Egy jó recept most vacsorameghívást érhet

.

Szent Márton napja hagyományosan összekapcsolódik a libával. Számos recept jár szájról szájra, és kering a családi szakácskönyvekben. A Magyar Turisztikai Ügynökség a Szent Márton-napi Libalakoma hagyományának újjáélesztése érdekében pályázatot hirdet, ahol a legjobb libarecepteket várják. A fogásokat neves szakmai zsűri bírálja el. A nyertes receptek beküldőinek pedig egy exkluzív, egész estés gourmet élményben lehet részük.


„Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik” – tartja a mondás. Hagyományosan a november 11-i Szent Márton nap volt az utolsó alkalom a karácsonyt megelőző böjt előtt, amikor még lehetett egy jó nagyot enni. Ilyenkor hagyományosak voltak a - leginkább libafogásokból álló - nagy lakomák. A Magyar Turisztikai Ügynökség a Szent Márton-napi Libalakoma tradícióját szeretné visszahozni a köztudatba pályázatával. Így aki főzni és enni szeret, küldje be kedvenc libás étele receptjét, az étel rövid történetével és egy arról készült fotóval együtt 2017. november 3-ig a kedvenclibasetelem@mtu.gov.hu címre.
A beküldött receptekből a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) szakmai zsűrije választja ki a három legjobbat, amelyet három kiváló étterem egy hétig Szent Márton napi ajánlata részeként menüjébe felvesz. Emellett a nagyközönség is megszavazhatja kedvenc fogását a Facebookon. A receptek készítői egy-egy kétszemélyes vacsora vouchert nyernek a Pannónia Gasztrohajóra. Az eredményhirdetésre 2017. november 11-én kerül sor.
További információ: www.hellomagyarorszag.hu
Készüljünk együtt a Szent Márton-napi Libalakomára!
 

Magyar sajtok a sajtnagyhatalmak soraiban

Minden várakozást felülmúló érdeklődés övezte, és hatalmas sikerrel zárult hazánk legnagyobb sajtünnepe, az I. SZEGA Nemezetek Sajtfesztiválja. Az esemény komoly mérföldkőnek számít, ugyanis a mintegy 40 országot és 6000 tagot számláló Sajtmesterek Nemzetközi Céhe megalapította a Magyar Páholyt, melynek segítségével a magyar sajtok egyre jelentősebb szerepet kaphatnak a

nemzetközi színtéren is. Kihirdették a Magyar Sajtok Versenyének győztesét, a Baracskai félkemény sajtot, mely az aranyéremmel belépőt kapott a 2019-es Mondial du Fromage-ra, a világ egyik legrangosabb nemzetközi sajtversenyére, ahol idén a magyarok már otthagyták névjegyüket: a három induló sajt arany-, ezüst- és bronzérmet nyert.

Az I. Nemezetek Sajtfesztiváljának szervezői évekkel ezelőtt azt a célt tűzték zászlajukra, hogy formálják a fogyasztók ízlését; minél több sajtkülönlegességet felvonultatva mutatják meg az érdeklődőknek, hogy megannyi míves sajt létezik.
„Nagy örömünkre a gasztrokultúra egyre nagyobb teret nyer, a sajtok azonban a gasztroforradalomban ezidáig nem kaptak elég hangsúlyos szerepet. Ezen szeretnénk változtatni. Megmutatjuk a közönségnek a legfinomabb külföldi sajtokat, hogy alakuljon, finomodjon az ízlésük, ezzel párhuzamosan pedig erősítjük és kiemeljük a magyar termékeket. Ezért rendezzük meg évek óta a Nemzetek Sajtversenyét, idén pedig első alkalommal a Nemzetek Sajtfesztiválját. A rendezvény minden várakozást felülmúlt. A hatalmas érdeklődés azt bizonyítja számunkra, hogy van igény a minőségi sajtokra, a kifinomult sajtfogyasztásra, éppen ezért haladunk tovább a megkezdett úton, és folytatjuk a kultúrált, minőségi sajtfogyasztás misszióját. Egyebek mellett ezt a célt szolgálja a most megalapított szervezet, a Sajtmesterek Nemzetközi Céhének Magyar Páholya is, melynek Gábossy Árpád nagykövete, Bognár Gábor és Tóth Tamás pedig tagja lett. A nagyközönség ízlésének formálásán túl komoly szakmai szerepet is ellát a társaság. Az elkövetkezendőkben komplex segítséget nyújtunk a sajtkészítőknek a technológiai folyamatoktól kezdve a marketingig számos területen” – mondta Gábossy Ádám, az I. Nemezetek Sajtfesztiválját szervező SZEGA Camembert Kft. ügyvezetője, a Sajtmesterek Nemzetközi Céhe Magyar Páholyának vezetője.
A sajtfesztiválon az érdeklődők előadást hallhattak Jámbor László séftől a sajtok gasztronómiában betöltött szerepéről, majd Waller Zoltán sommelier osztott meg érdekességeket a sajtok és borok kapcsolatáról. A világ legerősebb embere, Fekete László, valamint fia, a szintén erőemelő világbajnok Fekete Miklós sajtemelő versenyt tartott, majd pedig világrekordot állított fel. Az est legizgalmasabb pontja mégis a Magyar Sajtok Versenyének eredményhirdetése volt. A francia sajtlovagokból álló zsűri a Csíz Sajtműhely Baracskai félkemény sajtjának ítélte oda az 1. díjat.
„Még most sem hisszük el, hogy elsők lettünk a versenyen, hiszen egy kis és fiatal sajtműhelyt üzemeltetünk. Tavaly már indultunk egy megmérettetésen, de csupán azért, hogy lássuk, megálljuk-e a helyünket. Ott is jól szerepeltünk, ez lendületet adott, és beneveztünk a Magyar Sajtok Versenyére. Álmunkban nem gondoltuk, hogy a világ egyik leghíresebb sajtmestere, Roland Barthelemy elnökletével a zsűri mellettünk dönt, sőt még jó tanácsokkal is ellátnak bennünket. Nagyon boldogok vagyunk, haladunk tovább a minőségi sajtkészítés útján, és várjuk a 2019-es Mondial du Fromage-t, hiszen a Magyar Sajtok Versenyén elért aranyéremmel belépőt kaptunk a nemzetközi versenyre, ahol idén már három sajt dobogón végzett. Bízunk benne, hogy méltó követői leszünk” – hangsúlyozta Kun Anita, a Csíz Sajtműhely vezetője.
Magyar Sajtok Versenye 2017.

