Superior Vinum Hotel - Kiskőrös

.

Bács-megye szívében, Petőfi szülővárosában, Kiskőrösön találjuk a háromcsillagos Superior Vinum Hotelt, a „Mediterrán gyöngyszemet". Egy nap az igazi, autentikus, alföldi régióban. A fővárostól valamivel több mint 100 km után, az M5-ös autópályáról lehajtva érkezhetünk Kiskőrösre, melyhez az út a művelt rendezett szőlősorok és virágzó bodzamezők mentén vezet.

Pohankovics Pál tulajdonos és Pohankovics Edit szálloda igazgató tájékoztatása alapján, a „Mediterrán gyöngyszem - a Hotel Vinum fejlesztése komplex szolgáltatásokkal és technológia korszerűsítéssel" elnevezésű uniós pályázat során mintegy 337 millió Forintból valósult meg az a beruházás, melynek eredménye egy modern, elegáns, igazi ékszerdoboznak számító szálloda, a Superior Vinum Hotel. A nagy részben akadálymentesített épületet, az innovatív és környezetkímélő kivitelezési megoldásoknak köszönhetően geotermikus hűtés- fűtésrendszerrel, valamint napkollektorokkal és napelemekkel szerelték fel.
A hangulatos, árkádos, mediterrán udvarról a modern építészeti megoldásoknak köszönhetően jól látszik a kerttel eggyé nyitható rendezvényterem, mely akár 230 fő befogadására is alkalmas, főként esküvők és bálok számára. Szintén kuriózumnak számít a mediterrán udvarral összenyitható wellness részleg, ahol a 30 fős élménymedence mellett, gyermekpancsoló, finn-és infraszauna, valamint masszázs és beauty részleg várja a vendégeket. Az aktív pihenés kedvelői pedig a szálloda földszintjén kialakított konditermet is használhatják, vagy akár kerékpár túrát is tehetnek, hiszen a hotelben kerékpárkölcsönzésre is van lehetőség. A szálloda kialakításakor figyelmet fordítottak a családosokra is, a 26 szobás hotelben ugyanis dupla komfortos szobák és gyermek játszóház biztosítják a kényelmet. A
családok mellett azonban cégek számára is ideális helyszínt nyújt a Vinum Hotel. A korszerű technikai eszközökkel felszerelt 80 fős konferenciaterme, valamint a 20 fős tárgyaló egyaránt alkalmas konferenciák, előadások, sajtótájékoztatók, vagy akár workshopok megtartására. A szintén impozáns építészeti megoldásokkal kialakított 100 fős, az alföldi konyha remekeit felsorakoztató étteremben egy kellemes ebéd vagy vacsora mellett megpihenhetünk.
A szálloda vezetőségének eltökélt célja a helyi és a környékbeli turisztikai látványosságokkal és programlehetőséggel együttműködve növelni a térség vonzerejét. Ezt bizonyítandó a programban helyet kapott a helyi termál- és strandfürdő, mely egész évben várja vendégeit. A fürdő gyógyvize nemcsak a hazai, hanem a külföldi turistákat is szép számmal vonzza, hiszen jótékony hatásának köszönhetően a minősített gyógyvíz kiválóan alkalmas reumás, mozgásszervi, degeneratív és nőgyógyászati megbetegedések eredményes gyógyítására. Tudományos vizsgálatok megállapításai szerint olyan vegyi összetételű, amely nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Emellett a fürdő természetesen a kisgyermekek számára és az úszni vágyóknak is biztosít sportolási, kikapcsolódási lehetőséget.
Ha Kiskőrösön vagyunk kihagyhatatlan program meglátogatni Petőfi Sándor szülőházát. A XVIII. században épült szülőház az ország első Petőfi múzeuma, mely mellett az év múzeuma címet több ízben elnyerő Petőfi Irodalmi Múzeum áll, otthont adva állandó és időszaki kiállításoknak egyaránt. A város emellett egy Szlovák Tájházzal, egy Közúti Szakgyűjteménnyel, valamint az autós világ kuriózumait rejtő Old Car Múzeummal is büszkélkedhet változatos programokat kínálva ezzel a turistáknak.

http://petofimuzeum.hu/

A helyi látnivalókat kibővíthetjük a szomszédos Soltvadkertre látogatással, mely út akár kerékpárral is megtehető. A város nemcsak Korona cukrászdájáról, hanem a Vadkerti - taváról is nevezetes, mely a fiatalabb korosztálytól egészen az idősekig kínál strandolási lehetőséget, sőt a gyermekek számára igazi élményt nyújt a közeli Kalandpark is.

http://www.szentkoronacukraszda.hu/

A turisztikai látványosságok és fürdőzési lehetőség közepette nem mehetünk el érintetlenül a térség egyre növekvő borturizmusa mellett, így bármely napunk méltó lezárásaként a 2013 nyarán készült, soltvadkerti, kézműves Lantos Borászatba eltölthetünk néhány felejthetetlen órát. Már a Borászat külső megjelenése is sejteti, hogy nem akármilyen helyre érkeztünk, mely érzést a Borház különleges belsőépítészeti és design megoldásokkal kialakított fogadótere csak tovább erősít, nem beszélve a tulajdonos párról, akik vendégszeretete és közvetlen, családias hangulata áthathatja az estét. Egy 5 tételes borkóstolóval és pincelátogatással egybekötött borvacsora, mely a háztáji remekeket sorakoztatja fel, igazi kulináris élmény a gasztronómia szerelmesei és a borkedvelők számára. A 80 fő befogadására alkalmas tér, a 11 tételből álló borsor és boralapú koktélok tökéletes választás borvacsoráknak, a könnyed baráti estéknek, de akár a kisebb családi eseményeknek is. Mediterrán hangulatú terasza remek helyszíne a nyáresti kikapcsolódásoknak, grill vacsoráknak. 

http://www.lantosbor.hu/

A kiskőrösi Vinum Hotel (Petőfi Sándor út 106 )a környék változatos, színes adottságainak köszönhetően a baráti társaságoktól kezdve, a családokon át még az üzleti szféra szereplői számára is remek lehetőségeket tartogat.
Bátran kijelenthetjük, hogy hazánk egy újabb számtalan látványosságot és programot rejtő utazási helyszínnel gazdagodott. Kiskőrös és térsége olyan vidék, ahol a hagyománytisztelet, a kulturális értékek remek összhangot alkotnak a mai kor vonzó gasztronómia és borturisztikai programjaival és ahol egy hosszú hétvégénél rövidebb időt nem érdemes eltölteni.

http://www.vinumhotel.hu/
https://hu-hu.facebook.com/pages/Vinum-Hotel/227758987364240
http://kiskoros.hu/


Forrás: Lantai József - EuroAstra

Május 30. – A Szent Jobb megtalálásának napja

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„Ó, dicsőséges szent jobb kéz,…”

Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik. „Csodás”

A Szent Jobb
(fotó: Gottl Egon)

megtalálásának története is tartalmaz naptári érdekességet.

Amikor Szent László királyunk 1083. augusztus 20-án Szent István fehérvári sírját kibonttatta, a tetem jobb keze a királyi pecsétgyűrűvel már nem volt a sírban. Még István halálát követően választhatták le a holttestről, és kerülhetett ereklyeként a káptalani kincstárba. Mint később kiderült, innét „mentette át” a kincstartó, Merkúr, fehérvári prépost saját bihari, családi monostorába. Merkúr ereklyegyűjtő szenvedélyéről tudott László király, ezért, amikor a kezet sem a sírban, sem a kincstárban nem találták, azonnal ráterelődött a gyanú. A király a rákövetkező évben május 30-án meglátogatta Merkúrt Berettyó menti egyházában. Az egykori kincstartó mindent bevallott, de hogy a felelősségre vonást elkerülje, legendát kerített a tolvajlás köré. Eszerint a szent ereklyét egy angyal bízta volna rá azzal, hogy – az István halálát követő zavaros időkre való tekintettel – csak alkalmas időben fedje fel, minek jutott a birtokába. László jó politikus volt, elfogadta a magyarázkodást, s ezzel a legendát is hitelesítette. A helyszínen új kőmonostort építtetett, ez a Szent Jobb monostor, amely a köréje épült mezővárosnak is nevet adott. (Szentjobb – román Sîniob lett az ereklye középkori őrző helye.)A Szent Jobb ellopásának és megtalálásának történetét sajátos színbe vonja, hogy a tolvaj szarka papot – mit ad Isten – épp Merkúrnak hívták, s éppen az Ikrek havában (a Merkúr bolygó „otthonában”) akadtak a birtokában lévő ellopott ereklyére, mely ráadásul éppen az a testrész, melyet a csillaghit a Merkúr védnöksége alá helyezett! Nem kétlem, hogy az esemény nagyjából így zajlott le, de a háromszoros egybeesés sem lehet véletlen. Feltevésem szerint a történet első lejegyzőinek valamelyike – talán királyi parancsra –, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon, kissé módosított a tényeken. Vagy a tolvaj prépost nevét, vagy az ereklye megtalálásának időpontját igazította át. E szimbólumokra érzékeny korban a fennmaradt leírás mégsem tűnt gyanúsnak, épp ellenkezőleg, a csodás egybeesések a súlyát, hitelét gyarapították.

Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapult. S hogy miért épp a jobbja? A jobbkezesek számbeli fölénye, e többség baljának sutasága szülte azt a képzetet, hogy a jobb kéztől származik minden jó, s a baltól minden rossz. Ez a nyelvben is tükröződik. Az angol right nemcsak „jobbot”, hanem „igazat” és „jogot” is jelent, a régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog szinonim kifejezés volt.

Forrás: Jeles Napok

XI. Napfényes Fesztivál - Petőfi Csarnok

Családi nap a testi-lelki-szellemi egészségről -- 2014. június 1. vasárnap

A városligeti Petőfi Csarnok – amely immár tizenegyedszer ad otthont a Napfényes Fesztiválnak – az idén alaposan átépített belső terekkel várja a testi-lelki-szellemi egészség egyik legnagyobb hazai rendezvényének látogatóit.

A Fesztivál alapstruktúráját minden évben a nagyteremben hallható előadások (Müller Péter, Prof. Dr. Bagdy Emőke, Bóna László, Paksi Zoltán és Váradi Tibor)és neves művészek fellépései adják. Sztárvendégekben az idén sem lesz hiány: Illényi Katica, Szulák Andrea fellépése mellett hallgathatjuk Kövi Szabolcs zenéjét, a Strokes ütőegyüttes produkcióját, ámulhatunk Holcz Gábor bűvészshow-ján, a záró koncert pedig egy zenei különlegesség, Tolcsvay László Magyar Miséje lesz – Sasvári Sándorral, Sáfár Mónikával és a Rotunda énekegyüttessel.
A megújult, kibővült belső tér nyújtotta lehetőségeket kihasználva az idén már három helyszínen lesznek csoportos műhelyfoglalkozások, így 24 téma közül választhatnak az érdeklődők. Ezek a gyakorlatias workshopok az életünk fontos területeire – párkapcsolat, konfliktuskezelés, önismeret, gyermekbetegségek, tanulási nehézségek, szépségápolás, táplálkozás és annak zavarai, szenvedélybetegségek, allergia stb. – fókuszálnak.
A természet- és alternatív gyógyászati konzultációk és bemutató kezelések a testi-lelki problémák valódi okainak feltárásában és az egészség helyreállításában nyújtanak segítséget. A gyógyulni, az egészségüket megőrizni vágyók a Fesztiválon ingyenesen kipróbálhatják a szelíd gyógymódokat: többek között az önismereti asztrológia, a kineziológia, a nehézfém-kivezetés, a méregtelenítés, a homeopátia, az íriszdiagnosztika, a rajzelemzés, a grafológia, a Bach-virágterápia, a Voll-diagnosztika, a Hauschka-kozmetika, a biológiai fogászat, a különféle masszázstechnikák, a gerinctorna, a művészet- és kranioszakrális terápia módszereit – a felsorolás korántsem teljes. A nagy érdeklődés miatt ezekre a személyes konzultációkra a rendezvény napján a helyszínen előzetesen jelentkezni kell.
A szabadtéren a játékos felnőtt önismereti utca, a meseösvény, a játszóházak, a kézműves és képzőművészeti foglalkozások mellett a Hagyományok Sátra, környezetvédelmi sátor, ökojátszótér, mutatványosok, akrobaták, bohócok várják a családdal érkezőket. A külső színpadon az idén felváltva lesznek programok kicsiknek és nagyoknak: a koncertek (Szalóki Ági és Dés András, Huzella Péter, Napfényes Kamarakórus, For You Acapella Group), a bábelőadások, a gyermekeknek szóló bűvész-show mellett a tehetségkutató versenyben ismertté vált Jammal különleges beatbox bemutatójára is sor kerül.
A Fesztivál szinte elképzelhetetlen lenne a reform-étterem és cukrászat finomságai nélkül. Az idei év újításaként ide, az éttermi részbe költözik a receptklub, ahol az érdeklődők látványos bemutatók keretében ismerkedhetnek az egészséges ételkészítés alapfogásaival.
A képzőművészeti alkotásokból, valamint a rajz- és plakátpályázat legjobb munkáiból rendezett kiállítás mellett a Fesztivál témájához kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat kínáló vásár forgataga színesíti a programok palettáját.
A XI. Napfényes Fesztivál kedvező árú belépőin felül egyik programért sem kell külön fizetni! A részletes programért, az előadókat és fellépőket bemutató cikkekért, a „Nyerje meg a belépőjét” játékért érdemes felkeresni a www.napfenyesfesztival.hu honlapot, illetve a Fesztivál Facebook oldalát a facebook.com/napfenyesfesztival címen.

