Scheiber Hugó a Kieselbachnál

.

Minden idők legnagyobb Scheiber-tárlatát lehet látni a Kieselbach Galériában november 21-ig! Megtekinthető naponta 10-18 óráig. Egyben megjelent az eddigi legátfogóbb Scheiber Hugóról szóló monográfia is Molnos Péter művészettörténész tollából.

Kieselbach Tamás kiadásában és támogatásával a Scheiber Hugóról (1873-1950) készült nagyméretű, színes album éppen a 30. kötet. A könyvbemutató címe: Igazságszolgáltatás egy olyan festőnek, aki egész életében hiába várt az elismerésre. Az óriási életművet ugyanis sok múzeum és a művészettörténet sem kezel még az igazi helyén. Korábban nem merték értelmezni, talán nem is tartották „komolynak" a munkáit. „A képek mögé kell képzelni a megfelelő környezetet, látni  kell a művet a hozzáillő keretben. Aki erre nem képes, az a magyar festészettel sem jut dűlőre" - állítja előszavában Kieselbach Tamás.

Molnos Péter 516 oldalas, több mint 410 reprodukciót és 230 dokumentumfotót tartalmazó, korabeli cikkek, levelek és visszaemlékezések százait felvonultató kötete most esélyt kínál arra, hogy hiteles képet kapjunk a teljes életműről. Molnos két évig dolgozott a könyvön. A Kieselbach Galéria rövid időtartamú kiállításán először láthatunk eredeti képeket. A következő három hétben videók, csoportos vezetések és Scheiber-hamisítványokról szóló előadások is lesznek. Ezen idő alatt bárki behozhatja Scheibernek tulajdonított képeit eredetiség-meghatározásra. Szükség van rá, hiszen az elmúlt három évtized leggyakrabban hamisított festőjéről van szó. Legértékesebb korszakának Molnos Péter az 1917-22 között éveket tekinti.
Scheiber „problémás" művész, modern érték. Alig vannak töretlen életpályák, „mint más területen sem. Elég csak a 20. századi magyar politikusok sorsára gondolni. Ki az, akit minden döntésével, minden mondatával, minden alkotásával a teljes valójában magunknak érzünk?" Most ezzel a kötettel az avantgárd művész végre az őt megillető rangjára kerülhet.  

Babits Mihály portréja

Scheiber „rengeteg gyengébb képet festett, emberi karaktere, családi környezete és az őt körülvevő ország - a fejletlen mecenatúra és a gyenge műtárgypiac - alkalmatlanná tette arra, hogy koncentráltan dolgozzon. Mindezek ellenére voltak nagyon hiteles villanásai. Sőt: 1917-től közel egy évtizeden át remekművek sorát alkotta meg... A korai Scheiber-képek brutális látásmódja, a dús festőiség és a kivételesen érzéki felületkezelés most kellő erővel jelenik meg a lapokon... Ebben a pár évben igazi expresszionista művészként, látható élvezettel torzította a körülötte lévő világot, s merte saját arcát is rútnak ábrázolni... ezt a modern attitűdöt hiányoltam évtizedeken át a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításáról és a Scheiberrel foglalkozó szakirodalomból. Mert ebben a korszakban olyan művek születtek, melyekre a világ bármelyik nemzete büszke lenne" - idézzük tovább Kieselbach galériatulajdonos-művészettörténészt.

Parkban, 1920-as évek

Scheiber - saját bevallása szerint - több mint tízezer képet készített. A legtöbb hazai és külföldi gyűjteményben az ő művei képviselik a magyar modernizmust. A világ aukcióin sokkal több képe szerepelt, mint elismertebb kortársainak: Bortnyiknak vagy Kassáknak és a magyar avantgárd többi alakjának. Külföldön Scheiber slágercikk, amíg nálunk alig ismerik. Sok műve lappang határainkon kívül, hiszen az 1960-as években például a BÁV 35 festményéért 4500 forintot fizetett, vagyis „kilóra" vásárolta. Ezek zömében külföldre kerültek. A szocializmus korszakában jó exportcikknek, konvertibilis valutának számítottak.

Konflis

Az 1920-as években Berlinben, 1927-ben New Yorkban és 1933-ban az olasz futurista, Marinetti meghívására Rómában mutatkozott be - e képek ma már sehol sem lelhetők fel. Kiállítása volt Bécsben, Berlinben és Párizsban is. Kávéházi emberként 1924-29 között élvezte a berlini jazzt, az ún. néger zenét, és ahhoz hasonlóan rögtönzött plakát-stílusban, expresszinista módon improvizált. Látványos alkotásaival alakította ki a saját stílusát. Berlinben együtt állított ki barátjával, Kádár Bélával. Hazatérve megint magányos és sértődékeny maradt, egyetlen kritikus megjegyzés miatt összeveszett a KUT társasággal is. Kádár Béla jobban menedzselte magát, könnyebben érvényesült.

Scheiber óriási rajztudását igyekezett utánozni 1930-tól egy László László nevű festő, aki az első hamisítója lett. Mégsem tökéletesek az alkotásai, mert Scheiber gyorsasága utánozhatatlan, aki - bár balkezes volt - két kézzel festett egyszerre. Sürgette az idő és a megélhetés: sörért, virsliért, szivarért rajzolt, nem tudott kikeveredni a nyomorból. Soha nem nősült meg, két nővérével osztotta meg szegényes, Kertész utcai kis lakását. A napi betevőért dolgozott, fillérekért szórta el a műveit. Riporteri fürgeséggel, plakátszerű dekorativitással készítette alkotásait.

Stadion, 1933

1945 után rajta maradt a kávéházi festő címke, ami nem számított haladónak, inkább megbélyegzésnek. A magyar avantgárd élvonalába tartozó Scheiber Hugó 1950-ben hunyt el - nagy szegénységben.

Scheiber Hugó

 

(1873-1950)

Scheiber Hugó katonaportréja, 1914 körül

A festészeti alapokat édesapja, a bécsi Práter díszletfestője mellett sajátította el, majd 1890-ben ő is díszletfestőként kezdett dolgozni Budapesten. 1898 és 1900 között az Iparművészeti Főiskolán képezte magát, 1914-ig az impresszionizmus és a plein air hatásáról árulkodó táj- és életképeket, valamint portrékat festett. Az 1910-es években stílusát a német expresszionizmus befolyásolta, így alakította ki új stilizált szín- és formavilágát. Barátságot kötött Herwarth Waldennel, csatlakozott a Der Sturm köréhez, majd 1921-ben első – Kádár Bélával közös – kiállítását is a berlini galériában rendezte. Az 1920-as években a világ számos helyén szerepelt képeivel: 1924-ben Londonban, 1926-ban New Yorkban és La Pazban, 1930-ban Bécsben rendezett tárlatot. 1933-ban Filippo Tommaso Marinetti meghívására a futuristák római kiállításán is részt vett. Az 1930-as években már az art deco stílusa hatott művészetére, munkáival a modern, nagyvárosi élet esszenciáját ragadta meg.

Forrás: Dobi Oldikó - EuroAstra / Virág Judit Galéria - Művészek