1. Csíz sajtműhely - Baracskai félkemény sajt

A 4 hónapos érlelésű, 10kg-os aranysárga guriga egy kis sajtmanufaktúrában készül Baracskán, a Velencei-tótól néhány kilométerre. A Váli-völgyben legelő magyartarka tehenek zsíros tejéből előállított 4 hónapos érlelésű félkemény sajt. Az eredeti gouda formában elkészített precíz sajtkorong színében a napfény, ízében a gazdag legelők aromáját adja vissza. A kóstolás során a hajlékony, rugalmas sajttészta lágyan olvad, íze kellemesen édeskés, néha karamellára emlékeztető.

2. Tekeresvölgyi manufaktúra - Matuzsálem-14 

Saját, szabadtartású Magyar tarka tehén állományunk teljes teljéből készített, hosszúérlelésű, félkemény sajt. Matuzsálem típusú sajtjainkat legalább 12 hónapig érleljük pincében, gondosan kialakított körülmények között. Az érlelési idő során kialakuló természetes nemespenész réteg fedi a sajt kérgét. Svájci tanulmányi útjaink során elsajátított recepteket, technológiákat ötvözve saját tapasztalatinkkal alkottuk meg családi manufaktúránk zászlós érlelt sajtját.

3. Bükki Sajtmanufaktúra - Faszenes Tehénsajt

Lágy sajtkülönlegesség melyet zsíros magyar tarka tejből készítünk, jellemzője e sajtnak a nemes penészes kéreg, mely egyedi ízvilágot képvisel. Elsősorban sajttálakhoz ajánljuk, friss ropogós kenyérrel, és kései szüretelésű borokkal alkot igazi ízharmóniát, amire egy cseppnyi mézet is tehetünk.

Közönségdíj: Tekeresvölgyi manufaktúra - Matuzsálem-14

Forrás: EuroAstra
       

Védjük a gyerekeket az őszi megbetegedések ellen!

.

Szeptembertől nem csak az iskola, hanem az „őszi betegségek” időszaka is beköszöntött a gyerekek életébe. A közösségben könnyen terjedő fertőzések, a változékony időjárás és a dolgozatok előtt súlyosbodó panaszok is megnehezíthetik a kicsik kiegyenlített teljesítményét az új tanévben. A szakértő tanácsaival megelőzhetjük és gyorsabban legyőzhetjük a törékeny szervezetekre leselkedő kórokozókat.


Hogyan készítsük fel szervezetüket az iskola és a hűvös idő megpróbáltatásaira?
Az őszi hónapokban leginkább a légúti fertőzések veszélyeztetik a gyerekek egészségét. A megelőzés tekintetében az egyik legfontosabb szempont a változatos, vitamindús táplálkozás biztosítása, és a szabad levegőn tartózkodás. Dr. Fülöp Györgyi, a Czeizel Intézet fül-orr-gégész szakorvosa szerint bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás és fehérjebevitel mellett multivitaminokra, és táplálékkiegészítőkre nincs szükség. Érdemes a szezonális, helyi finomságokból válogatni: almából, körtéből, szőlőből, dióból, sütőtökből, káposztából, céklából, brokkoliból, zellerből gyakran kerüljön az asztalra. Töltsünk minél több időt a friss levegőn; hétvégén kiránduljon együtt a család, sétáltassuk közösen a kutyát, mozogjunk az udvaron, a játszótéren, gyűjtsünk be még egy kevés D-vitamin az őszi napsugarakból.

Leggyakrabban a cseppfertőzéssel terjedő vírusok betegítik meg szervezetünket. Jellemző tünetek a torokfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, láz, izomfájdalom, levertség és köhögés, esetleg hasmenés, hányás. „Gyengébb immunrendszer, kimerültség esetén természetesen ezek a tünetek hevesebben lépnek fel, elhúzódóbbak. Vírusfertőzések megelőzésére napjainkban inkább D-vitamin adagolás jön szóba, a C-vitamint csak akkor javasolt szedni, ha fellépnek a vírusfertőzés tünetei. Gyakori megbetegedések esetén, amikor a gyermek több időt kényszerül már otthon tölteni, mint közösségben, akkor további lépéseket tehetünk az immunrendszer megerősítésére. Ilyenkor segíthet pl. egy foszfoglukán tartalmú szer, mely aktiválja az immunrendszert vírusos és bakteriális infekciók esetén egyaránt” – javasolja dr. Fülöp Györgyi.

Fontos, hogy a higiéniai szabályokat már egészen kis korban megtanítsuk és betartassuk. Az orrfújás helyes technikájának megtanulásával, ha nem pang a váladék az orrjáratokban, akkor lerövidülhetnek a felső légúti betegségek, kevésbé húzódik a középfülre a fertőzés. Természetesen nem szabad megfeledkezni a rendszeres kézmosásról sem!
„Fertőzéses betegség esetén vegyük ki a gyermeket a közösségből, megakadályozva a betegségek terjedését, és elősegítve a hatékony pihenést. 38 °C feletti láz esetén alkalmazzunk lázcsillapítót, ha ez nem segít, akkor egy jól kivitelezett hűtőfürdő szinte mindig leviszi a lázat. Három napon túli láz esetén pedig forduljunk orvoshoz” – figyelmeztet a Czeizel Intézet szakorvosa.

http://czeizelintezet.hu
 

Stroke Világnapja 2017

Világszerte évente 15 millió ember esik a stroke áldozatául, ugyanakkor minden hatodik percben meghal egy ember szélütés következtében. A gutaütés nem válogat, a legváratlanabb pillanatban csap le. Ahhoz, hogy a betegek idejében megkapják az életmentő vérrögoldó kezelést, ismerni kell a betegség tüneteit, és azonnal mentőt kell hívni. Tegnap volt a  Stroke Világnapja.

A stroke angol szó, ami ütést, csapást jelent, így a magyar köznyelv nem véletlenül hívja a betegséget szélütésnek, gutaütésnek. Kutatások bizonyították, hogy az agyvérzés érrendszeri megbetegedés. A  szélütés való igaz, hogy az agyban történik, azonban következményei az egész szervezetet érinthetik.
Világszerte évente 15 millió ember esik a stroke áldozatául, ugyanakkor minden hatodik percben meghal egy ember szélütés következtében. A rák és a szívbetegségek után a gutaütés a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség.
Magyarországon évente 40-50 ezer új eset fordul elő, ugyanakkor 18 ezren halnak meg szélütés következtében. Minden negyedik beteg 60 év alatti.
A  statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százalék küzd depresszióval. Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradvány tünetekkel, csak mások segítségével tudja élni a mindennapjait, egyharmada pedig vissza tud térni a munkába és el tudja látni önmagát.  
Az összes stroke esetet tekintve mintegy 10 százaléka 50, míg 27 százaléka pedig 60 éves kor alatt jelentkezik. Az elmúlt években nem egy fiatal és középkorú felnőtt esett a stroke áldozatául, sőt, ez a betegség gyerekkorban is egyre gyakrabban fordul elő.  
A stroke betegség hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, csak az esetek 15-20%-ában beszélhetünk agyvérzésről, mint kiváltó okról. Ma már széles körben ismert, hogy a stroke kezelése azért is sürgős, mert a szélütés minden órájában kb. 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el. 

