Száztíz éves a Mátyás Pince étterem

Fővárosunk legnagyobb múltú étterme, a Mátyás Pince idén 110. születésnapját ünnepli felújított portáljával, kiállítással, Lakatos Vilmos és zenekarának új CD-jével, receptversennyel, operett esttel, élő zenés nótázással, amibe bárki beszállhat előadóként. Az ünnepi időszak 2014 májusában indul, és november 14-én gálaesttel ér véget. Lesz még crossover-est, prímástalálkozó a Rajkó zenekar egykori tagjaival, hungarikum termékek

estje (mangalica, szürkemarha, libamáj, paprika és borok), vasárnapi mesék Mátyás királyról. Vasárnap ugyanis a szülők féláron ebédelhetnek, miközben a Halászteremben játszóház várja a gyerekeket. Nekik bemutatják az étterem hangulatos freskóit. A november 14-i záróesten Szepesi János séf Mátyás király és Beatrix menüjét készíti el, amit tombolasorsolás követ. A részletes programokról a Mátyás Pince oldalon lehet tájékozódni.

John Lukacs 1900 című könyvében ezt írta az 1904-es esztendőről: „Idegenek, ha ellátogatnak ide, Európának ebbe az ismeretlen zugába, Bécstől keletre, ámulva nézték a modern nagyvárost, első osztályú szállodákkal, táblaüvegekkel, kirakatokkal, villamosközlekedéssel, jól öltözött férfiakkal és nőkkel, és a világ legnagyobb parlamentépületével, amely már csaknem készen áll."

A Mátyás Pince történetét a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum anyagainak felhasználásával dr.Saly Noémi irodalomtörténész válogatta és állította ki, valamint írását külön fényképes kiadványban jelentette meg. Ennél jobb forrást keresve sem találnánk, hiszen Saly Noémi Pest és Buda kávéházainak, vendéglőinek legavatottabb kutatója. Írásából idézünk:

   „Baldauf Mátyás 1873-ban született Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria). Szülei földművesek voltak. A fiúcska tizenhárom évesen áll munkába a közeli Felsőlövőn (ma Oberschützen): pincértanonc lesz a Friedrich-szállóban, ahol jó vendéglő is van. Itt a konyhamészárosságot is kitanulja. A következő állomás Graz, majd Bécs. Onnan már komoly szakmai tapasztalatokkal vándorol Budapestre. Rövid ideig a budai Zöldfában dolgozik, innen szegődik a Piszkos sörházba.

   Antunovics Teréz 1879-ben született Érden"...felmenői bunyevácok voltak, és „Fiuméból vándoroltak Magyarországra. Hogy a tűzről pattant, aprócska teremtésből mikor és hogyan lett pesti cukrászdai kisasszony, majd a Piszkos pincérlánya, nem tudjuk, csak azt, hogy itt szerettek egymásba leendő férjével, innen indult küzdelmes, munkás közös életük. 1900-ban kötöttek házasságot a Deák téri evangélikus templomban, ahol az ifjú férj később presbiter lett. A házaspárnak három lánya és három fia született... Mátyás fivére, Laci feleségül vette Tercsike húgát, Lujzát, aki harmadik kisfia születése után meghalt, a férje pedig végzetes idegösszeroppanást kapott. Baldaufék örökbe fogadták az apróságokat... a hat testvér mellé."

 „A gyönyörű, kecses, új Erzsébet-híd hídfőjénél új házak álltak, és sokfelé lógott a hirdetés az ajtókon, ablakokban: lakás, üzlet, pincehelyiség kiadó... Évi 1500 forintért bérbe vették az Eskü téri sarokház pincéjét..."

   Így hirdette magát 1904-ben: „Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy folyó hó 30-án, Budapesten, IV. kerület, Eskü tér 6. szám alatt (Duna utcza s Kéményseprő-utcza sarkán) Mátyás Pince czím alatt egy bor- és sörházat nyitok meg... Részvény-sör és valódi természetes jó borokról gondoskodtam. Rendszeres konyhát nem tartok, de hideg ételek és egyéb szokásos sörházi eledelek és csemegét bő választékban lesznek kaphatók. Számos látogatást kér teljes tisztelettel: Baldauf Mátyás."

   „...a gyorsan terjedő szóbeszédnek volt köszönhető, hogy a megnyitás napján a házaspár és négy alkalmazottjuk kilenc hektoliter sört mért ki a húsz asztalt számláló üzletben. A háború előestéjére fölépült a szomszédban is egy emeletes bérház, földszintjén és pincéjében eleve étteremnek tervezett, tágas helyiségekkel. Ezeket a Mátyás Pincéhez csatolták. Ekkor már harminc főnyi személyzet is alig győzte a kiszolgálást."

   Hamarosan kialakultak a törzsasztalok, amelyeket nevezetes törzsvendégek látogattak. Évente három-négyezer hektoliter bor fogyott, és itt volt kapható Budapesten a legjobb sör, ebből Szent Istvánkor egy nap alatt 32 hektolitert adtak el. Az I. világháború után, 1927-ben Baldauf megvette az egész bérházat. A pincében megfordult Szabó Dezső, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes. 1929-ben Baldauf Mátyás megkapta az Országos Iparos Szövetség Nagy Aranyérmét. Újabb helyiségeket nyitott, és ötven főre duzzadt a kiszolgáló személyzet. A huszonöt éves jubileum napján a vendégeket a nyitás napján meghirdetett árakkal fogadta. Dávid Károly építész és Haranghy Jenő festőművész gondoskodott a teljes arculatváltásról.