Károlyi Amy költő, műfordító

.

Károlyi Amy (Károlyi Mária) (Budapest, 1909. július 24. – Budapest, 2003. május 29.) költő, műfordító. Weöres Sándor felesége volt.

Értelmiségi családban nevelkedett, édesapja a II. kerület helyettes elöljárója volt, édesanyja zongoraművésznek készült, de fiatalon férjhez ment, s a családi élet, a három gyerek gondja véget vetett művészi pályájának. Amy hat-nyolc éves korában már költőnek készült, s kamaszként Reviczky-utánzatokat írt. Budapesten magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett, később Bécsben tanult.
A Bajza utcai polgári iskola történelem, magyar és német tanára volt, a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. 1939-ben jelent meg első verse a Magyar Csillagban, 1940-ben pedig már Babits Mihály közölte le verseit a Nyugatban.
"Nem reflektorfényben és keltetőgépben váltam költővé – írja Örök újrakezdés című vallomásában. – Lassan és sötétben dolgoztak bennem a kreatív erők, szinte biológiai türelemmel és nyugalommal. A sorsom ráért. A 40-es évek elején Babits nyitotta meg a Nyugatot a teljesen ismeretlennek, s adott olyan útravalót, melyből ma is élek."
A háború után a magyar rádióban dolgozott, majd 1949-ben rövid ideig az Athenaeum Kiadó munkatársa is volt. 1948-ban lett Weöres Sándor felesége - írói neve ekkor a Károlyi-Weöres Mária volt -, harmonikus, művészileg is termékeny kapcsolatuk négy évtizedig tartott, "Tarka forgó" és "Hetedhét ország" címmel közös köteteik is megjelentek.
Műfordítóként angol, német, francia lírát fordított, "Vonzások és viszonzások" címmel jelent meg kötete válogatott műfordításaiból. Írt esszéket, visszaemlékezéseket is.
1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Szocialista Magyarországért Érdemrend; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1979, arany fokozata 1984; A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1989; Az Év Könyve Jutalom 1990, 1992; A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1994; Arany János-díj 1996; Salvatore Quasimodo-életműdíj 1997.

Művei:

A kislány, aki fütyülni tudott, v., 1941;
Cili cica kalandja, verses képeskönyv, 1946;
Körhinta, mesék, 1947;
Szegezzetek a földhöz, csillagok, v., 1947;
Holdistennő, v., 1957;
Tik-tak, verses képeskönyv, 1955;
Tarka forgó [Weöres Sándorral], gyv., 1958;
A harmadik ház, v., 1965;
Anti-mennyország, 1969;
-talan, -telen, ögy. v., 1972;
Pakli kártya, v., 1974;
Hetedhét ország [Weöres Sándorral], gyv., 1975;
Kulcslyuk-líra, v., 1977;
A nyúl feje, v., 1979;
Két kis bunda bandukol, v., 1980;
Vers és napló, 1981;
Nincs út Avilába, v., 1982;
Születésem története, visszaemlékezések, tan., 1984;
Weöres Sándor és Károly Amy élete képekben, szerk. [Moldován Domokossal], 1985;
A szobrok elindulnak, v., 1986;
Egy marék por, v., 1988;
Bezárt ház, v. [rajz. Weöres Sándor], Pécs, 1989;
Requiem élőkért < élőkert*ÚMIL>, v., 1990;
Mindenért mindent, v., Pécs, 1992;
Weöres Sándor titkai. Károlyi Amy és Weöres Sándor kéziratos verseskönyve, 1947-1948 [szerk. Szigethy Gábor], 1993;
A tű foka, v., 1996; A lét határa, v., 1997;
Euridiké hallgatása, v., Pécs, 1997.

Műfordításai:

Vonzások és viszonzások, vál. műfordítások, 1975;
Emily Dickinson válogatott írásai, fordítások és tan.-ok, 1978;
Han-shan: A bölcs vigyor, v., 1997

Károlyi Amy:

Bezárt ház

A bezárt házban
valaki kopog,
a bezárt házban
kopog a lélek,
maradék erő ráz ajtót, ablakot,
a hánykolódó lélek
kéri: engedjétek.
Még annyi minden mondanivalója
szorult ablaktáblák közé
és lakatba,
és hánykolódik, nem tud megnyugodni,
mert zárt a ház,
és nem nyílik szavakra.
A lakatlan házat
bedeszkázzák
koporsószegnél keményebb
szegek,
valaki ül a deszkák mögött,
de kijönnie már
nem lehet.
A munka kész,
A rések betömködve,
a művet lezárja a vakolat,
valaki benn
egy sakktábla mögött
ül mint egy bedeszkázott gondolat.
És nincs szó, ami kinyitja a zárat,
kihúzkodja a koporsó-szeget,
a szó, a gúzsbakötést bontó,
elveszett.
Hol keressük
a kicsi kulcsot,
a szerszámot, pontosan a zárba illőt
(a gondolat különben benn reked).
A kulcs a fűben rozsdál:
elveszett.

Forrás: Héttorony irodalmi magazin

Mikszáth Kálmán - Aki mer, az nyer

Mikszáth Kálmán az eddigi magyar irodalom legnagyobb regényírója 104 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el.

(Kulissza-történet)


1886

Kulissza-történet igenis, de nevek nélkül.

Őnagyságának nem írjuk ki a nevét, azaz megkereszteljük más névre, mondjuk, hogy Borosnyói Pálnak hívják.

Valamikor képviselő volt, de a kerülete unt rá, akkor aztán kiküldték valahová tanfelügyelőnek, de ott meg a megye unt rá, visszaküldte képviselőnek.

Itt ráunt a miniszter és megtette jószágigazgatónak. Egyebet lehetetlenség volt belőle faragni. És ez is volt neki a legjobb: mert az állami jószág nem unhat rá. Azok roppant türelmes ingatlanok.

A jószágigazgató úr egész megelégedetten adta át magát az új pályának, vadászgatott, kártyázott, ebédeket adott, udvarolt a környékbeli szép asszonyoknak és hogy semmit se felejtsek el a tevékenységéből, csibukozott és kocsikázott, növesztve a potrohát és a tokáját.

Hogy azonban az ügyek mégis menjenek valahogy, ott volt a titkára Koczó István (ennek se ez az igazi neve) az intézkedett helyette, vezette a könyveket és vitte a korrespondenciát. Borosnyói úr csak a nevét írogatta alá. Hanem iszen elég unalmas dolog az is, hogy mikor az ember ferblizik, minduntalan elszólítsák valamit aláírni.

A jószágigazgató úr nőtlen ember, de csak annyiban, mert özvegy. A felesége még előbb unt rá, mint a kerülete, elhagyta, meghalt, hanem egy szép leányka maradt utána, a kis Nina. Ez ennek a történetnek a hősnője. Ez a mozgatórugó. Szép, barna és kevély. Ezek az alapvonásai.

Természetesen, a titkár úr udvarol neki, de Nina kineveti. Hogy merészkedik ez az ember őhozzá emelni fel a szemeit? Pedig Koczó barátunk érzi, hogy tetszik a leánynak és csak a rangkórság tartja hidegen a szívét. A nagyságos papa is észrevette a titkár úr gerjedelmét s egy idő óta feltűnő hidegen kezd bánni a saját »jobb kezével«.

Koczó úr el van keseredve. Képzeljék, uraim, hiszen önök is voltak már abban a helyzetben, nem hogy jószágigazgatói titkárok lettek volna, hanem hogy beleszerettek valakibe és gátakat találtak. Természetesen el voltak keseredve a gátak iránt.

Történt ezen elkeseredés tartama alatt, hogy a miniszter rövidebbre kezdé fogni a kantárszárat: leírt a jószágigazgatónak, nincs megelégedve a jószág jövedelmével, különösen az erdők kezelését kifogásolván, utasította, terjesszen fel memorandumot, miként lehetne okszerűbb kezelés mellett jövedelmezőbbé tenni a nevezett birtokot.

Borosnyói úr a szekretáriusát hívatta.

- Amice Koczó, meg van-e jól pihenve az esze?

- Meg, kérem.

- Hát olvassa el ezt a rendeletet és tákolja össze azt a memorandumot.

Koczó úr (aki igazán zseniális gyerek) harmadnap már előállott a tervvel. Pompás ideái voltak. Mikor kifejtette a principálisa előtt, az odavolt örömében és kevélyen simogatta meg a hasát.

- Hát tessék - dörmögé. - Én igazán megérdemlem, hogy megbecsüljön ez a kormány. Nagyon jól van, Pista öcsém. Maga egy aranyos gyerek. Amit itt kifejtett, tegye írásba, hadd küldjük fel. Tudom, megörül neki a miniszter. És ha magának is van valami kívánsága, amice, szóljon, protezsálni fogom. Mert ön is megérdemli.

A titkár szomorúan sóhajtott:

- Nekem a miniszter nem adhat semmit.

- Ne beszéljen ilyen fumigatíve őexcellenciájáról, amice. A miniszter mindent adhat. Hát mi kellene magának?

- Egy lány - hörgé a szekretárius tompa hangon.

- Lány? Hiszen lányt minden bokorban találhat.

- De nekem csak az az egy lány kell.

- Melyik?

- A Nina kisasszony.

A jószágigazgató úr felkacagott.

- Ne bolondozzon, amice. Hogy gondolhat maga olyat? Hát azt hiszi, hogy én a szemeten szedtem fel a lányomat vagy hogy a kormánytól kaptam, és most állami dologban odaadom ösztöndíjnak a titkárom számára?

Koczó úr még jobban elkeseredett, de magába fojtá mélységes bánatát, s nehány nap múlva előterjeszté a nagyszabású memorandumot, egész vastag csomag volt, tán kilenc vagy tíz ív, szépen kalligrafice leírva.

Izgatott volt, szemei lázban égtek, a jószágigazgató úr megsajnálta, és így szólt nyájasan:

- Tíz forinttal fölemelem a fizetését, Pista öcsém. Ez derék munka volt.

- Köszönöm - szólt a fiatalember reszkető hangon -, méltóztassék átnézni a memorandumot. Azt hiszem, tökéletes.

- Majd átolvasom az este.

Másnap reggel halványan jött be a fiatalember az irodába.

- Át méltóztatott olvasni? - kérdé.

- Már be is csomagoltam, el is küldtem.

Amice Koczó szabadabban lélegzett fel. A memorandum el volt küldve.

Három vagy négy hét múlt el azóta, a jószágigazgató mindenütt nagyra volt a memorandumával és az új kezeléssel: és már türelmetlenül várta a felsőbb dicséretet, midőn végre megjött a hivatalos levél a miniszteriumtól. Feltöri, elolvassa és belesápad:

Ez áll benne szórul szóra:

»Bizalmas fölterjesztését mindenben helyeslem és annak alapján ezennel fölmentem a szolgálattól, egyszersmind köszönettel veszem az ön ajánlatát leendő utódjára, Koczó Istvánra nézve, felkérve önt, hogy addig is, míg e tekintetben véglegesen határoznék, az ügyeket ön vezesse.«

Borosnyói Pál úr azt hitte, az ördögök incselkednek vele, tízszer, százszor átolvasta a levelet. Ej, ej, miféle misztifikáció lehet ez!