Forrás: EuroAstra
 

1839. október 29-én született Steindl Imre

"Steindl mesterben valódi művészlélek, hatalmas alkotó erő lakozott." Csányi Károly

"Steindl mesterben valódi művészlélek, hatalmas alkotó erő lakozott. Sohasem

kereste a szórakozást, nem pihent; minden örömét művészetében lelte és egész idejét művészetének szentelte. Egyenes, szókimondó modora miatt talán sokan nem vonzódtak hozzá, de a kik megösmerték, tudták, hogy szívvilágában a jóság foglalja el a legnagyobb helyet.
Csupa egyszerűség, szerénység volt. Nem irigye a mások sikerének, viszont ő sohasem kereste a hangos sikert. Keveset írtak róla, mert magába zárkózott természete hadilábon állt a nyilvánossággal. Azt tartotta, hogy a művész egyénisége csak úgy érvényesülhet igaz alakjában, ha gondolkozásában, művészi megnyilatkozásában teljesen önálló, szabad, ha abban nem zavarja semmiféle idegen befolyás."

(forrás: Csányi Károly: Steindl Imre = Művészet 1902. 5. szám 334-339 p.)

  

Steindl Imre tanulmányait a budai műegyetemen és a bécsi képzőművészeti akadémián végezte. 1869-től tanított a budai műegyetemen. Művészetét leginkább az eklektikus stílus jellemezte, érdeklődése előbb a reneszánsz, majd a gótika felé fordult.
Főbb művei:A budapesti újvárosháza (1870-72, Váci u. 62-64.), a Múzeum körúti egyetemi épület (1880-83), a budapesti Rózsák terén a plébániatemplom (1897-1900), és a legfontosabb, a neogótikus stílusú Országház (1884-1904). A szakemberek szerint az angol gótikát és részben barokk elemeket ötvöző, egyedi jellegű épület kiemelkedik a korabeli parlamentépületek közül.
Több jelentős műemlék restaurálása is az ő nevéhez fűződik: például a Vajdahunyad vára (1870–74), a szegedi ferences templom (1876), a kassai székesegyház (1877).
Tudományos munkásságának elismeréseként 1898-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros
 

Máris közel 14.000-en látták Mészáros Márta új filmjét

.

Pénteken a Cinema City Filmünnepen közönségtalálkozó volt Törőcsik Franciskával. Október 19-én került a mozikba Mészáros Márta új alkotása. Az első öt napban országosan több mint 13 ezer néző váltott jegyet az Aurora Borealis – Északi fényre, ezzel a nézőszámmal a TOP10-es lista 4. helyén nyitott a film.


A jegybevétel eddig 14.587.483 HUF volt, ami a 6. legmagasabb bevételnek bizonyult a premier hetében. A premier előtti vetítésekkel együtt máris több mint 13.700 néző látta Mészáros Márta filmjét. Nagy érdeklődés övezi Mészáros Márta új filmjét, az Aurora Borealis – Északi fényt. Több előadásra már előre megvették az összes jegyet, fantasztikusak a nézői visszajelzések, van, aki máris többször látta a filmet.

Október 27-én, pénteken  a Cinema City Filmünnepen a székesfehérvári Cinema City Alba moziban a 18 órai vetítés után a közönség találkozott a film egyik főszereplőnőjével, Tóth Ildikóval; a budapesti Cinema City Arénában pedig a 19 órai vetítés után Törőcsik Franciskával.

Az Aurora Borealis – Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az ’50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert. A film szokatlan helyzetekben, női érzékenységgel beszél az identitásválságból adódó drámai helyzetekről, a széttöredezett Európa háborúi okozta, soha nem gyógyuló sebekről, az elmúlásról, valamint a hazugságok és elhallgatások leleplezésének felszabadító erejéről.
„Ahol külföldi katonák – szövetségesként vagy hódítóként – egy ország lakosságával kapcsolatot létesítenek, ott házasságon kívüli gyerekek születnek.” – mondja Dr. Barbara Stelzl-Marx, a téma elismert kutatója, az osztrák ENSZ-bizottság alelnöke. „Magyarország a szovjet megszállás alatt hasonló traumákon ment keresztül, de a magyar „háborús gyerekek” felkutatása még alig kezdődött el. Be kell lássuk, a háború még mindig nem ért véget.” – nyilatkozta a rendező, Mészáros Márta.

A főszereplők Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska, de többek között Wunderlich József, Cserhalmi György, Fekete Ernő, Bereczki Zoltán, valamint Mészáros Márta állandó szereplői, Monori Lili és Czinkóczi Zsuzsa is feltűnnek a filmben.
A forgatókönyvét Mészáros Márta, Pataki Éva és Jancsó Zoltán közösen jegyzik. A film operatőre a híres Sobocinski operatőr-dinasztia legfiatalabb tagja, Piotr Sobociński Jr.. Az Aurora Borealis – Északi fény a Filmteam gyártásában készült, producere Major István, társ-producere Gül Togay. A film forgalmazója a Vertigo Média.

A plakátot Magyarország egyik legmarkánsabb filmplakát-tervezője, Kenczler Márton készítette. A poszter szerkezete rímel a film párhuzamos idősíkjaira és érzékenyen utal az anya-lánya kapcsolat ellentmondásosságára.

https://www.youtube.com/watch?v=K2NU9K613kY
https://www.youtube.com/watch?v=uHDYgKPPHVA
https://www.youtube.com/watch?v=bov0HMQTKmA
www.facebook.com/Aurora-Borealis-972292689460187

Forrás: EuroAstra
 

Hungarian FolkEmbassy: Ördögharapás

.

Klasszikus népzene lemezbemutató koncert és népzenei karaoke. A Hungarian FolkEmbassy zenekar 2017. október 30-án mutatja be Ördögharapás című lemezüket az Uránia Nemzeti Filmszínházban A lemezbemutató koncert és népzenei karaoke vendégei között szerepel Sebestyén Márta, a zenekar fővédnöke, Hetényi Milán, az együttes állandó közreműködője, Hideg Anna, Kubinyi Júlia és Rácz József.


Ördögharapás – klasszikus népzene címmel jelenik meg a Hungarian FolkEmbassy kislemeze a Philidor Intézet, a Fonó Budai Zeneház stratégiai partnerének gondozásában. A hanghordozón szereplő dallamfüzér arra a kihívásra kínál választ, hogy eredeti, táncot vagy éneket kiszolgáló szerepéből kiemelve, koncertkörülmények között, hogyan lehet visszaadni a feldolgozatlan népzene szépségét és mélységét. A dallamokat Soós András fűzte össze a következő vidékek és községek zenéjéből: Szilágyság, Ördöngösfüzes, Budatelke, Szék, Máramaros. A kétrészes koncert első felében ezeket ismerheti meg a közönség, valamint a 19. századi magyar romantika cigányzenéjét és erdélyi román prímás játékát idézik meg.
A zenekar ezzel az összeállítással mutatja be saját ars poeticáját arról, hogyan lehet eredeti funkciójától megfosztva, a színpadon bemutatni az autentikus zenei hagyományokat.

A zenekar novemberben Kubinyi Júliával Kelet-Ázsiában turnézik. A népzene kedvelői az ott bemutatott műsorból is ízelítőt kapnak, valamint három korábbi koncertjük repertoárjából is válogatnak meghívott vendégelőadóikkal, akik között szerepel a Hungarian FolkEmbassy fővédnöke, Sebestyén Márta is:
- „El kell menni, nincs mit tenni…” – a Nagy Háború a népdalok alulnézetéből
Hogyan érintette a Nagy Háború azokat, akik a bőrüket vitték a vásárba? Akik otthon hagyták a szeretőjüket, édesanyjukat – Hideg Anna Néni, Ördöngösüzesi nótafa dalaival.
- „Népdalok a kornak” – Arany János népzenében továbbélő versei
Arany János organikusan népdallá folklorizálódott versei Dávodról, Szatmárból, Székről, Kalotaszegről.
- „Felsütött a nap az égre” – népzenei karaoke;
válogatás a táncházmozgalom legszebb népdalaiból, közösségi éneklés formájában.

A Hungarian FolkEmbassy tagjai:
Hetényi Milán – ének (állandó közreműködő)
Soós András – hegedű, művészeti vezető
Rosonczy-Kovács Mihály – hegedű, zenekarvezető
Orsós Tamás – brácsák
Hegedűs Luca – cimbalom, kontra
Hanusz Zoltán – bőgő

Közreműködik:
Sebestyén Márta – ének
Hideg Anna – ének
Kubinyi Júlia – ének
Rácz József – próza

2017. október 30. (hétfő), 19:00

Hungarian FolkEmbassy: Ördögharapás
Uránia Nemzeti Filmszínház

www.urania-nf.hu
www.folkembassy.hu
www.philidorinstitute.orwww.philidorinstitute.org

Forrás: EuroAstra
 

A zongorák Stradivarija került a PTE-re

.

Foto: Horváth Attila -Univ. Pécs

A Pécsi Tudományegyetem a Modern Városok Program keretében a Művészeti Kar számára egy Magyarországon egyedülálló versenyzongorát szerzett be a közelmúltban, mely 2017. október 25-én este „mutatkozott be” a nagyközönség számára a Liszt Ferenc Hangversenyteremben.


A koncerten olyan kiemelkedő művészek léptek fel, mint Bánky József, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett zongoraművésze, Király Csaba, Liszt-díjas zongoraművész, vagy Rohmann Imre világhírű zongoraművész.

Egyenesen Olaszországból érkezett a zongorák Stradivarija, akinek neve még azok előtt is ismert, akik egyébként nem járatosak a zenében. Paolo Fazioli és szakemberekből álló csapata az észak-olaszországi Sacilében olyan zongorát alkotott, amely méltó párja Stradivari híres mesterhegedűinek. A két hangszermárkában nemcsak a kiváló minőség, hanem a felhasznált fa típusa is közös: mindkettő a Sacilétől közel száz kilométerre található Fiemme-erdő különleges lucfenyőiből készült.
A Fazioli-hangszereket manufaktúrás rendszerben egyenként, kézzel készítik a harmincöt fős sacilei műhelyben, amely eredetileg Fazioli apjának bútorgyárára épült rá. A Zeneművészeti Intézet 2017. őszén, a Modern Városok Program keretében beszerzett Fazioli zongorájának ünnepi avató koncertjén kiemelkedő hazai zongoraművészek játékát hallhatta a közönség. A hangszer életrevalóságát jól mutatja, hogy mennyire különböző hangzásokat, színeket, játékmódokat álmodtak bele az egyes szerzők, s ezeket az avatott kezek miként tudják életre kelteni.
Valószínűleg nem a véletlen műve, hogy az f287-es modell a „Merlin, a varázsló” becenevet kapta...
A zongora számára a debütálást jelentő hangversenyen olyan kiemelkedő művészek léptek fel, mint Bánky József, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett zongoraművésze, Király Csaba, Liszt-díjas zongoraművész, Rohmann Imre világhírű zongoraművész és felesége, Kurucz Tünde, valamint Fodor Gabriella és Holics László zongoraművészek.

Dr. Vas Bence, a PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet igazgatója a hangszer kapcsán elmondta: „Fontos mérföldkő ez a Fazioli zongora a pécsi művészeti kar életében, hiszen a minőségi hangszer az alapja a magas színvonalú zeneművészetnek, és a zene oktatásának. Márpedig ez a zongora valóban világszínvonalú, és a hazai felsőoktatásban biztosan egyedülálló” – mondta el az intézetvezető.

A vadonatúj, különleges hangszert mind az oktatásban, mind a hangversenyeken használni fogják a PTE Művészeti Kar oktatói és hallgatói. A 43 millió forintba kerülő Fazioli versenyzongorát a Modern Városok Programnak köszönhetően tudta beszerezni a Pécsi Tudományegyetem.

https://pte.hu
http://www.fazioli.com/en/pianoforti/model/f228
 

Premierrel is ünnepli a reformáció kezdetének 500. évfordulóját az Opera

.

Foto:Csibi Szilvia

80 fős kórus, a két szereposztásban 28 szólista, további 26 statiszta és 8 pár táncos is színpadra lép A hugenották című monumentális zenedrámában, ami több mint nyolc évtized után október 28-án lesz látható ismét az Erkel Színházban, Szikora János rendezésében. Giacomo Meyerbeer nagyoperája mellett a Reformáció500 nevet viselő programsorozat része Giuseppe Verdi két alkotása, a Stiffelio és a Requiem is.

