Ami minden nőnek fontos

A virágokat időtlen idők óta szerelmi postának tekintik. Nem kerülnek sokba, különösen tavasztól őszig; az utcasarkon is kaphatók. Ha azonban azt nézzük, hogy , milyen ritkán visz haza az átlagos férj egy csokor ibolyát a feleségének: azt kell hinnünk, hogy az ilyen egyszerű virág is olyan drága, mint az orchidea és olyan nehéz hozzájutni, mint a havasi gyopárhoz, amely az Alpok felhő borította szikláin virágzik.
Pedig miért kellene várnod ezzel a pár szál virággal, amíg a feleséged megbetegszik, és esetleg a kórházban kell meglátogatnod? Miért ne vinnél neki akár már ma néhány szál rózsát? Biztosan szeretsz kísérletezni: próbáld meg tehát, és figyeld a hatást.
George M. Cohan mindennap kétszer telefonált az édesanyjának -- pedig igen elfoglalt ember volt -- egészen az idős hölgy haláláig. Talán fontos mondanivalója volt minden alkalommal? Dehogy. Az ilyen kis figyelmességnek csak az az értelme, hogy megmutatja annak az embernek, aki szeretsz: mindig gondolsz rá, a kedvébe akarsz járni; és a boldogsága, meg az öröme mindennél fontosabb a számodra.
A nők nagy jelentőséget tulajdonítanak a születésnapoknak és az évfordulóknak -- hogy miért, ez alighanem az őrökké az ő titkuk marad! Az átlagos férfi leélhet egy életet úgy, hogy csak néhány dátumot kell az emlékezetében tartania; van azonban néhány nélkülözhetetlen, például 1492, az újvilág felfedezésének az éve, aztán 1776, az Egyesült Államok függetlenségék a kikiáltása, továbbá felesége születésnapja és házasságuk évfordulója. Végszükség esetén meglehet valahogy az első kettő nélkül -de sohase feledkezzék el a két utolsóról!
Egy Chicagói bíró, Joseph Sabbatth , aki elé negyvenezer válóper került, és aki kétezer párt békített össze, ezt mondja: "A legtöbb szerencsétlen házasság mélyén jelentéktelen dolgok rejtőznek. Gyakran olyan egyszerű dolog is elég volna jó néhány válás elkerülésére, mint például a feleség búcsúintése a munkába induló férje után."
Robert Browning és felesége, Elizabeth Barrett Browning - a híres költő házaspár - együttélése talán minden idők legszebb kapcsolata volt. A férfi sohasem lehetett annyira elfoglalt, hogy apró figyelmességekkel ne élessze szerelmüket. Olyan gyengédséggel vette körül beteg feleségét, hogy ez egyszer írt nővérének: "Igazán kezdem azt hinni, hogy talán mégis valamiféle angyal vagyok."
Igen sok férfi lebecsüli ezeket az apró, mindennapi figyelmességeknek az értékét. Igaza van Gaynor Maddox egyik cikkének: " Szükség volna az amerikai családi életben néhány újításra. Például az ágyban való reggelizés egyike azoknak a kellemes "kicsapongásoknak, amiket sok asszony nagyon méltányolna. Az ágyban reggelizés szinte majdnem ugyanazt jelenti a nőknek, mint a férfiaknak."
Végeredményben minden házasság ezekből: egy csomó köznapi apróság sorozatából áll, és jaj annak a házaspárnak, aki nem érti meg. Edna St. Vincent Millay azt írta egyszer:

Nem az fáj, hogy elhagy szerelmem,
Hanem hogy oly kis részletekben.
(Ferencz Győző fordítása)

Az amerikai válás paradicsomában, Renóban a bíróságok a hét hat napján át tízpercenként mondanak ki egy-egy válást. Vajon hány lehet az ilyen házasságok közt, amelyek tényleg a tragédia zátonyán zúzódtak szét? Azt hiszem, nagyon kevés. Ha egy ideig minden nap ott ülhetnél és figyelhetnéd ezeknek a boldogtalan férjeknek és feleségeknek a vallomásait, te is megtudnád, hogy a szerelem igen gyakran apróságokon múlik.
Vedd elő a zsebkésedet és vágd ki az alábbi idézetet, aztán ragaszd a tükrödre, hogy mindig a szemed előtt legyen, amikor borotválkozol:
"Csak egyszer élek ezen a világon. Most kell tehát megtennem minden jót, amit bárkinek megtehetek; most kell segítenem másokon, ahol segíthetek. Nem akadályozhat semmi, nem szabad elhanyagolnom, mert csak egyszer élek ezen a világon."
Ha tehát boldog családi életre vágysz, ez a szabály:

GONDOLJ AZ APRÓ FIGYELMESSÉGEKRE!


Forrás: Dale Carnegie - Sikerkalauz (328-330. oldal) Minerva, Budapest,  1989 ISBN 963 223 396 4