De minden bolondossága mellett mégis olyan komolyan nézett ki a dolog, hogy rögtön felült a vasútra, rohant Pestre és egyenesen a miniszteriumba; nem árulom el, melyikbe, a pénzügyibe-e vagy vallásügyibe?

Ott már akkor minden díjnok és számtiszt gúnyosan mosolygott a szeme közé. Érezte, hogy őt nevetik.

Szívdobogva nyitott be az osztályfőnökhöz, annak is nevetésre ferdült a szája, mihelyt megpillantotta.

- De hát mi történhetett? - kiáltá önkéntelen. - Mit röhögtök?

- Hát még most sem tudod? - vigyorgott az osztálytanácsos.

- Semmit sem tudok - dörmögte Borosnyói kétségbeesve.

Az osztálytanácsos úr kikereste neki az akták közül a saját memorandumát.

- Itt van ni. Olvasd el a kék ceruzával aláhúzott helyeket.

Borosnyói átfutotta az egyes passzusokat s kékült, zöldült mérgében, mert ilyesféléket olvasott fel.

»Jelentem excellenciádnak, hogy én egészen tehetetlen vagyok és képtelen minden munkára, az összes dolgaimat Koczó István csinálja, ezen memorandum is az ő műve, én csak aláírni szoktam a számlákat, levelezéseket, okmányokat és jelentéseket, de azokat is a nélkül, hogy átolvasnám...

...Odáig terjed alázatos kérésem, méltóztassék engemet e nem nekem való állástól fölmenteni s ha ezen művecske megnyeri magas megelégedését, helyettem Koczó István titkáromat, aki eddig is vezette az ügyeket, kinevezni.«

Borosnyói úr fölordított dühében, és belemarkolt a hajába.

- Ármány, gyalázat! Megyek a miniszterhez!

- Oda már hiába mégy. Őexcellenciája éppen most táviratoztatott Koczónak, hogy jöjjön fel. Tudod-e, hogy ez a memorandum nagyszabású munka. Koczó kinevezése bevégzett tény. Csak nevetne rajtad a miniszter, ha hozzá mennél.

- Az a gazember megcsalt, megölt - jajveszékelt Borosnyói úr -, tönkretett. S mindezt csak azért, mert a lányomat akarta...

- Hát mért nem adtad oda neki, te bolond?

- Hiszen ha tudtam volna, hogy mi forr az alattomos eszében. De megyek, fölfedem gazságát a miniszternek.

- Inkább siess haza, és add oda neki hirtelen a leányodat.

- Hm, mondasz valamit, bizony Isten, mondasz valamit.

S nagy dörmögve ott hagyta a bürót és lihegve, magával beszélgetve csoszogott le a miniszteri palota lépcsőin vissza a vasúthoz.


Forrás: MEK . OSZK

Új webkikötő gyerekeknek

www.bibianeten.hu

Napjainkban a gyerekek egyre korábban kezdik el használni az internetet és a modern technológiákat. Ők már nem is éltek olyan világban, amelyikben az internet, a számítógépek, tabletek és okostelefonok nem léteztek. Ügyesen maszatolnak a pici ujjak az érintőképernyőkön, a nagyobb gyerekek pedig rendszergazdát megszégyenítő jártassággal kezelik az otthoni gépparkot, de nem biztos, hogy tisztában vannak a világháló lehetséges

veszélyeivel is.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat - a Safer Internet Program magyarországi koordinátora - egy weboldalt hozott létre www.bibianeten.hu címmel, hogy segítségével a 4-8 éves gyerekek játékos formában ismerkedhessenek meg az internettel. Céljuk, hogy a világhálót érdekes történetek és játékok segítségével mutassák be nekik, szórakoztató és biztonságos formában. Bibi, a méhecske és barátai gondoskodnak arról, hogy a gyerekek tisztában legyenek a lehetséges veszélyekkel, és tudják, mit kell tenniük ilyen helyzetekben.
A „Safer Internet Program" (Biztonságosabb Internet Program) az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban az internet és az új online technológiák használatának biztonságosabbá tételét szolgálja, különösen a gyermekek számára, illetve a jogellenes, valamint a káros tartalom elleni küzdelem hatékonyságát is biztosítja. A magyarországi konzorcium a gyermekek, szülők, tanárok és a döntéshozók felvilágosítását tűzte ki célul.
Az oldalon egy „Ki próbálja becsapni Bibit?" című kalandos történetet olvashatnak és hallgathatnak meg a gyerekek, melyben  Bibi és barátai a bölcs Sáska Professzor segítségével tanulják meg, hogy az interneten nem mindenki az, akinek mondja magát, ezért fő az óvatosság! A történet karakterei fekete-fehérben is megjelennek, hogy új színeket varázsoljanak rájuk a fiatal felhasználók. Elkészítették a magyar nyelvű gyermekbarát online tartalmak szubjektív gyűjteményét; azokat a weboldalakat és appokat sorolják itt fel, amelyek biztonságosan böngészhetők.
A bibianeten.hu a luxemburgi Safer Internet Központ jóvoltából készülhetett el magyarul, a luxemburgi weboldal mintájára. A tervek szerint közösen fejlesztik majd tovább a weboldalt az Insafe hálózat többi központjával együttműködve, így hamarosan újabb mesékkel is bővül majd a tartalom.
Az Insafe és az INHOPE az Európai Bizottság Safer Internet Programjának keretében együttműködik az internet és a mobil eszközök használatának - különösen a gyermekek, fiatalok, családok számára történő biztonságosabbá tétele, valamint a jogellenes tartalmak azonosítása és eltávolítása érdekében. Az Insafe vagy az INHOPE weboldalai közvetlenül is elérhetők: www.saferinternet.org  www.inhope.org
Bár a bibianeten.hu honlap kisgyermekek számára készült, és az itt található tartalmak és linkek is biztonságos környezetet nyújtanak számukra, rendkívül fontos, hogy a felnőttek is tisztában legyenek az internet lehetséges veszélyeivel, hogy mindig tudjanak válaszolni a gyerekek kérdéseire, és megfelelően reagáljanak a kényes helyzetekben. Nekik nyújt segítséget a www.saferinternet.hu
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: internet helpline, segélyvonal és online tanácsadás gyerekeknek:
www.kek-vonal.hu
NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.: a káros, illegális és jogsértő tartalmak bejelentésére szolgáló Biztonságosinternet Hotline üzemeltetője:
www.biztonsagosinternet.hu
www.gyermekmento.hu

Ami minden nőnek fontos

A virágokat időtlen idők óta szerelmi postának tekintik. Nem kerülnek sokba, különösen tavasztól őszig; az utcasarkon is kaphatók. Ha azonban azt nézzük, hogy , milyen ritkán visz haza az átlagos férj egy csokor ibolyát a feleségének: azt kell hinnünk, hogy az ilyen egyszerű virág is olyan drága, mint az orchidea és olyan nehéz hozzájutni, mint a havasi gyopárhoz, amely az Alpok felhő borította szikláin virágzik.
Pedig miért kellene várnod ezzel a pár szál virággal, amíg a feleséged megbetegszik, és esetleg a kórházban kell meglátogatnod? Miért ne vinnél neki akár már ma néhány szál rózsát? Biztosan szeretsz kísérletezni: próbáld meg tehát, és figyeld a hatást.
George M. Cohan mindennap kétszer telefonált az édesanyjának -- pedig igen elfoglalt ember volt -- egészen az idős hölgy haláláig. Talán fontos mondanivalója volt minden alkalommal? Dehogy. Az ilyen kis figyelmességnek csak az az értelme, hogy megmutatja annak az embernek, aki szeretsz: mindig gondolsz rá, a kedvébe akarsz járni; és a boldogsága, meg az öröme mindennél fontosabb a számodra.
A nők nagy jelentőséget tulajdonítanak a születésnapoknak és az évfordulóknak -- hogy miért, ez alighanem az őrökké az ő titkuk marad! Az átlagos férfi leélhet egy életet úgy, hogy csak néhány dátumot kell az emlékezetében tartania; van azonban néhány nélkülözhetetlen, például 1492, az újvilág felfedezésének az éve, aztán 1776, az Egyesült Államok függetlenségék a kikiáltása, továbbá felesége születésnapja és házasságuk évfordulója. Végszükség esetén meglehet valahogy az első kettő nélkül -de sohase feledkezzék el a két utolsóról!
Egy Chicagói bíró, Joseph Sabbatth , aki elé negyvenezer válóper került, és aki kétezer párt békített össze, ezt mondja: "A legtöbb szerencsétlen házasság mélyén jelentéktelen dolgok rejtőznek. Gyakran olyan egyszerű dolog is elég volna jó néhány válás elkerülésére, mint például a feleség búcsúintése a munkába induló férje után."
Robert Browning és felesége, Elizabeth Barrett Browning - a híres költő házaspár - együttélése talán minden idők legszebb kapcsolata volt. A férfi sohasem lehetett annyira elfoglalt, hogy apró figyelmességekkel ne élessze szerelmüket. Olyan gyengédséggel vette körül beteg feleségét, hogy ez egyszer írt nővérének: "Igazán kezdem azt hinni, hogy talán mégis valamiféle angyal vagyok."
Igen sok férfi lebecsüli ezeket az apró, mindennapi figyelmességeknek az értékét. Igaza van Gaynor Maddox egyik cikkének: " Szükség volna az amerikai családi életben néhány újításra. Például az ágyban való reggelizés egyike azoknak a kellemes "kicsapongásoknak, amiket sok asszony nagyon méltányolna. Az ágyban reggelizés szinte majdnem ugyanazt jelenti a nőknek, mint a férfiaknak."
Végeredményben minden házasság ezekből: egy csomó köznapi apróság sorozatából áll, és jaj annak a házaspárnak, aki nem érti meg. Edna St. Vincent Millay azt írta egyszer:

Nem az fáj, hogy elhagy szerelmem,
Hanem hogy oly kis részletekben.
(Ferencz Győző fordítása)

Az amerikai válás paradicsomában, Renóban a bíróságok a hét hat napján át tízpercenként mondanak ki egy-egy válást. Vajon hány lehet az ilyen házasságok közt, amelyek tényleg a tragédia zátonyán zúzódtak szét? Azt hiszem, nagyon kevés. Ha egy ideig minden nap ott ülhetnél és figyelhetnéd ezeknek a boldogtalan férjeknek és feleségeknek a vallomásait, te is megtudnád, hogy a szerelem igen gyakran apróságokon múlik.
Vedd elő a zsebkésedet és vágd ki az alábbi idézetet, aztán ragaszd a tükrödre, hogy mindig a szemed előtt legyen, amikor borotválkozol:
"Csak egyszer élek ezen a világon. Most kell tehát megtennem minden jót, amit bárkinek megtehetek; most kell segítenem másokon, ahol segíthetek. Nem akadályozhat semmi, nem szabad elhanyagolnom, mert csak egyszer élek ezen a világon."
Ha tehát boldog családi életre vágysz, ez a szabály:

GONDOLJ AZ APRÓ FIGYELMESSÉGEKRE!


Forrás: Dale Carnegie - Sikerkalauz (328-330. oldal) Minerva, Budapest,  1989 ISBN 963 223 396 4

Krúdy Gyula: A gyermek szeme

Mikor én rövidnadrágos fiúcska voltam, akkoriban még az volt a boldog gyermek, aki valamely régi budai ház erkélyén Andersen meséskönyvét olvashatta. A fiam manapság a Világ Naptárából ismerkedik meg a történelemmel. Szinte észrevétlenül ugrott át egy bizonyos korbeli távolságot, amely nálunk, öregeknél esztendőkig, évtizedekig tartott: a

meseolvasás korát. A mai gyermek életéből csaknem nyomtalanul tűnt el a mese létezése, az unokáink pedig már csak hallomásból fogják tudni, hogy voltak mesék, amelyek mellett, amelyekben az őseik fölnövekedtek. Az ezeresztendős öregember, aki botocskájával kopogva mellettünk ballagott, amíg gyermekek voltunk, az én fiamat immár nem kíséri el utazásában a messzi állomások felé. Kíváncsian nézek bele a fiú tarisznyájába, mit visz el magával a gyermekkorából? Ott van az automobil, ott van a football, ott van a repülőgép, de az Andersen kis ólomkatonáját hiába keresem. A mesék öregembere a modern gyermek elől elszökdösött a messzi erdőségekbe.

Egyszer azt olvastam valahol, hogy azért a legigazabb irodalmi műfaj a mese, mert elkíséri az embert a bölcsőtől a sírig. Hát ez így is volt valamikor, amikor még voltak mesék. Amikor még voltak olyanok, akik a meséket hallgatták. Az utolsó híres mesemondó asszony - a nevezetes Hornyákné - még az egri püspöknek is mesélt egyszer, miközben négylovas kocsin hordozták egyik udvarházból a másikba. Később a Hornyákné királyfiai és aranyszőrű báránykái átváltoztak Lafontaine-féle marquise-okká, és az óceán túlsó feléről, az üzletes Amerikából szinte ellenállhatatlan rohamban érkeztek meg az aranyásók és a szerecsen gyermekek. Tamás bátyó kunyhója és Huck Finn, valamint a többi fél nadrágtartót viselő arkanzási fickók egykettőre elfoglalták a magyar fiúk szívét. A könyvkiadók meggazdagodtak, az unalmas Hoffmann feledés sorsára jutott, és a magyar tanító urak is nekivetették a kalamust a meseírásnak. Kár, hogy Jókai és Mikszáth nem foglalkoztak többet az ifjúsági regények írásával, mert hiszen ők voltak azok, akik a tökéletesség fokára tudták volna emelni ezt a műfajt. A tanférfiak a meseírás terén sem tudtak tovább jutni az Ali basa papucsánál. Jules Verne meghalt, divatját múlta, mint akár az Ezeregyéjszaka. Magyarországon többé nem mesélt senki. S talán ez az oka annak, hogy a modern magyar gyerek mindent visz magával a tarsolyában az élet országútjára, csupán a mesét nem.

Sokszor gondolkozom azon, hogy mi az oka annak, hogy a magyar meseírás nem tudott továbbjutni az Ali basa papucsainál? Hiszen volnának itt is írók, és volnának gyerekek is, mint Angliában, ahol a legelső írók és rajzolók fogják meg a gyermekirodalom ekeszarvát, és egész hadsereg ifjúsági könyv neveli, mulattatja a jövendőbeli Nagy-Britannia növekedő nemzedékét. A német "iskolamester" csaknem félezernyi ifjúsági közlönyben esztergályozza Vilmos császár apró alattvalóinak lelkét. A franciák képeslapot szerkesztenek a gyarmatok fekete gyermekeinek, és Romániában a királyné mesélget az ifjúságnak. Míg nálunk alig két számottevő gyermeklap próbálkozik megfelelni az áldozatkész kiadók költségeinek megtérítésén, az ifjúságnak pedig meg kell elégedni a katolikus papok "rózsafüzéreivel". Hol vannak az írók, hol vannak a rajzolók, hol vannak a könyvek, amelyek a gyermekkel újra megkedveltetnék a mesét? Elfacsarodik az ember szíve, ha megnézi, hogy miféle silányságokkal traktálják a magyar gyerekeket. Szinte oázis annak az egy-két íróembernek a munkája, aki hébe-korba fölveszi a versenyt a tanárokkal és tanítókkal. A tanító tanítson, de ne írjon. Hagyja azt az íróknak.

Ennek az elkeseredett cikkecskének pedig az volt a legfőbb okozója, hogy a gyermekbíróság nem győzi a munkát, és a javítóintézetben csaknem olyan sokan vannak, mint az őrültekházában. A gyermeknek nincs olvasmánya, nincs regénye, nincs ideálja. Talán az íróknak kellene összeállani, hogy segítsenek a bajon, de az írók még azért sem állnak össze, hogy a maguk baján segítsenek. Újszerű, lelket röpítő olvasmányt kell adni a gyermeknek, amely elragadja őt az ideálok felé. Mi a manónak érdeklődjön a mai gyermek az erdész fia vagy a cirmos cica kalandjai iránt, amikor az országúton hatvan kilométeres gyorsasággal száguld az automobil, a feje fölött pedig a repülőgép zakatolva suhan tova? A gyermekszemek éppen úgy látják, hogy a világ nagyot változott, és a királyfiak az orfeumokban bujdosnak, mint mi látjuk. Azt lehetne mondani, hogy a gyermekek gondolkozása megelőzte az írók gondolkozását. Ők már jobban látják a világ alakulását, mint mi, öregek látjuk.

(1910)

Forrás: MEK-OSZK

Korea hangjai emlékkoncert

A Koreai Köztársaság Nemzeti Kórusa a 2014-es közép-kelet-európai turnéja keretében június 12-én a MOM Kulturális Központban, (a belépés díjtalan, regisztrálni koreaikultura@koreaikultura.hu) június 13-án a Szegedi Dómban ad koncertet.

A Koreai Nemzeti Kórus, Dél-Korea legnagyobb múltra visszatekintő énekkara, mely 1973-ban alakult azzal a céllal, hogy népszerűsítse, és magas szintre emelje a kóruséneklés művészetét a távol-keleti országban. Repertoárjukban a reneszánsztól a kortárs komoly zenéig számos remekmű szerepel, és olyan klasszikus darabokat ismertettek meg a hazai közönséggel, mint J. S. Bach Máté és János passiója.

A 45 tagot számláló Koreai Nemzeti Kórus kiemelkedő eredményeket ért el a koreai kóruséneklés világszínvonalra emelésében. A koreai klasszikus zene reprezentatív művészeti csoportjaként évente közel 60 szereplést tudhat magáénak. Színpadra léptek már több ázsiai, amerikai és európai nagyvárosban is, megismertetve a külföldi közönséggel a koreai népi dallamokat és a kortárs koreai zeneművészet remekműveit. Továbbá rendszeresen fellép a Szöuli Művészeti Központ színpadán a Koreai Nemzeti Opera társulatával közösen.

Az előadáson az Állami Zenekar művészeti igazgatója, Lee Sang-Hoon karmester vezénylésével várhatóan magyar zeneszerzők dalai fognak felcsendülni a koncerten, illetve olyan zenék és népdalok, melyek koreai hangulatot tükröznek.

Korea hangjai emlékkoncert program:
I. Egy világ, sok dallam (One world, Many voices)
Két modern latin nyelvű a capella
- Magnum Mysterium (César Alejandro Carrillo)
- Magnum Mysterium (Kevin A. Memley)
Sechs Klänge aus Mähren (Antonin Dvorak)
Három magyar kórusmű
- Cantemus (Bárdos Lajos)
- Esti Dal (Kodály Zoltán)
- Vilja-Lied (Lehár Ferenc)
Három észak-európai a capella
- Gloria (Jan Standström)
- Kung Liliekonvalje (David Wikander)
- Pseudo-Yoik (Jaakko Mäntyjärvi)
Három spirituálé
- Ev'ry Time I feel The Spirit (Arr. Moses Hogan)
- Shenandoah (Arr. James Erb)
- My Soul's Been Anchorated in the Lord (Arr. Moses Hogan)

II. Korea hangjai
Koreai népdalok
- Ongheya (Arr. Hye-Young Cho)
- Koesina Ching Ching (Arr. Byung-Hee Oh)
Az otthon dalai
- Child of the island house (Arr. Jun-Bum Kim)
- Not to forget (Hye-Young Cho)
- Senoya (Arr. Hye-Young Cho)
Népdalok zongorakísérettel
- Song of Flowers (Arr. Cool-Jae Huh)
- Ari Arirang (Arr. Hye-Young Cho)
- Boat Song (Arr. Hee-Jo Kim)

Korea hangjai emlékkoncert
2014. június 12. 19:00
MOM Kulturális Központ
Budapest, Csörsz u. 18
2014. június 13. 19:00
Szegedi Dóm

http://www.koreaikultura.hu/

Molnár Ferenc 1909-es Liliom című darabja a Tháliában

.

Molnár Ferenc 1909-es Liliom című darabja 2014. június 14.-én mutatkozik be a Thália Színházban Béres Attila rendezésével, címszerepben Csányi Sándorral, Shell Judit és Udvaros Dorottya szereplésével.

Béres Attila és Csányi Sándor főiskolás koruk óta ismerik egymást. „Tizenhét éve, főiskolásként, egy Teleki téri kis lakásban kezdtünk először beszélgetni Csányi Sándorral a Liliom színre viteléről - mondta el a darab rendezője. Hozzátette, azóta is foglalkoztatja az örök érvényű mű.

Egy hintáslegény és egy cselédlány története. Találkoznak a ligetbe, ahol a hintáslegény felmond a hintánál, a cselédlány felmond, ahol szolgált, és elkezdenek együtt élni. Nincs munka, nincs pénz, nincs lehetőség, kölcsön kenyérből élnek. Liliom annyira gyűlöli magát, hogy nem képes gondoskodni arról akit szeret, hogy megüti a szeretett nőt, de ez a szerelem ezen is túlmegy.  Ez a történet annyira gyönyörűen van megírva, hogy valahogy a végén nagyon szereted ezt az embert, az erőszakosságával, az önpusztításával, a szégyenével, a nyomorával együtt - fogalmazott Csányi Sándor, aki Liliom szerepét alakítja.

Udvaros Dorottya, aki Muskátné szerepe mögé bújik, kiemelte: nagy álma volt egy Molnár Ferenc darabban játszani. "Én nem tudom, hogy hogy történt ez, de már kezdtem szomorúan le is mondani erről, és akkor egyszer csak megjött ez a felkérés".  A színésznő nem először dolgozik együtt Béres Attilával, rendezésében dolgozott Pécsett a Nem félünk a farkastól című előadásban, amelyet nagyon szeretett játszani. "Remélem, hogy ugyanolyan, vagy még nagyobb sikerünk lesz, mert a feltételek adottak". -mondta el Udvaros Dorottya.

Schell Judit, aki a női főszerepet alakítja a műben elmondta: régebben sokat foglalkozott a művel, most viszont támadási felületnek érezte a 18 éves lány alakítását. „Ahogy újra elolvastam a darabot és elkezdődtek a próbák, rájöttem, hogy Julika ugyanolyan kortalan, mint a Liliom. A Julika szájából elhangzó mondatok, az a tartás, méltóság, amelyet képvisel, egy mai 18 évesre nem jellemző, sokkal érettebb, letisztultabb gondolkodású nőre utal"- idézte fel a színésznő".

A nagyszerű színész trióson kívül több neves színész: Molnár Piroska, Fodor Annamária, Vida Péter, Pindroch Csaba, Hunyadkürti István, Molnár Gusztáv, Mózes András és Bánovits Vivianne is színpadra lép.

Molnár Ferenc az altató mese című írásban így fogalmazott: „Ez a mese arra való, hogy özvegyasszonyok altassák el vele kisgyermekeiket, vagy jó gyerekek altassák el vele öreg és fáradt szüleiket. A mesét szép csöndben, folyékonyan kell mondani, az elejét élénken, mintha igaz volna. A végét pedig már lassabban és halkan, hogy mire vége szakad, aludjék el az, akinek mesélték". Molnár meséjéből végül színmű lett, „külvárosi legenda 7 képben"


Forrás: Zelei Violetta Anna - EuroAsra

Megújulhat a Párizsi Udvar (Brudern-ház)

A Sameer Hamdan és Zuhair Awad tulajdonában lévő Mellow Mood csoport ismét bebizonyította, hogy dinamikus, fejlődőképes, fiatal és lendületes csapata képes olyan projektet hozni Budapestnek és Magyarországnak, amely egy újabb műemlék épületet óv meg az enyészettől és gyémántként adja azt vissza a fővárosnak és az V. kerületnek.