A német születésű Meyerbeer A hugenották című főművét 1836-ban mutatták be a párizsi Operában. A darab világhódító útja hazánkat sem kerülte el, a magyarországi premierre 1852-ben, az akkori Nemzeti Színházban került sor, a Magyar Állami Operaházban utoljára az 1930-as években játszották. Műfaját tekintve grand opéra, ötfelvonásos, balettbetéteket és nagyegyütteseket felvonultató hatalmas zenedráma, amely egy szerelmi történeten keresztül beszéli el a vallásháborúk egyik legszörnyűbb eseményét, a francia reformátusok (hugenották) 1572-es, a katolikus IX. Károly király által is jóváhagyott lemészárlását Szent Bertalan éjszakáján.
A mostani széria alkotói, Szikora János rendező, Horesnyi Balázs díszlettervező és Kovács Yvette Alida jelmeztervező úgy döntöttek, hogy stiláris utalásokkal, de meghagyják a 16. századi környezetet, és a nézőkre bízzák, milyen üzeneteket olvasnak ki az előadásból. „Nem kell túlzottan élénk fantázia ahhoz, hogy az embernek különböző asszociációi támadjanak A hugenották kapcsán, mégsem szeretnék az előadásban konkrét vagy aktuális ellentétekre utalni. A történetet a maga igazságában, a lehető legintenzívebben és legerőteljesebben szeretném bemutatni” – mondta a rendező. A dús festészetű, reneszánsz elemekből kiinduló, monumentális díszletkép is ehhez a koncepcióhoz illeszkedik. A protestantizmusnak a Szentírás minden emberi tényezőtől független magyarázatához való visszatérését nagy betűkből összeálló szavak jelképezik. Az időnként apokaliptikus háttérben a protestáns-katolikus ellentét a fekete-fehér szín ellentétpárjában jelenik meg, amely megoldás a jelmezek látványvilágában is visszaköszön. A hat alkalommal látható produkciót kettős szereposztásban, kiváló művészekkel láthatja az Erkel Színház közönsége, a főbb szerepeket Kolonits Klára és Rőser Orsolya Hajnalka, Létay Kiss Gabriella és Kriszta Kinga, Boncsér Gergely és László Boldizsár, Bretz Gábor és Gábor Géza, Haja Zsolt és Sándor Csaba, Balga Gabriella és Heiter Melinda, valamint Cseh Antal és Busa Tamás énekli. A szólisták mellett a premier az utóbbi évek egyik legnehezebb feladata elé állította az Operaház Énekkarát is, a Strausz Kálmán vezette együttest Csiki Gábor tanította be. Az Opera Zenekarát a Jekatyerinburgi Operaház főzeneigazgatója, Oliver von Dohnányi vezényli.
A Reformáció500 programjainak része Verdi Stiffelio című operája is. Az olasz zeneszerző figyelmét Francesco Maria Piave hívta fel a megcsalt lelkész történetére, amelyből Verdi a házasság dilemmáját körüljáró operát komponált. A mélyen vallásos Olaszországban a bemutató szolid sikert hozott, és bár a szerző Aroldo címen később átírta művét, a darab azóta sem került az azt megillető helyre. A Stiffelio október 30-án koncertszerűen hangzik el az Erkel Színházban, a világhírű Christian Badea dirigálásával. A címszerepet a neves mexikói tenor, Hector Lopez Mendoza énekli, míg partnerei az Opera olyan kiemelkedő művészei lesznek, mint az évad egyik Kamaraénekese, Fokanov Anatolij, valamint Bakonyi Anikó, Boncsér Gergely, Cser Krisztián, Szerekován János és Heiter Melinda.
A katolikus egyház és a reform hívei között dúló vallásháborúk keresztény áldozatai előtt tiszteleg Verdi Requiemjének előadása a Nemzeti Gyásznapon, november 4-én, az Erkel Színházban. A koncert szólistái közt szerepel a nemzetközi és hazai színpadokon egyaránt jelentős sikereket arató Boross Csilla, a több mint félszáz operaszerepet felölelő repertoárral rendelkező Szántó Andrea, Hector Lopez Mendoza és a II. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny nagy- és közönségdíjasa, Alexander Roslavets. Az est karmestere Pier Giorgio Morandi lesz, aki a milánói Scalában Riccardo Muti asszisztenseként is dolgozott, 2017 elején pedig a New York-i Metropolitanban, szintén egy Verdi-művel, a Rigolettóval debütált.
További részletek az Opera weboldalán:
http://www.opera.hu/v/reformacio500-az-operaban/
 

Egysínű vasút

Általánosan elterjedt nézet, hogy az első autópályát Hitler utasítására építették. De ez tévedés. Az első a Köln és Bonn közötti „kereszteződés nélküli gyors gépkocsi út” 1929-1932 között épült, Hitler uralomra jutása előtt. 1950-re a világ számos országában épültek autópályák. Ekkor jelent meg egy nemzetközi tudósok által szerkesztett könyv, „Versenyfutás a 2000. évért” címmel. Többek között azt prognosztizálták, hogy 2000-ben már nem lesznek vasutak, kiszorítják

Egysínű vasút Tokióban

az autópályák, amelyek akkorra behálózzák a világot. A könyv elkészítésében részt vett egy magyar tudós is, Jócsik Lajos (1910-1980) közgazdász-szociológus, a hazai ökológia és környezetvédelem úttörője. (Életéről és munkásságáról szeretnék írni egyszer.)

   A prognózis nem vált be, mert a vasút személy- és teherszállító kapacitását a gépjárművek, kamionok megközelíteni sem tudták, a biztonságról és a vasutak sebességi értékeiről nem is beszélve. (Még a Csalagútban is vonatok szállítják a gépkocsikat.) Képzeljük el, milyen jelentősége lenne az egysínű vasút elterjedésének. A pálya építési költsége csaknem feleakkora, mint a sínpáron haladóké.
   Egysínű vasutak vannak szerte a világban, többféle technikai megoldásban. Ezek közül a giroszkópos típusról szeretnék írni. Először 1910-ben használták egy alaszkai szénbányában. De hogy oldották meg a tervezők, hogy a vasúti kocsik, a mozdony ne dőljön oldalra?
   Nem tudom, kaphatók-e még búgócsigák, pörgettyűk? Korosztályom gyerekeinek egyik kedvenc játéka volt. Szinte hihetetlen, de az ötletet az egysínű vasút tervezői a búgócsigától kapták. Persze igen felkészült mérnökök, fizikusok voltak. A giroszkópot már ismerték, Léon Foucault találta fel és nevezte el 1852-ben, amikor a Föld forgását és sebességét akarta mérni, bizonyítani. Felfedezését a perdületmegmaradás törvényének nevezte el. Ha egy tengelyre lendkereket szerelünk fel, akkor a kerék forgása közben függőleges helyzetbe kerül, kimozdíthatatlanul. Ha megbillentjük, azonnal újra függőlegesbe áll. Ne keressük az okát, mint ahogy a gravitációnak se keressük.
   Ha a lendkerék bármelyik részére súlyt helyezünk, akkor is tartja a helyzetét. Ez az alapelve az egysínű vasútnak. A mozdony és a kocsik alján 3-4 tekintélyes súlyú öntöttvas giroszkóp van, és mint a mozdonyt, elektromos motor pörgeti nagy sebességgel. Ennek következtében a kocsi olyan szilárdan áll a helyén, hogy semmilyen hatásra nem billen el. Ha áll a vonat, fékez, gyorsít, nagy sebességgel halad, ha az utasok felszállnak rá, leszállnak róla, mindegy, rezzenéstelenül marad normális helyzetében, nem dől el. Ha megszűnne az áramszolgáltatás valamilyen hiba folytán, akkor sem történik baj, a szerelvény igen lassan, néhány perc alatt az oldalára dőlne.
   De ez még nem fordult elő a legforgalmasabb egysínű vasútvonalnál, a Tokyo Monorailnál, amely naponta 130.000 utast szállít. Menetrend szerinti sebessége 300 km/óra.

Láng Róbert - EuroAstra

Reformáció 500

.

Biblia nem mindenkié – könyvbemutató. 2017. október 25-én mutatkozik be A Biblia nem mindenkié című kötet, amely ahhoz a kiállítás-sorozathoz kapcsolódóan született, amelyet a Reformáció 500. évfordulója tiszteletére tavaly év novemberében indított el a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány.


Maga a kiállítás-sorozat a kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő esemény évfordulójának azzal kíván emléket állítani, hogy olyan magyar művészek képzőművészeti alkotásait mutatja be, amelyek a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkoznak.

A kiállítás-sorozat által felvetett kérdésekről, a kötetről, és az abban megfogalmazott gondolatokról a 22 szerzőből négyen beszélgetnek ezen az estén:
Fabiny Tamás, evangélikus püspök, egyetemi tanár, Horváth Gergely, rádiós műsorvezető, író, Jeszenszky Zsolt, zeneipari guru, politikai hobbista és Kókai-Nagy Viktor, teológus, egyetemi tanár.

„A Biblia az európai kultúrában mindig többet jelentett egy könyvnél: az európai művészet történetében közel kétezer éven át a Biblia eseményeinek, szereplőinek vagy a hozzájuk kapcsolódó morális tartalmaknak az ábrázolása állt a középpontban. A most megjelenő kötet kiindulópontja is a Biblia: célja pedig, hogy a kiállítás-sorozat különböző állomásain bemutatott képzőművészeti alkotások ihlette, egyéni hangvételű írásokon keresztül kifejezze és megörökítse azt, amit a 22 szerző 2017-ben a Szentírásról és annak üzenetéről gondol. Már Thomas Mann felismerte a József és testvéreiben, hogy a jel sokkal erősebb hatást képes kiváltani, mint a szó. Ha tehát a Szentírás hatását szeretnénk igazán megragadni, akkor kézenfekvőnek tűnik a képzőművészethez fordulni. Ezt teszik a szerzők is, akik egy-egy (vagy akár több) alkotás kapcsán írják le gondolataikat a képről, és a kép megalkotásához inspirációt nyújtó bibliai témákról. Nem értelmezni szerették volna az ott elhangzottakat, sokkal inkább a saját, személyes benyomásukat megörökíteni, hiszen „képiesebbnek, mint maga a Biblia, nagyon nehéz lenni, jobban elmesélni pedig a Bibliát, mint ahogy az teszi, teljesen reménytelen. De másképp láttatni ugyanazt, amit én is látok, újra értelmezni azt, amit magam is értek, rámutatni valamire, ami felett eddig mindig elsiklottam, felmutatni az összefüggést ott, ahol más nem látta, s mindezt a művészi igényesség jegyében és a bibliai üzenet talaján – nos, ez már több, mint vizualizáció vagy repetíció. Több, mint kép: ez már kreáció és inspiráció.” (Kustár Zoltán a kötethez írt előszavából).

A szerzők esetében tudatos döntés volt, hogy nemre, korra, foglalkozásra vagy felekezetre való tekintet nélkül kerülhessenek a katalógus íróinak sorába, kizárólag annak alapján, hogy személyes kapcsolat fűzi őket a Szentíráshoz.

A szerzők:
Békési Sándor, teológus, képzőművész, KRE HTK
Bodó Antonia, hegedűművész, a Budapesti Fesztiválzenekar tagja
Bornai Tibor, író, zeneszerző
Bölcskei Gusztáv, teológus, DRHE
Döbrentey Ildikó, író
Fabiny Tamás, evangélikus püspök, egyetemi tanár
Frölich Róbert, Országos Főrabbi
Horváth Gergely, rádiós műsorvezető, író
Hűvösvölgyi Ildikó, színművésznő
Jeszenszky Zsolt, zeneipari guru, politikai hobbista
Kedvesné Herczegh Mária, zenepedagógus, népzenekutató, DRHE
Kókai-Nagy Viktor, teológus, DRHE – Komarnó Selye János Egyetem
Korzenszky Richárd OSB, a Tihanyi Apátság perjele
Kubik Anna, színművésznő
Levente Péter, előadóművész, önképző társaslény
Martos Levente Balázs, katolikus pap, a Pápai Biblikus Bizottság tagja
Müller Péter Sziámi
Németh Áron, teológus, DRHE
Papp Lajos, szívsebész
Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerült püspöke
Szabóné Kármán Judit, romológus, nevelésszociológus, DRHE
Szunyogh László, DLA szobrász

A kötetet Kókai-Nagy Tímea és Kókai-Nagy Viktor szerkesztette, és Szabó Ferenc tervezte, a megszólított művek pedig Borsos Miklós, Csernus Imre, Kondor Béla, Péreli Zsuzsa, Tóth Menyhért és Szalay Lajos alkotásai.

2017. október 25. (szerda),18 óra

A Biblia nem mindenkié – könyvbemutató
Várkert Bazár, Testőrpalota
Ybl Miklós tér 2.

www.kogart.hu
www.facebook.com/reformacio500kiallitas

Forrás: EuroAstra
 

I. Nemzetek Sajtfesztiválja

.

