Advent, másként ádvent, ádvënt, a félegyházi nép ajkán ádvint, Istensegíts székelyei körében edvent (adventus Domini, ieiunium Spiritus Sancti) az Egyház tanácsa szerint szent idő; az előző évszázadokban még négyhetes böjti előkészület karácsony ünnepére, a Megváltó érkezésére.
Igen jellemző, hogy a középkor hazai
liturgikus gyakorlatában advent első vasárnapjának evangéliuma –
eltérően a Missale Romanum előírásától – Jézusnak a szamár hátán való
jeruzsálemi bevonulásáról emlékezik meg. E jellemző megfontolások
szerint a századok Királya vonul
be az új egyházi évbe, amely – mint mondottuk – a polgári esztendőtől
eltérően adventtól-adventig tart. A mi áttekintésünk is, éppen úgy, mint
a jeles napokhoz fűződő európai hagyományvilág, természetesen ehhez a
liturgikus esztendőhöz igazodik.
Csopak hajdani templomtitulusa Jézus jeruzsálemi bevonulása volt. A búcsúnap a fentiek értelmében nyilvánvalóan advent első vasárnapjára esett.
Advent: így neveztetnek – írja Bod Péter – a
mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen
voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a
görög ekklézsia a maga böjtit. De idővel a deák ekklézsiában négy
hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon: mert a Krisztusnak négy
adventtussa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a
szívbe bészáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az
emberhez. Midőn eljő az utolsó ítéletre.
Rendszerint kezdődni szokott Szent
András napján. Minthogy ezek a napok a Krisztus testben eljöveteléről
való szent elmélkedésekre készülő napok voltanak, kezdették ezeket
megbőjtölni.
Bod Péter magyarázata a középkor szimbolikus
szemléletét idézi föl. Eszerint az advent négy hete csakugyan Krisztus
négyféle eljövetelét jelképezi: III. Ince pápa fogalmazása szerint
megjelenik a test felhőjében, a kegyelem harmatában, a halál tusájában
és az ítélet tüzében.
Az adventi időszak az előkészület, várakozás,
reménykedés ideje, amelyet régebben böjttel is megszenteltek. Ezért
emlegetik a szegedi öregek kisbűt, tápaiak ádventbűt
néven. Szerdán és pénteken szigorú böjt volt, szombaton pedig
húsételtől való megtartóztatás. E böjtöket az ország több vidékén az
öregje, így a bokortanyák evangélikus tirpák népe is tartotta. A zajos mulatságtól is tartózkodott, csak a disznótorok családias hangulatában olvadt egy kissé föl.
Régen ádvent kezdetét éjféli harangszóval
jelezték, amelyet hazánkban egyes helyeken (így a budai cisztercita
plébániatemplomban) felújítottak.
Az advent igazi szakrális ízét, meghitt hangulatát a hajnali mise vagy angyali mise, a régiségben aranyos mise, liturgikus szóval roráté
adja meg, amely még a középkori hazai liturgia maradványa. Így él
Ausztriában, Horvát, Cseh, Lengyelországban is, ami páratlan
kedveltségét mutatja. A rítuskongregáció készséggel hozzájárult e
középeurópai liturgikus hagyomány életbenmaradásához. A hitújító
Szkhárosi Horvát András szellemeskedésnek szánt szójátékkal így
gúnyolja:
|
Az Evangyéliomi Kenyér Morzsalékok és Apostoli Búza Kalászok egyik prédikációjában Padányi Bíró Márton így szól: Most
ezekben a szent napokban, egyéb időknek szokásán kívül, még nap
felkölte előtt, hajnalban a Názáreti Mária Szent Szűznek angyali
üdvözlésérül avagy az Isten Fiának megtestesülendőségérül szentmisét
hallgatunk, melyet is mi magyarok az eő nagy tiszteletéért és
méltóságáért aranyos misének nevezünk.
Esztendő által való innepek napján – rendelkezik a révkomáromi magyarszabók céhregulája – és egész adventban az arany misék idejin ifjabbik a mesterek között tartozik a gyertyákat meggyújtani.
A hívek a hajnali sötétben várják a napfényt,
a Messiást, mint hajdan a próféták. Hagyományőrző helyeken alig veszik
észre, ami pedig egyébként nehezükre esik: a korai fölkeléssel, a hóval,
faggyal járó áldozatot. A havat különben még a templomba menés ideje
előtt illik elsöpörni, de ezért e korai munkáért sem zúgolódik senki. Nagyzsámon
(Jarnul Mare) ádventben a gyerekek hajnali harangszóval kelnek.
Megjelölt helyen gyülekeznek és házról házra járva költögetik csengővel
és énekszóval az alvó híveket, hogy idejében odaérjenek a hajnali
misére. Utolsó nap mindenűn kapnak valami ajándékot, amelyen aztán
igazságosan megosztoznak. Nagymányok
német faluban a hajnali misékre kirendelt ministráns és orgonafújtató
fiúk régebben az iskolában háltak, hogy a korai szolgálatot el ne
aludják.
A katolikus Csíkban régebben a betlehemes játékot is előadták a hajnali misén. Csak így indultak a falu házaiba betlehemezni.
A hajnali mise sejtelmes varázsához még a századforduló táján is sok hiedelem fűződik. Számos erdélyi magyar helyen
azt tartják, hogy rorátétemplomozás alatt be kell zárni minden ajtót,
ablakot, különösen pedig az ólat, mert ilyenkor a boszorkányok állati
alakot öltve, a rendkívüli időben történő harangozás elől emberi és
állati hajlékokba húzódnak és ott kárt okoznak. Főleg a teheneket
szokták megrontani.
A fiatalságot is megfogja a hajnali miséből
kicsendülő bizakodás, hiszen az ifjú szívek várakozása és ádvent
hangulata közön olyan nagy az egyezés. Az Alföldön
ha rorátéra harangoznak, cukrot vagy mézet eszik a lány, hogy édes
legyen a nyelve, és így minél előbb férjet édesgessen magához. Máshol az
első hajnali misére való harangozáskor a férjhezmenendő lány a harang
köteléből kis darabot igyekszik szakítani és azt a hajfonópántlikájába
varrja, s a hajában viseli, hogy farsangkor sok kérője legyen.
A szerelmi varázslat igazi ideje, hathatós
napjai: Szent András, Borbála, Luca, Tamás, beköszöntőül Katalin szintén
ádventba esnek, amely egyúttal a téli napfordulat időpontja, a
természet újjászületésének előkészítése, az embersors folytonosságának
kozmikus szolgálata.
Az advent népszerű szentjeihez fűződő profán
hiedelmek jó részének semmi köze az illető szent életéhez, legendájához.
Az éjszakák mostanában a leghosszabbak, tehát ez az időszak varázslatra
a legalkalmasabb. Minthogy pedig az Egyház ajánlja a szentek segítségül
hívását: a néphit a maga mágikus várakozásait vonatkozásba hozza az
említett napok szentjének nevével és hatalmával, azonban nemcsak a
vallás tanítása és ajánlása szerint kéri közbenjárását, hanem mágikus
hatalmat is tulajdonít neki.
Forrás: Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd