Dicső magyar várak! - Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár - vártörténet

A nyugati határvidéken, a Fertő-tó, a Duna és mellékfolyói által szabdalt mocsaras területeken a honfoglalást követően épült fel Moson vára, amely viharos évszázadokat élt át.

Moson korai erődítményét a napjainkban Király-dombnak nevezett alacsony kiemelkedésen létesítette Szent István király, hogy a nyugati támadásoknak ellenálló, egyúttal a kereszténység jelszavát zászlajára tűző központosított állam belső nyugalmát is vigyázó vármegyék egyikének székhelyéül szolgáljon. E korai vár facölöpökből rekeszes szerkezetűre készített és földdel töltött falakból állt. A külföldről indított támadásokban nagyon sok kárt szenvedett, végül 1271-ben II. Ottokár cseh király hadjáratában végleg lerombolták.

A tatárjárás utáni időszakban a régi vártól 3 kilométerre, Magyaróvár egykori római erődje helyén új, kőből épült erődítmény létesült. A 14. század elején a Dunántúlt uraló Kőszegi nemzetség foglalta el, majd a feudális anarchiát megszüntető Róbert Károly serege vette birtokba. A középkorban több birtokosa is volt, köztük az I. (Nagy) Lajos király belső köréhez tartozó Lackfi család.

Tulajdonosai az évek során fokozatosan bővítették falait és épületeit, a 16. századtól azonban már a hihetetlen gyorsasággal előrenyomuló török elleni védekezés szempontjai határozták meg a vár fejlesztését. Bécs 1529-es ostromakor a Habsburg hadvezetés harc nélkül feladta ugyan Moson térségét, de be kellett látnia, hogy az osztrák tartományok érdekében létszükséglet annak ütközőövezetté alakítása. Itáliai hadmérnökök bevonásával korszerű elvek szerint ágyúbástyás övvel vették körül a középkori vármagot, ugyanekkor a város köré is falakat építettek, melynek árkaiba a közeli Lajta vizét vezették.

Földrajzi helyzeténél fogva - mint a nyugati országokba felhajtott alföldi szarvasmarha gulyák vámoló helye - egyúttal fontos bevételi forrást is jelentett az örökös pénzszűkében lévő bécsi udvarnak. Míg Bocskai István hajdúi sikertelenül támadták az erődítményt 1605-ben, addig 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege ágyúlövés nélkül kerítette hatalmába. 1683-ban a Bécs városának ostromára vonuló Kara Musztafa török nagyvezér hadai előtt az útjába kerülő több dunántúli végvárral együtt Moson is kapitulált. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a terület a császári hadvezetés ellenőrzése alatt maradt, bár környékére a kuruc könnyűlovasok gyakorta indítottak zsákmányszerző portyákat.

A 18. században - a békés idők beköszöntével - a virágzó település körüli védőműveket lebontották, míg a belsővárban 1818-ban gazdasági akadémia létesült. Napjainkban a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán kívül az épületben intézménytörténeti kiállítás tekinthető meg.

Mosonmagyaróvár - fotók
2D-s fotók |

Forrás: Magyar Várak, Vármúzeum ...