Ötezer év kínai remekművei

.

Hagyományos porcelán

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum mintegy 8000 darabos kínai gyűjteményéből 2015. január 4-ig reprezentatív válogatás látható. A kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója kínált most erre alkalmat - jelentette be Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese. Ugyanis Hopp Ferenc gyűjteménye ismét visszatért a Szépművészeti Múzeum kebelébe.

Jáde faragványFajcsák Györgyi múzeumigazgató, a kiállítás kurátora lebilincselő módon mutatta be a felújított térben áldozatos munkával létrehozott időszaki tárlatot. A kényes és ritka tárgyak egy részét utoljára 1987-ben tudták közszemlére tenni, az utolsó tudományos kötet a kínai esztétikáról pedig 1973-ban jelent meg.

Jáde figurákA mi kultúránktól eltérően, a kínai művészetet a hagyományos kínai bölcselet, például az öt elem, határozza meg. Ezért a kiállítás középpontjában öt kiemelkedő jelentőségű kínai tárgyalkotó anyag áll: a jáde, a porcelán, a lakk, a papír és a selyem - egyben mindegyik kínai találmány. E tárgyak magukban hordozzák ősi jelképrendszerüket, rituáléikat és eszmei hátterüket.

LakkszoborAz itt őrzött legrégebbi tárgy a Kr. e. 3. évezredből származik, ezt tartják a kínai mívesség kezdőpontjának. A most felsorakozó 150 műtárgy mestermű a festészet, a költészet és a keleti hagyományos kézművesség köréből. Fajcsák Györgyi megemlítette, hogy Csongor Barnabás sinológus a 90. életévén túl is értékes munkát végzett a kiállítás létrehozásában.

faragott lakkdobozMindjárt az emeleti folyosó végén egy aranyozott kínai házi szentély fogad. Ritkaság a mellette kiállított, mandzsu és kínai nyelvű kinevezési okmány, amit az Ég Fia, a császár adományozott - e tárgy vezeti be az Andrássy út közönségét a nagy Kínai Birodalomba, az olvasható, látható és hallható emlékek világába.

Kínai oroszlánAz első terem főszereplője a jáde. Kelet gyémántjának is mondják a 7 ezer éves, gyémánt keménységű követ, amely az égi és a földi hatalom örökkévalóságát jelképezi, valamint finom faragásait csak egy páratlan civilizáció tudta megalkotni. Készült belőle méltóságot jelentő szertartási fegyver, rituális tárgy, személyes vagy halotti viselet - amint az ókori szövegek leírják. Látunk halotti maszkot, illetve a szemet borító köveket, a kínai zodiákus jegyek figuráit, szerencsehozó tárgyakat, kabócát, azaz házi tücsköt, amit sok helyen háziállatként, házőrzőként bambuszketrecben tartottak. A 2. században készítettek teljes testet beborító jáde páncélzatot is. A különös korongokról úgy gondolták, csillagászati eszközök lehettek, majd később kiderült, hogy a Pi-korongok 3 ezer éves díszítőmintái. Ajándéktárgyként kívántak vele hosszú életet, hűséget, gyermekáldást. A mellékelt monitoron Tőkei Ferenc fordításában olvashatjuk hozzájuk az eredeti pinyin nyelvű szövegeket, a konfuciánus és a taoista idézeteket.

PapírtekercsA második teremben találjuk a 8. századtól kezdve a 18. századig készített porcelánokat. Nyugaton fehér aranynak hívták a kínai porcelánt, csodálták csengő hangját, finomságát, fehérségét. A 16. században hozták be Európába a jezsuita misszionáriusok. A kínai Jingdezhenben készültek a legszebb darabok. A 14. századi iszlám hatás terméke a kék-fehér mintázat. A 17-18. században tökéletes formájú, egy-szín-mázas (monokróm) porcelánt hazai piacra szánták, a színeseket exportra „gyártották". Igen ügyes vegyészek kísérleteztek a manufaktúrákban. Monokróm készítésűek ezreit rendelték az uralkodók udvaruk használatára. Látunk itt jáde színű, olcsóbb kerámiákat a természetből vett mintákkal. Egy lopótök alakú váza különlegessége, hogy Kossuth Lajos hagyatékából árverésen szerezte meg Hopp Ferenc, a gyűjtő. A rinocérosz agyart formázó csészéből esküvőkön ittak. A hamvas őszibarack színű máz az örök életet jelképezte. Csöppet sem volt esetleges, milyen fajta tárgyhoz milyen formát vagy színt társítottak. Az árát meghatározta, hogy egy-egy tárgyon 80-100 ember is dolgozhatott. A terem közepén lévő tárlót aranyhalas medence foglalja el. Az aranyhal bőséget hordozó jelentéssel bírt.

SelyemfestésA következő teremben lakktárgyakat helyeztek el. A lakkot egy magas páratartalmú környezetben élő fa megcsapolásával nyerik már 2500 éve (a fát 15 évig nevelik, és csak egyszer lehet megcsapolni!). A drága, munkaigényes lakkot 10-20 rétegben vitték fel a fa-, textil- vagy bambusztárgyak tartósítására, vízhatlanná tételére. Edényeket, koporsókat, bútorokat vontak be vele, olykor díszítőfestésére alkalmazták. A lakktárgyakat legfeljebb három hónapra lehet kiállítani, utána 30-40 évre visszaviszik a temperált raktárba. A 14. századtól népszerűek a vörös, faragott lakkdobozok és tárgyak. Értékes ajándékként a császár adományozta a követeinek. Később a lakktárgyak sárga, zöld, bronzbarna és fekete színűek is lehettek. Külön császári manufaktúrákban készültek a leginkább igényes darabok. Amíg a kínaiaknál a lakkfaragás, addig a japánoknál az aranyporral festett lakk volt szokásban. A technikai fogásokat monitoron mutatják be a látogatóknak egy-egy tárgy restaurálása közben. Figyelmünket felhívja a bódhiszattvát, azaz megvilágosodottat ábrázoló lakk szobor, amint éppen a Holdat kémleli. Kínában holdfigyelő pavilonokat állítottak fel (ott ugyanis a hold jelzi a hónapokat és az év kezdetét). A teremben hatalmas, aranyozott lakk paravánt (vagy ajtót) is látunk, az egyik szárnya restaurált, a másik nem, ezért alig vehető ki a mintája.
Házi oltárÉrdekesség a bejáratot őrző oroszlán-pár szobra. Az oroszlán a mennyei hatalom jelképe, az oroszlán hangja Buddha hangjához hasonlít. Az egyik oroszlán hím, a másik nőstény, mindig párban láthatók. Mivel Kínában nincsenek oroszlánok, ezért a tömpe pofájú állatok inkább a 10-13. században tenyésztett palotapincsire emlékeztetnek. A császárok jelképállata a sárkány volt, a császárnéé pedig a főnixmadár.
Különös lakkszobor a gyermek Buddháé, aki a monda szerint születésekor hét lépést tett. A kínaiak szerint taoistaként születünk, a tanulással konfucionistákká leszünk, végül buddhistaként halunk meg.

A papír feltalálását Kr. u. 105-re teszik, amikor Cai Lun hivatalnok jelentette az uralkodónak a találmányt. Ugyan a régészek már a Kr. e. 2. században is találtak papírleleteket, de csak 105 után terjedt el széles körben, hiszen hivatalos iratokat és vallási szövegeket jegyeztek fel rá, majd 600 körül erre nyomtatták a fametszeteket. A 13. századtól festettek selyem helyett papírra. A hosszúkás, függőlegesen használt papírt nem teregették ki állandóra, hanem tekercsekben, a nedvességet megőrző fadobozokban tárolták, hogy ki ne száradjon. A kisebb, intimebb képeket albumokba tették. A kisebb-nagyobb képeket 4x7 soros versekkel látták el, de tulajdonosa a saját véleményét is ráírhatta az ábra mellé. Érdekesség, hogy Buddha tanítványai oroszlánokon ülnek, mert így győzték le világi vágyaikat.

Az ötödik terem a selyemé. A selyem a jáde és a lakk mellett a legértékesebb anyagnak számított Kínában. Legalább 7000 éve ismerik. Ruhának csak a legelőkelőbbek hordták. Az első festmények szintén selyemre készültek. Különös a szétterített legyező ábrázolása, amit tulajdonosa írástudóval rajzoltatott. Látunk selymen tájképeket, figurális alkotásokat, szövegeket, madarakat, akárcsak a papíron. Fajcsák Györgyi szakértőtől megtudtuk, hogy a darumadár például a halhatatlanság jelképe.

Aranyhalas akvárium
A kínai festészet, kalligráfia és költészet szerves összetartozásának élményét átélhetjük az elhangzó szövegek révén. A sajátos festési technikákat pedig kisfilmen láthatjuk.
Az Andrássy út 103-ban lévő Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum keddtől vasárnapig látogatható 10-18 óra között. A felnőtt belépőjegy 1000 forint, ifjúsági és nyugdíjas belépő 500 forint, családi jegy 2300 forint (két felnőtt és két gyerekkel). Csoportok számára tárlatvezetésre egy héttel előbb kell bejelentkezni a +36 1 363 63 98-as telefonszámon vagy a hopprogram@hoppmuseum.hu e-mail címen.

Budai Orsolya munkatárs felhívta a figyelmünket, hogy november 6-án 18 órakor holdvárást és tárlatvezetést tartanak, november 22-én délután pedig a lakktárgyakról lesz előadás.

Dobi Ildikó - EuroAstra