Megrendezik hazánk legnagyobb sajtünnepét. „365 különleges sajt a világ minden tájáról - Kóstolj meg annyi sajtot, hogy az év minden napján meleg szívvel gondolhass vissza egyre!” - ezzel a mottóval rendezik meg idén első alkalommal hazánk legjelentősebb sajtfesztiválját október 28-án.


A sajtkiállítás mellett idén 2. alkalommal mérettetnek meg a legfinomabb hazai sajtok a Magyar Sajtok Versenyén, valamint ünnepélyes keretek között megalapítják a Sajtmesterek Nemzetközi Céhének magyar páholyát a világ leghíresebb sajtmesterének vezetésével.
21 európai országból, Amerikából és Magyarországról is érkeznek sajtkülönlegességek Budapestre, a fesztiválon részt vesznek a Mondial du Fromage Supergold nyertesei, és több mint 100 féle termék képviseli a „sajt nagyhatalmat”, Franciaországot.

„Évekkel ezelőtt zászlónkra tűztük azt a célt, hogy formáljuk az emberek ízlését a sajt terén, hiszen egy nemrégiben készült felmérés szerint a trappista sajt a teljes piac közel felét fedi le, pedig ezen kívül megannyi finomabbnál-finomabb sajt létezik. A közönséggel a legkülönlegesebb külföldi sajtokat szeretnénk megkóstoltatni, emellett pedig kiemelni azokat a magyar termékeket, amelyek magas minőséget képviselnek. Éppen ezért megalapítjuk a Sajtmesterek Nemzetközi Céhének magyar páholyát, mely arra hivatott, hogy szakmailag támogassa a sajtgyártókat, valamint a fogyasztókkal is egyre több hazai és külföldi terméket ismertessen meg” – mondja Gábossy Ádám, az I. Nemzetek Sajtfesztiválját rendező SZEGA Camembert Kft. ügyvezetője.

A Hilton Budapest báltermében tartandó rendezvényen a sajtokat típusok szerint, akár hozzájuk illő borokkal is lehet kóstolni.

A közönség izgalmas előadást hallgathat a sajt és bor kapcsolatáról, valamint a sajt szerepéről a gasztronómiában. Franciaországból hazánkba látogat a világ egyik leghíresebb sajtkészítője és sajtlovagja, Roland Barthélemy, aki bemutatja a Sajtmesterek Nemzetközi Céhét, és az est folyamán megalakul a szervezet hazai tagozata, valamint kihirdetik a II. Magyar Sajtok Versenyének eredményét is. Szórakoztató programból sem lesz hiány, ugyanis Fekete László, hazánk legerősebb embere sajtemelő világrekordot állít fel, ám előtte a közönség soraiból is jelentkezhetnek vállalkozók, akik megmutathatják: meddig tudják kitartani a sajtokat.

2017. október 28. (szombat) 15 órától
2018. Nemzetek Sajtfesztiválja

Hilton Budapest, Bálterem
Budapest, Hess András tér 3.)
Elővételes jegy: 3500 Ft, helyszínen: 4000 Ft
(A jegy korlátlan sajtfogyasztást és egy kóstoló pohár bort tartalmaz!)

https://www.facebook.com/events/1801101103251511/
 

Megduplázódott az allergiások száma az elmúlt években

.

Otthonunk levegője jelentősen szennyezettebb lehet, mint a zsúfolt utcáké. A nagy nyári pollenidőszak már lecsengett, így a klasszikus értelemben vett kültéri allergének már nincsenek a levegőben, azonban a beltérben továbbra is jelen vannak allergiás tüneteket okozó anyagok (házi poratka, penészgombák, háziállatok szőre, stb).


Ahogy beköszönt az ősz, elindul a jó levegőminőségre legalább annyira veszélyes fűtési- és „szmogszezon”. A nem megfelelő anyagokkal való fűtés és az autókkal túlzsúfolt városi közlekedés szennyezi a nap mint nap beszívott levegőt és sokkal többeket érint, mint azt gondolnánk. A világon a 21. század elején vezető halálokok között a szív-érrendszeri betegségek után közvetlenül az alsó légúti betegségek szerepelnek, a WHO szerint mindez várhatóan így is marad 2030-ig.

Naponta 24 ezerszer veszünk levegőt. De arra hányszor gondolunk, mit lélegzünk be? Por, pollen, szállópor, baktériumok, vírusok - a tiszta levegő nem magától értetődő! A kinti levegő minőségét rendeletek szabályozzák, a bentiért viszont mi vagyunk felelősek. A tiszta levegő létszükséglet, ezért október közepén sajtóreggelin szakértőkkel körbejárták mi okozza a levegőszennyezettséget, mit tegyünk szmogriadó esetén, hogyan tarthatjuk tisztán lakásunk levegőjét az év 365 napján. A sajtó számára tartott kerekasztal beszélgetés háziasszonya Pataki Zita, televíziós műsorvezető, időjós volt, résztvevői pedig Dr. Réthy Lajos allergológus-immunológus főorvos, a Philips szakértője és Dr. Szigeti Tamás, az Országos Közegészségügyi Intézet Levegőhigiénés és Aerobiológiai Osztály vezetője.

365 napos szezon
A levegő tisztasága nem csupán a pollen- (különösen a parlagfű) szezonban fontos kérdés, hanem az év 365 napján, hiszen minden nap szükségünk van megfelelő minőségű levegőre. Tavasszal és nyáron a különböző fák, fűfélék és virágok pollen szemei okozhatnak légúti tüneteket, az ősz-tél beköszöntével a szmog károsítja a légzőszerveinket. A magyar lakosság legalább 20%-a (de egyes becslések szerint 30%-a) allergiás. Az allergiás szénanáthások száma az elmúlt évtizedben duplájára nőtt, országosan 15-17%, Budapesten 20% fölötti. Az asztmások száma országosan 10% alatti és megközelítőleg minden harmadik szénanáthásnál asztmával is kell számolni. Az Országos Közegészségügyi Intézet jelentései alapján a parlagfű pollenkoncentráció országos átlaga 2017-ben 28 napon érte el a nagyon magas szintet, mely során a parlagfű pollenre allergiások erős tüneteket tapasztalhattak. A legutóbbi fűtési időszak alatt a levegőminőség jellemzően rossz volt, a szállópor koncentrációja 11 napon érte el a tájékoztatási fokozatot, míg a riasztási fokozatot 4 napon át.