A Párizsi udvar hányatott sorsú műemlék épülete egyike a főváros legszebb és legismertebb építészeti alkotásainak, amelynek állapota az elmúlt években folyamatosan hanyatlott. A Mellow Mood Group-nak sikerült olyan külföldi befektetőt találnia Ayesh-Majdi Helmi Rida személyében, aki a műemlék épület megvásárlásával lehetőséget teremtett annak megóvására.
Az új tulajdonos Magyarországon folytatta egyetemi tanulmányait, de később Dubaiba költözött. Magyarországra évente többször visszatér látogatóba és mivel Budapesthez a mai napig erősen kötődik, ezért kereste a befektetési lehetőségeket. Az épülettel kapcsolatos folyamatokban kezdettől fogva szüksége volt egy helyi partnerre, akinek van tapasztalata a műemlék épületek felújításában és a projekt menedzsmentben. Amellett, hogy a Mellow Mood Group  ezen területeken megfelelő tapasztalattal rendelkezik, a tulajdonosokat baráti szálak fűzik egymáshoz, így meg volt az együttműködéshez szükséges kölcsönös bizalom. Éppen ezért a menedzsment jogokkal a Mellow Mood Group rendelkezik.
A Budapest egyik ékkövének számító Párizsi udvar felújítása tovább erősíti majd az V. kerület törekvését, hogy a belváros ezen részét olyan színvonalra emelje, amely a külföldi vendégek számára még vonzóbbá teszi Budapestet, növelve ezzel a város turisztikai forgalmát és bevételeit. Az épületbe tervezett szálloda, éttermek és üzletek pedig számos új munkahelyet teremtenek majd a fővárosban.
A Mellow Mood Hotels legutóbbi nagyszabású projektje, a Buddha-Bar Hotel Budapest Klotild Palace 5-csillagos luxusszálloda, amely a gyönyörűen felújított Klotild Palotában kapott helyet 2013 novemberében elnyerte a Best International Hotel Interior nemzetközi díjat, vagyis a legszebb szállodabelső címet. Ez a nemzetközi elismerés a bizonyíték arra, hogy egy történelmi épület megóvásával is lehet különleges értékeket létrehozni.
A csoport, amely már 1997 óta van jelen a budapesti szálloda- és ingatlanpiacon, portfóliója pedig 13 budapesti és egy bécsi szállodából, irodaházakból, valamint üzlethelyiségekből áll a projekt megvalósításával egy olyan szegmenst kíván megcélozni, amely eddigi tevékenységét kiegészítve teszi teljessé a cégcsoport működését.


Forrás: http://www.mellowmoodhotels.com/

Bezár a nagymúltú magyar internetes közösségi oldal

Az iWiW búcsúlevele és utolsó pályázata

Bezár a bazár. Annyi év után becsukják a magyar internetes közösségi oldalt az iWIW-et. Ebből az alkalomból tesszük közre a búcsúlevelüket és az utolsó pályázatukat. Szép volt, de a Facebokk megette. Béke poraira!

Kedves iWiW-felhasználónk!

12 élménydús év után búcsút intünk: 2014. június 30-án bezár az iWiW. Adatlapotok eddig a napig lesz elérhető, ezért használjátok ki az időt, nosztalgiázzatok még egyet, és mentsétek le azokat a személyes dolgaitokat, amelyeket meg szeretnétek őrizni.

A bezárás miértjeiről a www.iwiw.hu-n olvashatsz további információkat, így engedd meg, hogy ezúton inkább a gyakorlati részleteket taglaljuk.

Adataid mentését belépés után könnyedén, egy kattintással megejtheted.
A nyitóoldalra kihelyeztünk egy információs részt, annak segítségével egyszerűen kivitelezheted adatlapod, fotóid, levelezésed és kapcsolataid mentését, de abban is segítünk, ha adatlapodat kép formájában meg szeretnéd örökíteni az utókornak.
Az adatok mentését legkésőbb június 25. éjfélig kezdeményezheted. Adatlapodat törölni nem érdemes, mert akkor az ismerőseid már nem tudják lementeni elérhetőségeidet, másfelől az Origo Zrt. a bezárást követően egyébként is minden adatlapot megsemmisít.

Egy különleges nyereményjátékkal szeretnénk megköszönni az elmúlt 12 évet, valamint díjazni hűségeteket:

az iWiW megszűnéséig, azaz
2014. május 16 és június 30. között minden egyes nap 1 db 20.000 Ft-os vásárlási utalványt, 2014. július 1-én pedig 4 db 20.000 Ft-os vásárlási utalványt sorsolunk ki, valamint egy szerencsés nyertes nettó 1.000.000 Ft készpénzzel lesz gazdagabb.

Ha nosztalgiázás közben olyan emléked, kedves sztorid adódna az iWiW-hez köthetően, amit szívesen megosztanál velünk, írd meg nekünk bátran az emlekek@iwiw.hu-ra. A történetekből egy összeállítást teszünk közzé a http://iwiw.hu/emlekek aloldalon.

További szolgálati közlemény: kérünk, légy elnéző a megszűnő oldallal szemben, ha esetlegesen technikai zűrök merülnének fel. Igyekeztünk a szükséges feltételeket megteremteni, de kisebb malőrök így is előfordulhatnak a dömpingszerű látogatás közepette. Ha az óvintézkedések ellenére mégis huzamosabb ideig lennének súlyos technikai problémák, a lezárás időpontját annak megfelelően kitoljuk.

Egyúttal tájékoztatunk arról is, hogy az iWiW bezárását a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) egyeztetve és az ő jóváhagyásuk mentén történik. Mind a sorsolást, mind a végső adatmegsemmisítést pedig független közjegyző ellenőrzi.

Egy korszak véget ért, de az Origo Zrt. online tartalmai továbbra is várnak - tartsuk a kapcsolatot! Magyarország és a világ legfontosabb híreit az ORIGO, üzleti témákat az Üzletrész és a Szaklista, női témákat a Life.hu szolgáltat, de fiataloknak kifejezetten ajánljuk az Szjger-t, online vásárlásra pedig a Clickshop-ot.

Mindent köszön és üdvözöl,
a Gépház

A fűszerezés öröme

Létfenntartásunk alapja az étkezés. Nem mindegy azonban, hogy ételeinket hogyan készítjük el. Egy-egy ország gazdasági és kulturális élete alapvetően megszabja lakóinak igényeit. Ma már ott tartunk, hogy hazai igényeink is jobban megnőttek, és mindjobban vágyunk a változatosan elkészített, ínyenc ételekre. A nemes aromájú bel- és külföldi fűszerekkel ezt

könnyen el is érhetjük. Sokan azonban -- különösen az ifjú generáció -- nem ismerik azokat  a fűszereket és konyhanövényeket, amelyekkel mindennapi ételünket változatosabbá, ízletesebbé tehetjük. Igazuk van azoknak az élelmiszer ipari szakembereknek, akik hangoztatják, hogy a fűszereknek milyen nagy a jelentőségük az egészséges élelmezésben, és elő is akarják segíteni a fűszerek széles körű használatát. De hozzájárultak a fűszerek  mai reneszánszához a külföldi utazások, tapasztalatcserék, az áruválaszték bővítése, a divatos áramlatok is, amelyek jóvoltából megismerkedtünk az orosz, angol, francia konyhák ételeivel és receptjeivel. Így "feltámadtak" olyan fűszerek is, amelyek már a feledés homályába merültek, pedig anyáink konyhájában mindennaposak voltak. A ma emberének azonban a technika korában ismét fel kell fedeznie a jó, egészsége, ízletes ételek örömeit. Bátran mondhatjuk, : fűszerezni szükséges, egészséges és pompás élvezet. Helyesen fűszerezett, jól elkészített ételt szívesen enni: egészség, életöröm. Fűszereink nagy részét nagyanyáink nemcsak ismerték, hanem kertjükben termesztették is. Ma a boltban vett borson, köményen, hagymán, petrezselymen, babérlevélen, majoránnán kívül alig ismerünk egyebet. Sokan, akik a régi nagy mesterek szakácskönyveiben lapozgatnak, olyan receptekkel találkoznak, amelyekben azóta feledésbe merült fűszerek szerepelnek, noha hajdanában gyakran használt ételízesítők voltak. A fűszerek sok örömet rejtegetnek a mi számunkra is, forduljunk hát hozzájuk bizalommal. Próbáljunk ki egypár ősrégi "új" fűszert és nem fogunk csalódni. Tudom, hogy sokan meglehetősen tanácstalanul állnak szemben a nagy kínálattal az üzletek polcain, kirakataiban, a piacokon. Pedig ezek a hasznos jószágok pikantériát és színt, ízt visznek mindennapi étrendünkbe.
Ne mondjunk hát le róluk azzal, hogy a velük való foglalkozás nagyon bonyolult, különleges ismereteket s nagy gyakorlatot kíván.


Írta: Romváry Vilmos - Fűszerek könyve (9-10. oldal) Mezőgazdasági Kiadó 1976 ISBN ETO 633.82/84 636.7 664.5

Református Zenei Fesztivál 2014 Budapest

Református Zenei Fesztivál Budapesten 2014. A 2004-ben indított zenei fesztivál ugyanazt a szándékot és gondolatot hordozta és hordozza ma is: Megőrizni, megmutatni református zenei kincsünket, kultúránkat a jelen és az utókor számára. 

A neves fellépők között szerepel a Muzsikás, a Sebő együttes, a friss Kossuth-díjas Vujicsics, a Makám, Lovász Irén, a Djabe, Pál István “Szalonna” és Bandája, az Ismerős Arcok, a CimbaliBand és a Misztrál – derül ki a szervezők ismertetőjéből.

A Böszörményi Gergely által szervezett fesztivál péntek este zsoltáros fáklyás menettel veszi kezdetét a Ráday utcán (Bakáts tér-Ráday utca-Kálvin tér), majd késő esti zenés áhítattal folytatódik a Kálvin téri református templomban, a 150 fős Egyesített Kórus közreműködésével és Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rektora igeszolgálatával.
Szombaton az Ádám Jenő Zeneiskolában rendezik meg a református kórusok találkozóját, és ezen a napon kerül sor egy rézfúvós találkozóra is.
A XI. Református Zenei Fesztivál mindhárom napja alatt rendeznek kerekasztal-beszélgetéseket: pénteken Bogár László, vasárnap Bagdy Emőke vesz részt az eszmecserén, szombaton pedig bemutatkozik a Budavári Márai Szalon Szigethy Gábor író vezetésével.
A fesztivál egyik fénypontjának ígérkezik az 500 fős fesztiválkórus fellépése a Nemzeti Múzeum lépcsőjén május 24-én, szombaton.
A zenei programokat és beszélgetéseket kézműves és könyvvásár, valamint kreatív gyermekfoglalkozások egészítik ki, és természetesen hazai ételek és italok is terítékre kerülnek. A fesztivál helyszínei a Bakáts tér, a Ráday utca, a Lónyay utcai Református Gimnázium, a KRE Hittudományi Kara (Ráday u. 28.), a Kálvin téri református templom, a Bakáts téri katolikus templom, az Ádám Jenő Zeneiskola és a Nemzeti Múzeum lépcsője.
A szervezők közleménye szerint a Református Zenei Fesztivál küldetésének tartja, hogy a Magyarországi Református Egyház nélkülözhetetlen kulturális, társadalmi és hitéleti munkáját (missziók, szeretetszolgálat, iskolák, művészek stb.) saját egyháztagjai és a világ elé tárja. “Ezt a szándékunkat erősítette meg a Generális Konvent és a Magyarországi Református Egyház Zsinata azzal, hogy a Református Zenei Fesztivált a Református Egység Napja (május 22.) kiemelt kulturális rendezvényévé tette” – írják.
A XI. Református Zenei Fesztivál mellett az idén is megrendezik a Református énekek elnevezésű nagyszabású hangversenyt a Művészetek Palotájában, immár 13. alkalommal, június 28-án. Fellép a 350 fős Egyesített Kárpát-medencei Református Kórus, orgonán közreműködik Alföldy-Boruss Csilla.
Részletes programok
2014. MÁJUS 23. PÉNTEK
14:00-22:00 KÖNYV- ÉS KÉZMŰVESVÁSÁR, Igehorgászat (Bakáts tér -Ráday u.)
15:00 TÁZLÓ EGYÜTTES (Bakáts tér)
15:30 ZENÉS MEGNYITÓ ÁHÍTAT Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének és az MH Légerő Zenekar Veszprém szolgálatával, köszöntőt mond Dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere (Bakáts tér)
16:00 MUZSIKÁS EGYÜTTES (Bakáts tér)
16:30 BAKOS ÁRPÁD és az ETHNOKOR (Délvidék) (Ráday u. 28.)
17:30 INVOCATIO MUSICALIS (KOLLÁR ATTILA – SOLARIS) (Ráday u. 28.)
17:30 Zeneakadémiai doktoranduszok koncertje (Bakáts tér)
18:30 CIMBALIBAND (Bakáts tér)
19:00 KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS (Dr. Bogár László – “Háttérképek” – a magyar társadalom előtt álló khívások) (Ráday u. 28.)
20:00 PÁL ISTVÁN SZALONNA ÉS BANDÁJA (Bakáts tér)
21:00 ZSOLTÁROS FÁKLYÁS MENET (FIGYELEM! – indulás a Bakáts térről, érkezés a Kálvin térre)
21:45 KÉSŐ ESTI ZENÉS ÁHÍTAT – igét hirdet Dr. Balla Péter, a KRE rektora, km. Jerikó fúvós kvartett, 150 fős kórus, karnagy: Berkesi Boglárka (Kálvin téri református templom)
23:30 ÉJSZAKAI CSÁNGÓ TÁNCHÁZ – TÁZLÓ EGYÜTTES (Lónyay Utcai Református Gimnázium)

---

 2014. MÁJUS 24. SZOMBAT
10:00-22:00 KÖNYV- ÉS KÉZMŰVESVÁSÁR, családi programok, kreatív gyermekfoglalkozások, Igehorgászat, Mi Atyánk sátor (Bakáts tér – Ráday u.)
10:00-14:00 KÓRUSTALÁLKOZÓ az Ádám Jenő Zeneiskola koncerttermében (10-15 perces programokkal – előzetes jelentkezés szerint) (vezeti: Kiss Veronika és Gulyásné Erdőssy Emőke)
10:30 BÁLINT KÁROLY és a MAGYAR TEKERŐSÖK (Bakáts tér – Ráday utca)
11:00 BOCSKAI ISTVÁN REFORMÁTUS OKTATÁSI KÖZPONT EGRESSY BÉNI MŰVÉSZETI ISKOLA FÚVÜSZENEKARA (Bakáts tér)
12:00 Bocska István Református Oktatás Központ EGRESSY BÉNI MŰVÉSZETI ISKOLA FÚVÓSZENEKARA (Bakáts tér)
12:00 BAKOS ÁRPÁD ÉS AZ ETHNOKOR (Vajdaság) (Bakáts tér)
14:00 DJABE EGYÜTTES (Bakáts tér)
15:00 VUJICSICS EGYÜTTES (Ráday u. 28.)
16:00 ANIMA SONI EGYÜTTES (Bakáts tér)
17:00 RZF 500 FESZTIVÁLKÓRUS HANGVERSENYE (karnagy: Katona János és Oláh Gábor, km. MH Légierő Zenekar Veszprém) (Nemzeti Múzeum lépcsője)
17:30 Zeneakadémiai doktoranduszok koncertje (Bakáts tér)
18:30 KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS (bemutatkozik a budavári Márai Szalon, vezeti: Szigethy Gábor író, km. Pápai Erika színművész, Lovász Irén énekes, borkóstoló Jásdi István csopaki pincéjéből) (Ráday u. 28.)
19:00 SEBŐ EGYÜTTES (Bakáts tér)
20:45 MISZTRÁL EGYÜTTES (Bakáts tér)

---

2014. MÁJUS 25. VASÁRNAP
10:00 ÜNNEPI ZENÉS ISTENTISZTELETEK HATÁRON TÚLI KÓRUSOKKAL
10:00 A Magyarországi Németajkú Református Egyházközség és a Protestáns Fórum magyar-német nyelvű ünnepe – zenés úrvacsorás Istentisztelet, agapé (km. Praetorius Kamarakórus) (Bp. V., Hold u. 18-20.)
10:00 NAGYKŐRÖSI ARANY JÁNOS REFORMÁTUS GIMNÁZIUM KÓRUSA (Bp. XIII., Frangepán utcai református templom)
16:00 MAKÁM EGYÜTTES (Bakáts tér)
16:30 VOCEM LAUDIS (Ráday u. 28.)
17:30 VEDRES CSABA és GYERMÁN JÚLIA (Ráday u. 28.)
18:00 VIDA MÓNIKA RUTH orgonakoncertje (Óbudai református templom)
18:00 zenés áhítat – km. Zeneakadémiai doktoranduszok (Kálvin téri református templom)
19:00 KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS (Dr. Bagdy Emőke – “Spiritualitás és egészség”) (Ráday u. 28.)
18:30 ISMERŐS ARCOK (Bakáts tér)
20:30 BARTÓK BÉLA KONZERVATÓRIUM diákjainak szimfonikus koncertje (Bakáts téri katolikus templom)

---

Forrás: Református Zenei Fesztivál honlapja

Egy hónap múlva kezdődik a 11. Budapesti Nyári Fesztivál

Közel száz program a Budapesti Nyári Fesztiválon

A korábbiaknál is mozgalmasabb és színesebb 11. Budapesti Nyári Fesztivál 2014. június 13-án veszi kezdetét Snétberger Ferenc koncertjével, mellyel a fesztivál kapcsolódik a

magyar holokauszt emlékévhez.

A rendezvényről szóló sajtótájékoztatón részt vett Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Lencsó Rita, az MTVA Sajtóirodájának vezetője, Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese és Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója, valamint a fesztivál számos fellépője és közreműködője is megjelent.

„Az idei Nyári Fesztiválnak összesen két nagy ellensége van: az időjárás és a foci vb" - kezdte meg a sajtótájékoztatót Csomós Miklós, majd hozzáfűzte, hogy az időzítés egyben a fesztivál egyik erőssége is, hiszen alternatívát kínál a foci iránt kevésbé érdeklődőknek a tartalmas kikapcsolódásra. A főpolgármester-helyettes megköszönte a fesztivál szervezőinek a komoly és sokszínű programsorozatot, amely három hónapba sűrítve tökéletesen visszaadja azt a sokszínűséget, amely Budapest kulturális életét jellemzi.

Lencsó Rita felhívta a figyelmet arra, hogy a Budapesti Nyári Fesztivál és az MTVA együttműködése több évre tekint vissza. Ez nem csak annak köszönhető, hogy az MTVA kiemelt feladatának tekinti a kultúra közvetítését, hanem hogy a Budapesti Nyári Fesztivál olyan minőségi programokat vonultat fel évről évre, amelyekről érdemes kiemelten beszámolni. Az MTVA kommunikációs vezetője megnyugtatta a színház és a kultúra rajongóit, hogy meccsközvetítések este tíz után kezdődnek majd, így mindenkinek bőven lesz ideje ellátogatni a margitszigeti vagy a városmajori programokra.

Horváth Gergely emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években Budapest folyamatosan és dinamikusan fejlődött, amiben komoly szerepe volt a fesztiváloknak, többek között a Budapesti Nyári Fesztiválnak, amely programja révén a külföldi vendégeket is a fővárosba tudja vonzani. Emellett belföldön is egyre népszerűbbé vált, hiszen ezekért a programokért érdemes Budapestre látogatni.

Bán Teodóra megköszönte a fővárosnak a támogatást, hiszen - mint mondta - e nélkül nem újulhatott volna meg a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, amely az idei szezonnyitásra készül el teljesen a kiszolgáló helyiségek felújításával. Továbbá köszönetet mondott az MTVA-val való együttműködésért, amely nélkül kevesebb emberhez juthatna el a fesztivál híre.

A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a Budapesti Nyári Fesztivál egyik legfontosabb célja, hogy minél több társadalmi réteget és korosztályt tudjon megszólítani, minél sokszínűbb és műfaj-gazdagabb programmal.

A fesztivál 2014. évi műsora kapcsolódik az aktuális évfordulókhoz.

Június 13-án Snétberger Ferenc nyitókoncertjén a magyar holokauszt áldozatairól emlékeznek meg a Margitszigeten. Shakespeare születésének 450. évfordulóját háromnapos minifesztivállal ünneplik ugyanitt, melynek fő eseménye a londoni Shakespeare's Globe Hamlet című előadása lesz, de Szentivánéji Slam Komédia is készül, lesznek színházi előadások, gyerekprogramok és a W.H. formáció Szonettek és dalok koncertje Sena és Ónodi Eszter közreműködésével.

Az orosz-magyar kulturális kapcsolatok jegyében a Moszkvai Állami Akadémiai Klasszikus Balett Színházat hívták meg két Sztravinszkij egyfelvonásos balettel, a Dózsa-féle parasztlázadás 500. évfordulója alkalmából pedig a Honvéd Táncszínház táncjátékát újítják fel Novák Péterrel a címszerepben. „A Székely Dózsa György azért lesz kiemelt eseménye az idei programnak - hangsúlyozta Bán Teodóra -, mert általa a néptánc is helyet kap a fesztiválon."

Operában is erős lesz az idei program. Verdi: Aida és Bizet: Carmen című operáit a Margitszigeten, két egyfelvonásos vígoperát, A csengőt és A titkos házasságot a Városmajorban mutatják be. „Minden tisztelet a fesztivál szervezőinek, ugyanis operát színpadra állítani hihetetlen munka és anyagi próbatétel" - mutatott rá Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Éppen ezért a rendelkezésükre álló minden támogatást megadnak a margitszigeti előadások megvalósításához. Ennek jegyében az Operaház évadzáró bemutatójaként a Carment viszik színre Oberfrank Pál rendezésében, hagyományteremtő jelleggel. „A cél ugyanis az, hogy minden évben tartsunk egy premiert a Margitszigeten" - fogalmazott a főigazgató.

Bár az opera idén igen hangsúlyos lesz, más műfajokban is válogathatnak a színházrajongók, amely kínálatban mindenki megtalálhatja a kedvére való programot. Bán Teodóra kiemelte, hogy számtalan más dologgal is keresik a vendégek kegyeit, mint például a retúr Színházi hajójárattal, amely nem csak az előadások alkalmával üzemel, hanem menetrendszerű járatokkal is közlekedik napi öt alkalommal a Szabadtéri Színpad és Víztorony kikötőbe.

Az Aludjon Budapesten színházjeggyel! komplex turisztikai csomagajánlatban pedig együtt kínálják a kultúrát és a kikapcsolódást, jelentős kedvezményekkel.

A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. igazgatója végül a fesztivál másik helyszínéről, a Városmajori Szabadtéri Színpadról is szólt, amely az elmúlt évek alatt Buda kedvelt játszóhelyévé vált. A színpadon - a rengeteg koncert és gyerekelőadások mellett - idén is megrendezik a Városmajori Színházi Szemlét, melynek programjában hét vidéki és határon túli színház mutatkozik majd be.

A Városmajori Szabadtéri Színpad a Piszkos Fred, a kapitány című zenés játékkal nyitja meg a kapuit 2014. június 6-án.


www.szabadter.hu

https://www.facebook.com/bnyfesztival

A szív szeme

Van földi és égi szeretet.
A kettőt azonban csak addig szabad szétválasztani, amíg vizsgáljuk. A kutató ész tenyerére veheti és megnézhet külön-külön egyiket is, másikat is, de aztán, mint a tengerből kifogott halakat, vissza kell dobnia a vízbe, különben megdöglenek a kezünkben.

Különösen így van ez a "szeretet" szóval, hiszen éppen itt nem a külön, hanem az együtt a fontos. Sokféle szeretet  van, de ezek mind "egymásban" vannak; lényünk más és más rétegéből szólnak.
Igen, van égi és földi szeretet.
De ég és föld szereti egymást, ezt ne feledd.
Még akkor is, ha a szeretet mást jelent az égnek, s mást a földnek. De mivel az ember "sárból és napsugárból" született, a legmagasabb istenszeretetében is van valami érzékiség.És még a leghúsosabb, érzéki vonzalomban is van "égi" istenszerelem.
Mindig bajt szül, ha ezt a kettőt végérvényesen szét akarják választani. Nem lehet, mert ne így van teremtve az ember. Ahogy egy hangskála is csak akkor teljes, ha a földi basszusok s a mennyei "magas" hangok együtt szólnak benne, s a színek is csak akkor, ha az anyag tunya szürkésbarnája, az energiák szenvedélyes vöröse s a szellem bíbora együtt izzik: a szeretet is csak akkor teljes, ha benne van az Ember teste, , lelke és szelleme. -- Vagyis, ha lényének minden regisztere szól.
Van, aki megcsókolja a szentek szoborlábát. Egy hideg követ nyalogat, mintha élő angyal lenne: ez neki a szeretet.
És van, aki szerelmes a láthatatlan Krisztusba. Sose látta, mégis meghal érte.
Mit gondolsz, az Énekek éneke, a világ legszebb erotikus költeménye, miért került be a szakrális szövegek közé?
És vajon a Miatyánk nem a leghatalmasabb szerelmi vallomás-e, ami valaha ember szájából elhangzott? Nem arról szól, hogy szeretlek és szeress engem, a tiéd vagyok s légy az enyém, s jöjjön el a te országod, s legyen meg a te akaratod, mert odaadom magamat Neked: az égi  szereteted hassa át ezt a mi sötét, érzéki, földi világunkat? És hogy ezek a szavak a "Mi közös atyánkhoz , az azt jelenti, hogy nincs magánimádság: csakis mindenkiért imádkozhatsz. Ha a címzettet kimondod, máris azt mondtad, hogy minden ember a testvéred.
Embernek lenni azt jelenti, hogy egyszerre vagyunk kristályok, növények, állatok -- mégpedig az egysejtűtől a férgeken és halakon át egészen a főemlősökig -- és ugyanakkor érző lelkek és hallhatatlan szellemiségek. Tudunk a birkák, az angyalok és az istenség fejével is gondolkodni. Ez a sokféleség azt jelenti, hogy a szeretetnek is számos szólama van.
Amikor a szerelmesek összetapadnak, mint a párzó állatok, testükben a sejtvilág "szerelme" is elszabadul. Nemcsak a férfi szereti a nőt,, de mindkettőjük nyálkás sejtvilága  is forrni kezd, az ondósejtek milliói indulnak el, hogy belehatoljanak a várakozó petesejtbe, egész testük szeretetre hangoltan izzik -- de ugyanekkor két félbeszakított Lélek is megpróbál újra egybeforrni; érzelmeik összerezegnek , mintha nemcsak karjaikkal, de láthatatlan szárnyaikkal is átölelnék egymást -- és  a széttépett Isten is boldog, hogy egy pillanatig tartó nászban összehozta végre lázadó teremtményeit.


