Nagyezsda Meck asszony, egy vagyonos sokgyermekes özvegy évi 6000 rubelt bocsátott rendelkezésére, hogy kizárólag a zeneszerzésnek szentelhesse idejét. Kettőjük levélváltása -személyesen sohasem találkoztak- egyike a világ legkülönösebb levelezéseinek.
Az asszony 1890-ben minden átmenet nélkül megszakította a "kapcsolatot", s ez Csajkovszkij amúgy is túlságosan érzékeny, melankóliára hajló lelkivilágát még jobban megrendítette. Sokat utazgatott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában s a külföldön egyaránt ünnepelték.

Zeneszerzőként a Rómeó és Júlia című fantáziája tette ismertté a nevét, s legnagyobb sikereit is a szimfonikus muzsika területén aratta. Utolsó szimfóniái, valamint versenyművei közül a D-dúr hegedűverseny, illetve a B-moll zongoraverseny ma is állandó műsorszám.
Szinte új műfajt teremtett egész estét betöltő balettjeivel (Hattyúk tava, Csipkerózsika, Diótörő), és mindig újabb rohamra indult az opera területének meghódításáért. Itt azonban csak az Anyeginnel tudott maradandóbb visszhangot kelteni. Olykor feltűnik még a Pique Dame, míg többi operája hamarosan a feledés homályába merült.
Művészetében a nemzeti romantika egyes elemei (főleg dallam- és ritmuskészlete) szorosan fonódnak egybe az általános európai, illetve nyugat-európai romantika, az utóromantika stílusjegyeivel.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros