Ismerje meg a theremint - a legföldönkívülibb hangszert

.

2014. október 11-én a Művészetek Palotájában, a Concerto zenekar a mai zene meghatározó hangját, és az ifjabb generáció egyik legismertebb zeneszerzőjét, Lera Auerbach-ot egy különleges hangszerrel mutatja be a magyar közönségnek.

Auerbach az 1973-as születésű, orosz származású művésznő, 17 éves korában, egy amerikai turné után a Julliard School növendéke lett és azóta is Amerikában él. Műveit sorra játsszák a legnagyobb zenekarok, köztük a New York-i Filharmonikusok, a Tokyoi Filharmonikusok és válogatott német zenekarok Bambergben, Drezdában és Stuttgartban, kórusműveit bemutatta már a St. Paul's Cathedral Boys Choir és a bécsi Arnold Schönberg Kórus is sok más kórus mellett, és olyan szólisták mint Gidon Kremer, Leonidas Kavakos, Hilary Hahn, Vadim Gluzman, Alisa Weilerstein, Ani Aznavoorian, és Kim Kashkashian.
http://www.leraauerbach.com/
https://ru-ru.facebook.com/auerbach.fanpage

A koncert programja:
Lera Auerbach: Eterniday - "Hommage to W.A. Mozart"
Mozart: d-moll zongoraverseny K.466
Lera Auerbach: I. szimfónia - "Chimera"
Közreműködik: Lera Auerbach, Carolina Eyck
Vezényel: Keller András

A "Chimera"-ban külön figyelmet érdemel az Auerbach által sokszor használt, névadója által a 20-as években fejlesztett elektroakusztikus hangszer, a Theremin, a legföldönkívülibb hangú modern hangszer. A theremint 1919-ben találta fel Léon Theremin orosz fizikus. Ez az első olyan hangszer, amit pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni, anélkül, hogy a zenész magát a hangszert megérintené. Felépítése egyszerű: két egymáshoz közeli rezgésszámra hangolt rádiófrekvenciás oszcillátor és egy antenna alkotja. Az egyik oszcillátor fix, 170 kHz-es frekvencián, a másik, amihez egy antenna csatlakozik, 168 és 170 kHz közötti, az antenna által hangolható frekvencián rezeg. A két jel interferenciája, a hallható hang frekvenciatartományába eső lebegése hozza létre az elektromos jelet, amely egy erősítőn keresztül jut a hangszórókhoz, zenei hangot eredményezve.
A koncerten - az egyébként szintén zeneszerző - Carolina Eyck szólaltatja meg a hangszert.
https://www.youtube.com/watch?v=K6KbEnGnymk

Lera Auerbach két művével, és zongoristaként a közrefogott Mozart d-moll zongoraverseny szólistájaként mutatkozik be.
Mozart: D-moll zongoraverseny, K 466
Talán a legismertebb Mozart-zongoraverseny. Szerzője 1785 februárjában komponálta, és nyomban a darab elkészülte után be is mutatta bécsi hangversenyén. A bemutatón ott volt Leopold Mozart is, aki leányának a következőkben számolt be az eseményről: „...mikor megérkeztünk, a másoló még dolgozott rajta; és bátyádnak annyi ideje sem volt, hogy a Rondót legalább egyszer eljátssza, mivel a másolatot kellett átnéznie..."
Mozart zongoraversenyeinek általános jellemvonásait a d-moll koncert újakkal egészíti ki. Moll hangnem viszonylag ritka Mozart életművében, éppen ezért kell ezeknek a kompozícióknak hangsúlyozott jelentőséget tulajdonítanunk. A d-moll tonalitás különös hangulatvilágot képvisel ebben az életműben, szokatlanul komor, sötét színeivel. Ez a hangnem adja démoni alaptónusát a Don Giovanni című operának, és ez a Requiem hangneme is. Démoni mélységek tárulnak fel a d-moll zongoraverseny mindhárom tételében: a dallamok szaggatott lélegzetűek, szinte valamennyi apró motívum a végzet terhét hordozza. Ez a végzet-atmoszféra döbbenti meg a hallgatót mindjárt az első tétel elején, a bevezető tuttiban, de nem kevésbé sötét és vészterhes a zongora szólama sem. A lassú tétel egyike a zeneszerző legpoétikusabb románc-zenéinek, a mélabús álmodozást azonban a tétel középrészében könyörtelenül félbeszakítja egy vad, riasztó látomás. A zárótétel rondótémája ugyancsak komor és félelmetes, a befejezés előtt azonban kivilágosodik a szín, dúrba fordul a zene, hogy vidáman, bár kissé gunyoros fintorral vegyen búcsút a hallgatótól. A d-moll zongoraverseny két saroktételéhez Beethoven írt kadenciát. (Pándi Marianne Hangversenykalauz)

2014. október 11. 19:30
Művészetek Palotája
1095 Bp. Komor Marcell u. 1.

http://hu.concertobudapest.hu/


Forrás: Lantai József - EuroAstra