Írta: Müller Péter - Szeretetkönyv (133-134. oldal) Alexandra, 2006 ISBN963 370 363 9
 

Hans Christian Andersen: A fülemüle

Mese az együttérzésről

Kínában, ezt ugye ti is tudjátok, a császár is kínai, s a császár udvari emberei is egytől egyik kínaiak. Régi-régi história, amit most elmondok, de annál nagyobb figyelemmel hallgassátok, mielőtt feledésbe merül.

A kínai császár palotája olyan gyönyörű volt, hogy csodájára járt az egész világ: ritka fajtájú, drága porcelánból rakták a falait, legmagasabb tornya hegyétől egészen a földig. Gyönyörűséges szép volt ez a porcelán palota, de olyan kényes, olyan törékeny, hogy csak nagy vigyázva nyúlhattak hozzá. Kertjében csodálatos virágok nyíltak; a legszebbeken ezüstcsengettyűk hintáztak, s megcsendültek, ha valaki arra ment, hogy figyelmeztessék a virágok szépségére. Csudákkal teli kert volt a kínai császár kertje; olyan messzire nyúlt, hogy maga a kertész sem tudta a végét. Ha igen nagyon sokáig ment benne az ember, rengeteg erdőbe ért, ahol mély tavak csillogtak az öreg fák alatt. Az erdő egészen a tengerpartig húzódott, s a vízre hajló fák alá bevitorlázhattak a tengerjáró, nagy hajók.

Ebben az erdőben egy édes hangú fülemüle lakott; olyan gyönyörűen énekelt, hogy még a szegény halászember is odahagyta minden dolgát, és csak a hangjára figyelt, amikor éjjel hálót vont a tengeren.

- De szépen énekel, uramisten! - sóhajtott föl, de aztán elfeledkezett róla, mert a hálójára kellett ügyelnie. Másnap éjszaka azért megint csak elandalodott a fülemüle énekén.

A világ minden tájáról odagyűltek a kíváncsiak a császár városába, megcsodálták a porcelán palotát, elgyönyörködtek a kertjében, de amikor a fülemülét énekelni hallották, felkiáltottak:

- Mégiscsak ez a legcsodálatosabb!

A világjárók aztán hazatértek, s elmondták otthon, mit láttak, hallottak. A tudósok könyveket írtak a császár városáról, palotájáról meg kertjéről, de nem felejtették ki a fülemülét sem, róla írtak a legtöbbet s a legszebbet; a költők versekben dicsőítették a fülemülét, amely ott él a tenger partján, a kínai császár rengeteg erdejében.

A könyvek vándorútra keltek a világban, s néhányuk a kínai császárhoz is eljutott. A császár ott ült aranyos trónusán, és olvasott, olvasott sűrűn bólogatva, mert hízelgett neki, hogy ennyi szépet írnak a városáról, palotájáról meg kertjéről. "A legcsodálatosabb mégiscsak a fülemüle!" - ez állt a könyvben is.

- Miféle fülemüle? - ütötte fel a fejét a császár. - Én nem is tudok róla! Ilyen madár van a birodalmamban, méghozzá a tulajdon kertemben, s ezt könyvből kell megtudnom!

Hívatta a főudvarmesterét, aki olyan előkelő volt, hogy ha egy alacsonyabb rangú ember odáig merészkedett, hogy megszólítsa, csak annyit mondott: "Ph!" - egy kukkal se többet. Ez pedig semmit sem jelent.

- Ez a könyv azt mondja, hogy van itt valahol egy fülemüle nevű csodálatos madár! - mondta a császár. - Azt írják, hogy az ér a legtöbbet az egész birodalmamban! Mért nem szóltatok róla?

- Nevét se hallottam - rázta fejét a főudvarmester. - Az udvarnál még nem mutatták be.

- Ma este látni akarom és meghallgatni az énekét! - kiáltotta a császár. - Micsoda dolog: az egész világot telekürtölik a hírével, s éppen én nem tudok róla?

- Mondom, felség, a nevét se hallottam - mondta megszeppenve a főudvarmester. - De utánajárok és előkerítem!

De hol, de hogyan? A főudvarmester föl-le szaladgált a tenger sok lépcsőn, bejárta a termeket, a folyosókat, megszólított mindenkit, de bizony a hírét se hallotta a fülemülének senki. Mit tehetett, visszament a császárhoz, s azt mondta neki, hogy amit a könyvben olvasott, éppen olyan hazug mese lehet, mint a többi, amivel a könyveket teleírják.

- Csak nem hiszi el felséged? Hazug fickó lehet, aki írta, vagy az ördöggel cimborál.

- Ezt a könyvet a nagy hatalmú japán császár küldte nekem, nem lehet hazugság - mondta haragosan a császár. - Hallani akarom a fülemüle énekét! Előteremtsd ma estére! Fölkeltette felséges kíváncsiságomat! Ha nem kerül elő, vacsora után huszonötöt méretek az egész udvarra!

- Csing-pe! - mondta a főudvarmester, ami talán annyit jelent: parancsára! Azzal elsietett, föl-le loholt megint a sok lépcsőn, bejárt minden termet, folyosót, s a nyomában ott szaladt az udvar megbolydult népe, mert meg akartak menekülni a huszonöttől. Mindenki a csodálatos fülemüle után kérdezősködött, amelynek híre bejárta a világot, csak éppen a császár meg az udvara nem tudott róla.

Végre találtak egy szegény kis konyhalányt, aki azt mondta a kérdezősködőknek:

- Ó, istenem, a fülemüle! Ismerem, hogyne ismerném! Hogyan tud az énekelni! Megengedték itt a konyhán, hogy minden este vihessek egy kis ételmaradékot szegény beteg anyámnak a tengerpartra. Visszafelé, ha elfáradok, megpihenek egy kicsit az erdőben, s olyankor mindig hallom énekelni azt a fülemülét. Úgy csattog, úgy zeng, hogy a szememből kicsordul a könny a hallatára, s mintha az édesanyám csókját érezném.

- Gyermekem - mondta kegyesen a főudvarmester -, udvari főkonyhalánynak neveztetlek ki, s talán még azt is kieszközlöm, hogy ebédelni lásd a császárt, csak vezess el a fülemüléhez, mert a császár ma estére felséges színe elé rendelte.

Azzal kivonultak az erdőbe, a kis konyhalány vezette őket. Ott volt a fél udvar. Már jó darab utat megtettek, amikor valahol elbődült egy tehén.

- Megvan! - örvendeztek az apródok. - Micsoda erő egy csepp madár torkában! Hiszen ezt az éneket régebben is hallottuk már!

- Ez tehénbőgés volt - mondta a kis konyhalány. - A fülemüle tanyája még jó messze van.

Egy láphoz értek, ahol kórusban kuruttyoltak a békák.

- Csodálatos ének! - kiáltott fel az udvari pap. - Végre hallhatom: mintha templomi harang szólana.

- Hiszen ezek békák! - mondta a konyhalány. - Gyerünk csak tovább, most már nemsokára odaérünk.

Akkor felzengett a fülemüle éneke.

- Ez az! - suttogott a leány. - Hallják? Figyeljenek! Ott ül ni, azon az ágon! - És felmutatott egy szürke tollú kis madárra.

- Lehetetlen! - kiáltott fel a főudvarmester. - Én bizony nem ilyennek képzeltem! Milyen igénytelen, fakó a tolla! Talán az izgatottságtól fakult meg, hogy ennyi rangos urat lát itt együtt!

- Kicsi fülemüle! - szólt fel a konyhalány. - Legkegyelmesebb császárunk azt óhajtja, hogy énekelj előtte!

- Szívest örömest! - felelte a fülemüle, s rákezdte gyönyörűségesen, hogy öröm volt hallgatni.

- Akár az üvegcsengettyű! - lelkendezett a főudvarmester. - És nézzétek, hogy lüktet a kicsi torka! Különös, hogy sohasem figyeltünk fel rá. Nagy sikere lesz az udvarnál!

- Énekeljek még a császárnak? - kérdezte a fülemüle, mert azt hitte, a császár is ott van a rangos urak között.

- Nagyérdemű kis fülemülém! - szólt fel neki az udvarmester. - Van szerencsém meghívni a ma esti ünnepségre, ahol bájos énekével bizonyára megigézi kegyelmes császárunkat.

- A szabad ég alatt szebben hangzik az énekem - felelte a fülemüle, de hát a császár meghívását nem utasíthatta vissza.

A palotában lázasán készültek az esti ünnepségre. A porcelán falak, a padlók visszaverték az aranycirádás lámpák ragyogását, a folyosókat a legszebb ezüstcsengettyűs virágokkal díszítették föl; a nagy sürgés-forgásban egyszerre szólalt meg valamennyi csengettyű, az udvar népe a tulajdon szavát sem értette, olyan csengés-bongás támadt.

A trónterem kellős közepén fölállítottak egy aranyrudat - ezen foglalt helyet a megbecsült vendég, a fülemüle. Ott volt az egész udvar, még a kis konyhalány is bekukkantott az ajtóból, hiszen magas rangra emelték - nem is főkonyhalánynak, de udvari főszakácsnénak nevezte ki a főudvarmester. Mindenki ünnepi ruhában pompázott, s nem vette le szemét a fakó tollú kis madárról, akinek a császár most főbólintással adott jelet.

Rákezdte a kis fülemüle, csattogott az éneke, csak úgy áradt csepp torkából a gyönyörű dallam. A császárnak kicsordult a könnye, végigpergett az arcán; a fülemüle meglátta, s még szívfájdítóbban énekelt.

Öröm és büszkeség töltötte el a császárt, s nyomban elrendelte, hogy a fülemülét tüntessék ki az Aranypapucsrenddel, vagyis akasszák a nyakába az ő aranyhímes papucsát. De a fülemüle szépen megköszönte, s azt mondta, hogy ő már megkapta a maga jutalmát.

- Könnyet láttam a felséges császár szemében, ennél nagyobb jutalmat úgysem kaphatok! A császár könnye csodálatos erejű igazgyöngy. Bizony, gazdagon jutalmazta énekemet!

És tovább énekelt, szívet-lelket gyönyörködtetve.

- Milyen kacér ez a fülemüle! De igazán bájos - mondogatták az udvari dámák, aztán vizet vettek a szájukba, s ők is csattogni próbáltak, hogy fülemülének véljék őket.

Nagy sikert aratott a fülemüle a császári udvarban, még a lakájok és a komornák is elismeréssel nyilatkoztak róla, ami igazán nagy dolog, mert az ő tetszésüket a legnehezebb megnyerni. Egyszóval a fülemüle megcsinálta a szerencséjét.

Csakhogy most már a palotában kellett maradnia, külön kalitkájában. Napjában kétszer és éjszakánként egyszer kiengedték azért a szabadba, de tizenkét szolga kíséretében, akik selyemzsinórt kötöttek a lábára, s erősen fogták a zsinór végét: A fülemülének nem sok öröme tellett ezekben a kirándulásokban.

Másról se beszéltek a városban, mint a csodálatos fülemüléről, minden utca az ő nevével volt hangos, s ha két ember találkozott, az egyé így koszom rá a másikra: "Füle", az pedig így fogadta: "Müle". Aztán sóhajtottak, s egyet gondoltak. Tizenegy kofa a fülemüle nevére kereszteltette a gyermekét, de hiába, mert egyik sem tudott énekelni.

Egy napon csomagot kapott a császár. A csomagon egyetlen szó állott: "Fülemüle".

