Dicső magyar várak! - Nagykanizsa

Nagykanizsa - vártörténet

A Dunántúl délnyugati tájéka a középkorban hatalmas mocsarakkal bővelkedő vidék volt, melyet a Dráva, a Mura valamint a Kis-Balaton bőséges vizei öntöztek.

A történelem évszázadai alatt két erődítmény is váltotta egymást e helyen. Az elsőt a 14. század elején keletkezett oklevelek Kanizsaszeg várának nevezték, melyet a nagyhatalmú Kőszegi nemzetség várnagya, Osl nembeli Lőrinc kardcsapás nélkül átadott az ostromra felsorakozó királyi csapatoknak. Később ez a korai erődítmény ismeretlen körülmények között elpusztult, még nyomait nem sikerült felfedezniük a régészeknek.

Valamivel szerencsésebbek vagyunk azonban a második várral. Ezt a 15. század elején emeltette a Zsigmond király legbensőbb híveinek számító Kanizsai főnemesi család. A família igen jelentős befolyására utal, hogy tagjai magas tisztségeket - esztergomi érsek, tárnokmester, kancellár és főispán - viseltek. Az 1960-as években végzett ásatások felszínre hozták az előkelők rezidenciájának maradványait, mely egy szabályos négyzet alakú, támpillérekkel tagolt épület volt.

A 16. században sötét felhők vetődtek az addig békés tájra, a török hódítók hullámai elérték Kanizsa környékét is. A várat rövidesen cserével megszerezte a Királyi Kamara, és az akkori időszak hadművészetében legjártasabb itáliai hadmérnököket küldte ki modernizálására. Az egykorú források szerint a jobbágynépek robotmunkájával sok esztendőn át folytak a munkálatok. Hatalmas erdőségeket vágtak ki, hogy a vaskos cölöpökből magas várfalat emeljenek, majd közeit vesszővel befűzték, és agyagos földdel megtöltötték. Ezt nevezték "magyar módra" készült palánkfalnak, mivel a kőben szegény vidéken nem volt lehetőség más építőanyag beszerzésére.

Szigetvár eleste után Kanizsa az oszmán hódítók elleni végvárrendszer első vonalába került. A hadi krónikák lapjain elévülhetetlen érdemeket szerzett Thúry György várkapitány, aki félelmet nem ismerve sorra verte vissza könnyűlovas vitézei élén az ellenség betöréseit. 1571 tavaszán azonban tőrbe csalták és megölték a törökök. Kanizsa falaira az 1600-as esztendőben került fel a félhold, miután hosszas ágyúzás után német parancsnoka szabad elvonulás fejében feladta. A keresztény seregek hiába próbálták visszavívni már a következő évben. A hatbástyás vár csak 90 esztendő múltán került ismét Habsburg fennhatóság alá, hosszas kiéheztető blokád után.

Rövidesen azonban ütött utolsó órája, a Haditanács parancsára 1702-ben lerombolták, árkait betöltötték a sáncok anyagával. Területén a régészeti kutatások is nehézségekbe ütköznek, mert ott az 1950-es években szeszgyárat létesítettek. Ezért egyelőre nincs lehetőség arra, hogy jobban megismerjük ezen eltűnt várunk nyomait.

Forrás: Magyar Várak, Vármúzeum, stb...