JOHN KEATS - SZONETT A SZABADBAN

Kit nagyvárosba zárt a sorsa rég,
oly édes annak, hogyha belelát
a mennybe s odalehel egy imát,
hol telt mosollyal kékszinű az ég.
A szíve boldogabb lehet-e még,
mintha hullámzó réteket talált
s olvas gyepágyon nyújtva derekát,
egy szerelemtől epedő regét. Ha este otthonába tér, a fül
még sejti a madár dalát, a szem
még rejti a kék, tág eget s örül.
S ő búsul, hogy a nap oly sebesen
száll, mint a tiszta űrön át röpül
egy angyal könnye, hullva csöndesen.


Fordította Vas István

Forrás: Aki legdrágább, aki legszebb ... Százhúsz vers a szerelemről Kossuth Könyvkiadó 1982 (168. oldal)