Bejegyzések
Az ír konyha meglehetősen hús centrikus, és nem kell ahhoz vegetáriánusnak lenni, hogy előbb-utóbb után erre ráunjon az ember. Mindazonáltal Írországban a húsfélék – különösen a bárány és a borjúhús – általában igen jó, csak hát egy idő után jól jönne egy kis változatosság és valami olyan étel
, ami nem grillezett vagy sült. Ha kezdetben egy B&B-ben laksz, minden valószínűség szerint „hagyományos
” ír reggelit kapsz majd, vagyis virslit, sonkát és tükörtojást, amit általában egy derekas adag soda breaddel, étszódával és aludttejjel élesztett "gyors-kenyérrel" tálalnak. A vidéki pubokban a hagyományos ebéd a „meat and two veg”, a „hús zöldséggel”, amihez nagy adag krumpli és szósz jár, bár általában szendvicset is lehet kapni (ami néha egészen kiváló, de gyakran szeletelt fehér kenyérből és feldolgozott sajtból áll). A házi levesek is nagyon ízletesek tudnak lenni. A legtöbb nagyobb városban vannak csak nappal nyitva tartó kávézók, ahol levest, szendvicset, süteményt és pogácsát fogyaszthatunk, illetve egy- vagy kétféle meleg ebédet. Ha északon jársz, hatalmas tál húsokra számíthatsz zöldséggel – általában káposztával –, amihez nagy adag krumplit adnak. Érdemes megjegyezni, hogy sok ír szállodában azok is étkezhetnek, akik nem laknak ott, úgyhogy ha nincs túl korán vagy későn, ezekben is kaphatsz egy szendvicset és egy kávét. Ez főleg vasárnaponként jöhet jól. Délután hat óra előtt a legtöbb pubban is rendelhetsz egy tál szendvicset és egy kancsó teát. Ezzel együtt viszont tény, hogy vidéken hatalmas területeken egyetlen étteremféleség sincs, és a városokon kívül számos kávézó és étterem zárva tart szeptembertől májusig. Ha tehát szeretnéd felfedezni a legszebb tájakat, jól teszed ha viszel magaddal enni- és innivalót. A vidéki Írország számtalan részén a mindenfelé a hagyományos ír ételeket kínálják, amelyek elsősorban a krumplin alapulnak. Krumpliból tényleg hatalmas adagokat kapsz – ez a zöldségféle egyazon ebéden vagy vacsorán belül gyakran több formában is jelen van. Az ír kru
mplis pogácsa – vajban kisütött krumplis tészta – fantasztikusan finom tud leni, ahogy a krumplileves is. A colcannon, egyfajta krumplipüré, amit északon champ néven ismernek, egészen kitűnő. Ez vajban sült főtt krumpli, hagymával és káposztával vagy póréhagymával. A barm brack, az édes kovászos kenyér fűszerekkel és szárított gyümölcsökkel, ugyancsak hagyományos étel. A répatorta már újabb keletű étel, de ezzel is mindenfelé találkozhatunk a kávézókban és teázókban Írország szerte. A nagyvárosokban viszont egészen más a helyzet. Az Ír Köztársaságban az utóbbi években végbement gazdasági fellendülés és az, hogy nagyon sok külföldön élő ír tért haza, azt eredményezte hogy ma már az egyre olcsóbb ebéd és vacsora menükben éppoly gyakran találkozhatunk a mediterrán konyha hatásaival, mint a hagyományos ír tanyák eledeleivel. Persze, ezt azt is jelenti, hogy a vegetáriánusok is egyre változatosabban étkezhetnek.Forrás: Irányírország.com
Miután Mong Lin környékén ötven falut evangelizált, püspöke 1956-ban Mong Pingbe küldte, 230 kilométernyi távolságra. Hatvanévesen a semmiből kezdte újra: „Engedelmeskedem a püspökömnek, mert tudom, hogy hibázok, ha a saját fejem után megyek.” Itt is plébániákat hozott létre, és tevékenysége nyomán ötven másik falu vált katolikussá. Itt halt meg 1988-ban; az általa épített lourdes-i templom és barlang közelében temették el.
Piero Gheddo 1983-ban, Vismara 86 éves korában találkozott vele: „derűs, vidám volt, mindenkivel nagylelkű, az Isten embere”. A missziót kalandos és költői módon élte meg, amint magával ragadó írásai is tanúsítják. Az isteni gondviselésbe vetett hite végtelen volt: soha nem számolta meg a pénzt, nem mérlegelt, nem készített előzetes költségvetéseket. Magához vette a gyermekeket, az öregeket, a leprásakat, a fogyatékosokat, az özvegyeket, és mindenkinek adott enni egy olyan országban, ahol a lakosság nagy része az év egy részében éhezik. „Ma mindannyian ettünk, holnap majd az Úr gondoskodik rólunk” – szokta mondani.
_kicsi.JPG)