   A tulajdonos halála után (1937-től) Mátyás és Imre fia édesanyjukkal, Tercsivel vitték tovább az üzletet. „A forgalom a II. világháború idején sem hanyatlott, pedig egyre nehezebb volt áruhoz jutni. 1944-45-ben az alkalmazottak felét el kellett bocsátani, csak negyvenen maradtak. A város hosszú ostromának ideje alatt az üzletből óvóhely lett. Az étteremben hétszer gyújtottak tüzet, a parkett teljesen elégett, a bútorok, eszközök 50 százaléka elpusztult. A felszabadulás utáni első napon, február 13-án mégis megnyitottak, eleinte népkonyhaként működtek, csak jegyre adtak ételeket. A helyreállítás majdnem fél évig tartott.

   1947. május 18-án sörünnepélyt tartottak Budapesten. A vendéglátóhelyek versenyét a Mátyás Pince nyerte... Már-már helyreállt a rend, ám a történelem - ezúttal végzetesen - közbeszólt. Az éttermet 1949. december 29-én államosították, a családtól hamarosan elvették a házat is."

 Innen a harmadik nemzedékből Borostyánkői Mátyás meséli tovább: szoba-konyhás, vizes, udvari lakásba költöztek. Apja, a második Mátyás 1950-től az Astoria Szállodában árubeszerzőként dolgozott huszonöt évig. „Imre öccse nem úszta meg ennyivel: ő az államosítás után még engedélyt kapott egy kisebb vendéglőre (Kis Matyi néven nyílt meg a József körút 65. szám alatt), de 1951-ben ezt is elvették, őt magát pedig kitelepítették."

 A Mátyás Pincéből közben a Bizományi Áruház bútorraktára lett.

   Papp Dénes, a legendás kispesti vendéglős, Papp Endre (1920-2008) fia meséli tovább a történetet. Apját 1950 májusában primitív emberek károkozásai után állították a haldokló Mátyás Pince, vagyis az 501-es vendéglátóipari egység élére. Innen ismét Saly Noémi írását idézzük: „Haminchárom esztendeig vezette, és büszke lehetett arra, hogy kiszolgálta Nixont, Hruscsovot, a Kennedy család több tagját, nagyköveteket, Mitterand elnököt és még sokakat - jóformán minden hazánkba látogató hírességet." A Papp család is megrögzött vendéglős, a legifjabb, Papp Dániel a Kaltenberg Sörözőt vezeti.

   Eleinte halvendéglőnek rendezte be, ugyanis húst csak jegyre lehetett kapni, halat viszont jegy nélkül is. 1956 után lassanként megindult az idegenforgalom. Papp Endre remek konyhát vitt, saját receptjeit főzette meg hagyományosan magyaros módon, de egészségesebbre törekvéssel. 1959-ben létrehozta a Mátyás Pince Baráti Társaságot neves színészekkel és orvosokkal. Mátyás napi vacsoráiból hagyomány lett.

   1964-ben az Erzsébet-híd újra felépítésekor be kellett zárnia, ám ő közben megújította a helyiségeket. Csak 1971-ben nyithatott ki újra. Az üzlet berendezését 1973-ban műemlékké nyilvánították. Sorra érkeztek megint a hírességek: színészek, írók, zenészek, politikusok. Münchenben és Bécsben is bemutatkozott a Mátyás Pince. A híres vacsorákhoz az egyik legrégebbi zenészdinasztia, Déki Lakatos Sándor és cigányzenekara szolgáltatta a profi muzsikát. Most a család legifjabb tagja, Lakatos Vilmos van soron az esti zenélésben. Mindent tud, akár operát, operettet, népdalt, műdalt - amit a vendég hallani szeretne. Képzett, tehetséges zenész, maga is tanít.

A 100. születésnapra, 2004-ben az alapító unokája, Borostyánkői Mátyás építész és grafikus dédunokája készítette a jubileumi füzetet. Most is jelen voltak az alapító unokái és egyik ükunokája. Az építész kritikát is mondott: a portál megújítása során éppen a pince jellegét vesztette el az üzlet.

   A 110. évforduló ünnepi füzetét a Mátyás Pince Új Ízei Kft. adta közre. Benne - Saly Noémi történeti leírásain kívül - vallomásokat és recepteket olvashatunk Szepesi János konyhafőnöktől, aki tízéves kora óta szakács akart lenni. Vitárius Csaba üzletvezető pedig Baldauf Mátyás és felesége, Tercsi néni nyomába szeretne lépni, a múltból mindent megőrizni, de a jövőt építeni az Erzsébet-híd és a Ferenciek tere átalakítása utáni újraindítás alkalmából. 2008-ban került az étterem élére, és azonnal felújításba kezdett. Százmillió forintos beruházás után vonzóbbá vált a fogadótér, kicserélték a burkolatokat és a kárpitokat, restaurálták a falfestményeket, modernebbé tették a konyhát. Megküzdött a gazdasági világválsággal, fáradtságos munkával igyekszik a vendégek kedvét megnyerni a hangulatos vacsorákhoz. Tudja, hogy stílusából adódóan a Mátyás Pince vonzza a külföldi vendégeket, de ő a belföldieket is szeretné kedvezményekkel meghódítani. A patinás név kötelezi a mostani üzemeltető Kft-t.

A betérők magyar borokat kóstolhatnak, zömében legfőbb partnerüktől, a villányi Vylyan Borászat termékeiből. Valóban jó ide bejönni, mindenki mosolyog, lesik a vendég óhaját, és villámgyorsan teljesítik a kívánságát. És ismét megnyílt a kiülős terasz is.


Forrás: Dobi Ildikó -EuroAstra