- Biztosan új könyvet írtak a mi nagyhírű madarunkról - vélte a császár. De nem könyvet talált a csomagban, hanem egy fülemülét - mesteri kéz művét, egy felhúzható madarat, amely az eleven mása akart lenni. De ez nem volt ám fakó ruhájú! Véges-végig gyémánttal, rubinnal meg zafírral rakta ki a készítője, s ha felhúzták, elénekelt egy dalt az igazi fülemüle dalai közül. Miközben énekelt, föl-alá billegett a farka, s csak úgy szikrázott rajta a sok arany meg drágakő. Egy kis szalag lógott a nyakában, s azon néhány szó: "A japán császár fülemüléje csak hitvány mása a kínai császár csodálatos fülemüléjének."

- Gyönyörű! - álmélkodott az egész udvar, s aki a fölhúzható madarat hozta, nyomban megkapta "A kínai császár fő-fülemüle-szállítója" címet.

- Énekeljen egyszerre a két fülemüle! Micsoda dalnokverseny lesz az! Intettek hát az igazi fülemülének, s fölhúzták a kulcsra járót - rákezdte mind a kettő. De a dalnokverseny bizony nem sikerült. Az igazi fülemüle a maga módján csattogta az énekét, a másik pedig rugóra járt.

- Nem ő a hibás - vette védelmébe a karmester. - Kitűnően betartja az ütemet, az én iskolám követője.

Aztán egyedül énekeltették a rugóra járó madarat. Éppen olyan sikert aratott, mint az igazi, sőt még nagyobbat, mert ez ragyogott is, mint egy drágalátos ékszer.

Harmincháromszor énekelte végig a maga dalát, s még csak el se fáradt. Az udvari nép reggelig is elhallgatta volna, de a császár végül az eleven fülemüle énekét áhította meg, s már inteni akart neki - de hová lett? Nem vette észre senki, amikor kiröppent a nyitott ablakon, vissza a tengerparti rengeteg erdőbe.

- De hát miért tette? - töprengett a császár, s az udvar népe szidta-gyalázta, hálátlan gonosznak kiáltotta ki a fülemülét.

- Azért a mi énekesünk mégis különb! - vigasztalták magukat, s a drágaköves madárnak harmincnegyedszer is el kellett énekelnie a dalát. Még mindig nem tudták megjegyezni, mert nehéz és cikornyás dallam volt; a karmester égre-földre magasztalta a gépfülemülét, s azt erősítgette, hogy nemcsak pompás külsejével, de belső értékével is túlszárnyalja az igazit.

- Mert higgyék el, uraim, s mindenekelőtt felséges császárom, az eleven fülemülénél sohasem lehet tudni, mit csinál a következő pillanatban, de a rugókra járó madárra mindig számíthatunk! Így meg így énekel és nem másképp! Meg lehet ismerni a szerkezetét, ki lehet nyitni, s akárki megláthatja, hogyan működnek benne a rugók, hengerek, kerekek.

- Mi is úgy véljük! - mondta az udvar, s a karmester engedélyt kapott, hogy az elkövetkező vasárnapon a népnek is bemutathassa a madár művészetét. A nép meg is hallgatta, s olyan jókedve kerekedett tőle, mintha sok teát ivott volna, mert Kínában attól lesznek pityókosak az emberek. Azt mondták: "Ó!" - és fölemelték fazéknyaló ujjukat, a mutatóujjat, s szaporán bólogattak. Hanem a szegény halászok, akik sokszor hallották az igazi fülemüle énekét, csak legyintettek.

- Szépen hangzik, meg kell adni, de hiányzik belőle valami, csak magunk se tudjuk, hogy mi.

Hanem az igazi fülemülét száműzték a kínai császár birodalmából.

A kulcsra járó madárnak a császár mennyezetes ágya mellett volt a helye egy díszes selyempárnán, körülötte hevertek az ajándékok, amelyekkel elhalmozták: aranyholmik, drágakövek. Még rangja is volt, magas udvari címe: "A legkegyelmesebb császár asztali énekese", s rangsorban bal felől a legelső volt. A kínaiak császárja a baloldalt tartotta az előkelőbb oldalnak, mivel az embernek a szíve is bal oldalon dobog, még ha császárnak születik is. A karmester huszonöt kötetes könyvet írt a csodálatos madárról, tudós és alapos munka volt, tele a legficamosabb kínai szavakkal, ezért mindenki azt mondta, hogy elolvasta, s meg is értette, nehogy ostobának tartsa őket a császár, és huszonötöt méressen rájuk.

Így folyt ez egy kerek esztendeig; a császár, az udvari nép meg a birodalom apraja-nagyja már betéve tudta a fölhúzható madár dalának minden kis cikornyáját, s így még jobban élvezték, mert vele együtt fújhatták, s ezt nem is mulasztották el. Már az utcagyerekek is azt énekelték: "Fü-fü-fü, iu-iu-iu!" És azt fújta a császár is napestig. Igazán gyönyörű volt!

Hanem egy este, amikor a császár mennyezetes ágyában fekve hallgatta a fölhúzható fülemüle énekét - sose énekelt olyan szépen, mint akkor! -, egyszer csak kattant egyet valami a madár gyomrában, aztán krrrr! A kerekek veszett iramban pörögtek a belsejében, s utána csönd lett. A madár megnémult.

A császár nyomban fölpattant az ágyából, s az udvari orvosért futott, de a madáron bizony az sem tudott segíteni. Akkor órásmesterért szalajtott a császár, s az, hosszas fejtörés és vizsgálódás után, megjavította úgy-ahogy a madár szerkezetét, de megmondta, hogy a fülemülét kímélni kell: a csavarjai elhasználódtak, s nem lehet kicserélni őket, mert nem biztos, hogy akkor is énekelne.

Nagy volt a szomorúság a császári palotában. A madarat esztendőben csak egyszer volt szabad felhúzni, s még ez is a halálát okozhatta. De a karmester elmondott egy ünnepi beszédet, a legnehezebb kínai szavakkal, kijelentette, hogy nem változott semmi, s ebben mindenki megnyugodott.

Teltek az évek, öt is elszállt, s akkor igazi mély gyász érte a kínaiak birodalmát; halálos beteg lett a császárjuk, akire voltaképpen nagyon büszke volt az egész nép. Az orvosok már lemondtak életéről, s a nép kiszemelte az új császárt; mindenki a palota előtt tolongott, s a főudvarmestert faggatta, hogy van a császár.

- Ph! - a főudvarmester csak ennyit szólt, és a fejét rázogatta.

Sápadtan és dermedt testtel feküdt a császár pompás, mennyezetes ágyában, udvara már halottnak hitte, s futott az új császár kegyeit keresni.

A komornyikok a palota tornácán súgtak-búgtak, a komornák kávé mellett ültek, ott pusmogtak. A termeket és folyosókat vastag szőnyegekkel terítették be, hogy fölfogják a léptek neszét; halotti csönd ülte meg a porcelán palotát. Pedig még élt a császár: mozdulatlan, gyolcsfehéren feküdt bársonyfüggönyös, aranybojtos ágyában. Magasan a feje fölött nyitva volt az ablak, s a holdvilág beragyogott rá meg a gyémántos madárra.

A szegény császár már lélegezni is alig tudott, úgy érezte, mintha valami ránehezedett volna. Kinyitotta a szemét, s akkor látta: a halál telepedett a mellére. Fejére tette már a császár aranykoronáját, kezébe ragadta aranyveretes kardját meg császári jogarát. A mennyezetes ágy függönyeinek redői közül különös arcok meredtek a császárra, rútak és vigyorgók, de szép, szelíd arcok is: ezek a császár hajdani jó és gonosz cselekedetei voltak.

- Emlékszel-e rám? - suttogta az egyik. - Hát énrám emlékszel-e? - kérdezte a másik. És meséltek neki annyit, hogy a császár homlokáról patakzott a veríték.

- Nem tudtam, hogy visszajöttök! - nyögte a szegény császár. - Zenét! Zenét! Kínai dobot, a legnagyobbat! - kiáltott fel. - Hadd harsogja túl a szavukat!

De a furcsa arcok tovább mondták a magukét, s a halál szaporán bólogatott akár egy igazi kínai.

- Jaj, zenét! zenét! - kiáltotta a császár. - Kedves szép aranymadaram! Énekelj, no, énekelj! Elhalmoztalak arannyal meg drágakővel, még aranyhímes papucsomat is a nyakadba akasztottam, énekelj hát, vigasztalj meg az énekeddel!

Hanem a madár csak hallgatott; hogyan is énekelhetett volna, amikor nem húzta föl senki! A halál pedig nem tágított, nézte a császárt, s körös-körül mélységes csend volt.

Egyszerre csak gyönyörűséges szép ének áradt be az ablakon. A hajdani fülemüle ült kinn egy faágon, a száműzött kis énekes: hírét vette, hogy a császár halálán van, s hozzáröpült, hogy énekével vigaszt és reményt adjon neki.

Csattogott, zengett a hangja, s ahogy énekelt, a függöny redőiben elhalványodtak az arcok, egyre frissebben áradt a vér a császár ereiben, s még a halál is felfigyelt a dalra, és biztatta a fülemülét: - Tovább, kicsi madár, tovább!

- Énekelek én, de csak ha visszaadod a császárnak aranyveretű kardját! Énekelek, de előbb a császári jogart is add vissza neki! Még tovább éneklek, ha a koronáját is visszaadod!

És a halál mind a hármat visszaadta egy-egy dalért, s a fülemüle tovább énekelt: a csendes temetőről szólt a dala, ahol fehér rózsák nyílnak, orgonabokrok illatoznak, s ahol a zsenge füvet az árvák könnyei öntözik. Olyan szépen énekelt róla, hogy a halál egyszerre visszakívánkozott a kertjébe, s hideg, fehér felhő képében kisuhant az ablakon.

- Köszönöm neked, égi madárkám! - mondott neki hálát a császár. - Ismerlek téged! Száműztelek birodalmamból, s te mégis megmentettél. Gyönyörű énekeddel elkergetted ágyam körül a rémeket, szívemről a halált. Hogyan jutalmazhatnálak meg érte?

- Én már megkaptam a jutalmamat! - mondta a kis fülemüle. - Könnyet csaltam a szemedbe, amikor először énekeltem neked, s ezt nem felejtem el soha. Ez az igazgyöngy az énekes legszebb jutalma. Most csak aludj, s frissen, egészségben ébredj! Én majd altatót énekelek neked.

S a császár álomba merült az édes énektől, gyógyító mély álomba.

Amikor jó erőben, egészségben fölébredt álmából, az ablakon beragyogott a nap. A lakájok, komornák, udvari emberek közül senki sem volt mellette - azt hitték, uruk már rég itt hagyta a földi világot. De a fülemüle nem hagyta el, ott ült az ágon, és énekelt.

- Maradj nálam mindörökre! - kérlelte akkor a császár. - Akkor énekelj csak, amikor jólesik, a kulcsra járó madaramat meg ezer darabra töröm.

- Azt ne tedd! - mondta a fülemüle. - Híven végezte kötelességét, megtette, ami tőle tellett. Tartsd meg továbbra is. Én úgyse rakhatok fészket a palotádban, mert nekem az erdő az otthonom. De eljövök hozzád, valahányszor magamnak is jólesik, ráülök erre a faágra, és énekelek neked, hogy felvidulj és eltűnődj énekemen. A boldogokról meg a szenvedőkről szól majd a dalom. Meg a sok rosszról és jóról, ami körülötted történik, de te nem tudsz róla. A madarat mindenüvé elviszi a szárnya, a szegény halász kalyibájába meg a paraszt kunyhójába is; eljutsz azokhoz is, akik messze vannak tőled és udvarodtól. Nekem drágább a te szíved, mint a koronád, pedig a korona megszentelt holmi. Ellátogatok majd hozzád, s énekelek neked, de egyet meg kell ígérned.

- Kívánj akármit! - kiáltotta a császár. - Teljesítem.

- Csak egyet kérek - mondta a fülemüle. - Ne mondd el senkinek, hogy van egy madarad, aki mindent elmond neked. Ha ezt titokban tartod, még boldogabb és szerencsésebb lesz az életed!

Azzal elrepült, vissza a tengerparti rengeteg erdőbe.

Beléptek az udvari emberek, hogy megnézzék halott császárjukat. Elhűlve álltak meg az ajtóban, amikor a császár rájuk köszönt: "Jó reggelt!"