Thomas Jefferson

Thomas Jefferson (1743-1826) a korabeli Amerika egyik legrendkívülibb személyisége volt, pedig ez a kor bővelkedett  kitűnő koponyákban, hogy Jefferson kortársai közül csak George Washington, Benjamin Franklin. Alexander Hamilton, James Madison, John Adams és

Thomas Paine nevét említsük. Közülük is kiemelkedik Thomas Jefferson, az amerikai történelem legnagyobb horderejű dokumentumának, a Függetlenségi Nyilatkozatnak a szerzője. Ez volt -- elnökségétől eltekintve -- pályafutásának csúcsa, sokoldalú közületi tevékenységének tetőpontja. Apja dohányültetvényes, békebíró és a milícia ezredese volt, aki csaknem 300 holdas birtokát még igen egyszerűen, egy hatalmas hordó barackpálinkáért vásárolta. Thomas Jefferson, apja egyik elhalt barátjának fényűző kúriáján nevelkedett. Jogot tanult, és ifjan kezdett politikával foglalkozni. Huszonhat éves korában képviselő lett a "House of Burgesses"-ben. Emellett behatóan foglalkozott művészetekkel, irodalommal és tudományokkal. Muzsikált, eredetiben olvasta a görög és latin klasszikusokat, maga tervezte és építette varázslatos és világhírűvé vált udvarházát, Monticellót, amely hosszú évtizedekig a legműveltebb szellemek találkozóhelye volt. Innét áramlott ki buzdító, oktató és vitatkozó leveleinek végeláthatatlan folyama (számuk élete végén 18000-re emelkedett); ezekben a leghaladóbb eszméket hírdette a négerkérdésről (jóllehet ő maga is tartott még rabszolgákat), a vallásról (a vallásszabadságért, állam és egyház szétválasztásáért harcolt egész életében), az indiánkérdésről. A delaverekhez, a mohikánokhoz és a munrikhoz intézett levelében ezt írja 1808-ban: "El fogtok vegyülni velünk házasodás révén, véretek a mi ereinkben csörgedezik majd, s általunk terjed el ezen az óriási szigeten" -- fantasztikus gondolat az ő korában, mert egyáltalán nem jelképesen értette. S mindezt egy vad országban, ahol alig voltak járható utak, ahol a népesség többsége gerendakunyhókban lakott, mokaszint és szőrmesapkát hordott, háziszőttes ruhát viselt, a legtöbben még írni sem tudtak!
Öregkorában anyagi nehézségei támadtak; meg kellett válnia könyvtárától. 23000 dollárért eladta a Kongresszusnak; ez lett az alapja a Kongresszusi Könyvtárnak, amely ma a világ egyik legnagyobb könyvtára. Ráadásul még Monticellót  is veszély fenyegette. A városok erre önkéntes pénzgyűjtést kezdeményeztek, s így megmentették a nagy öreg udvarházát.
Még egyszer megkoronázta életművét a Virginiai Egyetem alapításával, amelynek megnyitásakor nyolcvankét évesen elnökölt. Röviddel ezután megszövegezte saját sírfeliratát: " Itt nyugszik Thomas Jefferson, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és a virginiai statutum szerzője, a Virginiai Egyetem atyja." 1826. július 4-én halt meg -- pontosan azon a napon, amelyen ötven évvel előbb kihirdették az általa fogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. Ez a nap az amerikai nép nemzeti ünnepe.



Forrás: C. W. Ceram: Az első amerikai - Az Észak-Amerikai régészet regénye (12-14. oldal) Gondolat, Budapest 1979 ISBN 263 280 606 9