Mi van pontosan a levegőben?
Számos olyan részecske, amit ugyan nem látunk, mégis ott vannak és az egészségünkre káros hatással is lehetnek. Egy részük a természetből érkezik és légúti allergiát válthat ki: ezek a légkörben lévő pollenekben, állati szőrökben és/vagy poratkákban, penészgombákban, vírusokban és baktériumokban fellelhető fehérje természetű molekulák. Egy másik részük viszont az emberi tevékenység miatt keletkezik: például a közlekedésből származó szállópor vagy gáz halmazállapotú légszennyezők (mint a nitrogén-dioxid és a szén-monoxid), vagy a beltéren, a bútorokból, festékanyagokból, vegyszerekből kipárolgó illékony szerves vegyületek. A lakosság érintettsége jelentős, és az allergiások száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. „A felső légúti allergiában szenvedők aránya közel 18-20%, ami megduplázódott az elmúlt években; az allergiás náthások megközelítőleg harmada szenved asztmában, továbbá táplálék-allergiával küzd a csecsemő- és gyermekkorúak 5-10 százaléka és a felnőttek 1-2 százaléka.” – számol be Dr. Réthy Lajos allergológus-immunológus főorvos, a Philips Magyarország szakértője.

Egy felnőtt légzésszáma 12-16/perc, míg egy csecsemőé 35/perc. 4 Ráadásul a csecsemők és kisgyermekek tüdeje még fejlődik. Mindezek miatt a légszennyező anyagok belélegzésének hatása az ő esetükben hatványozottabban és tartósan károsíthatja a légutakat és a tüdőt, azonban ezek kiszűrésére a megfelelő légtisztító berendezések tökéletesen alkalmasak.

Októbertől márciusig veszélyeztet minket a szmog
A téli típusú szmog, más néven füstköd kialakulása földrajzi, időjárási körülményektől, légszennyező anyag kibocsátástól függ és a levegőben lévő magas szállópor koncentráció jellemzi. A szállópor fő forrásai a lakossági tüzelés és a városi közlekedés a hideg időszakban. Az elmúlt években számos szmogriadón túlestünk, a legutóbbi jelentős riadó 2017. januárjában volt, a legmagasabb napi koncentrációkat Miskolcon mérték (közel 500 ug/m3) és 4 napig tartott hazánkban. A károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében számos nemzetközi és hazai rendelet született, így a kültér szabályozás alatt áll, de a beltér, vagyis otthonunk – ahol időnk nagy részét töltjük - levegőminőségét semmi sem védi.

Kint vagy bent: mit tegyünk szmogriadó/pollencsúcs esetén
A kinti levegő minden egyes ablaknyitással, szellőztetéssel beáramlik az életterünkbe és lélegzetvételkor a tüdőnkbe. A belső téri légszennyezettség nagy részben a kültérből származik. De tudni kell, hogy a beltéri levegőben egyes légszennyezők akár jelentősen magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint kültérben. A legtöbb allergiás ember életét megkeserítő parlagfű szezon augusztus elejétől október közepéig tart, a csúcsidőben (augusztus közepétől – szeptember 3. hetéig) általában igen jelentős pollenterheléssel kell szembenézni. Szmogriadó esetén pedig a szállópor belélegzése jelent ránk veszélyt. Parlagfű pollenszezonban tanácsos kora reggel vagy estefelé időt tölteni a szabadban, és hajnalban szellőztessünk. Szmogriadók idején halasszuk el a sétát és próbáljunk meg kinti programok helyett bentieket keresni. Többször, rövid ideig szellőztessünk kereszthuzattal, hogy az elhasznált belső levegőt gyorsan kicseréljük. Semmiképpen ne tüzeljünk szennyező fűtőanyagokkal, műanyaggal, színes újságpapírral, ruhaneművel, festett, kezelt faanyaggal. Aki teheti, ilyenkor a vegyes tüzelésű kazánban gázzal fűtsön. Ne égessünk avart még ott sem, ahol ezt nem szabályozza helyi rendelet.

Mindennapi levegőnk
Gondoljunk bele abba, hogy életünk döntő részét – akár 90 százalékát is – belső terekben töltjük: a lakásunkban, fiatal korban az iskolában, majd később a munkahelyünkön, ehhez képest elenyésző időt vagyunk csak a szabadban. Éppen ezért kiemelten fontos a beltéri levegő tisztasága. „A beltéri légtisztaság folyamatos biztosítása nagyon fontos lenne, de sajnos méltatlanul keveset foglalkozunk a témával. Különösen igaz ez akkor, ha gyerekekkel, idősekkel, vagy légrendszeri betegséggel küszködőkkel élünk együtt. Érdemes tudatosan foglalkozni a témával: rendszeresen szellőztetni, megfelelően párásítani és amennyiben lehetséges, légtisztító berendezést használni.” – avat be Dr. Réthy Lajos főorvos, a Philips allergológus szakértője.

https://www.philips.hu

Forrás: EuroAstra
 

Táncelőadás készült Miskolcon a Casablancából

.

Először készült táncszínházi előadás Kertész Mihály legendás filmjéből. A Miskolci Balett táncosai elevenítik meg a nézők számára a második világháború alatt játszódó amerikai mozifilmet. A pergő történet egyszerre melodráma, krimi és kalandfilm. A bemutató október 20-án volt a Kamaraszínházban. Az alkotók remélik, a nézők számára ez egy gyönyörű barátság kezdete lesz.


A cinikus Rick kocsmája a szélhámosok, szerencsejátékosok és a vízumra várók találkahelye. Ide érkezik a cseh Viktor László feleségével, Ilsával – nekik is vízumra van szükségük. Rick felismeri Ilsában a régi párizsi szerelmét, és viszont. Míg Ilsa elmerülten nézi Ricket a kávéházban, az As Time Goes By dallama visszaröpíti őket egy nyugodtabb életbe, melyet még nem mérgezett meg a háború.
A Casablanca cselekményében finom egyensúlyt tartva ötvöződik a szerelmi és a politikai szál. A Miskolci Balett egyedülálló módon, a tánc nyelvén fogalmazza újra ezt az erős érzelmekkel és nosztalgiával teli szerelmi háromszög-történetet.
 „A Casablanca a filmtörténet legnagyobb alkotása.” (Szabó István, filmrendező)

A Miskolci Balett minden évadban műsorra tűz egy olyan produkciót, amely a közönség számára ismert történetet dolgoz fel. Az idei évben a filmtörténet talán legnagyobb alkotására, a Casablancára esett a választás. Kozma Attila koreográfus-rendező szerint ez az előadás képes arra, hogy valóban minden korosztályt megszólítson. – Míg a zenék és a mozgásvilág friss és fiatalos, maga a történet, a film az idősebb korosztályban ébreszthet több emléket. Reméljük, nekik sem okozunk csalódást – mondta Kozma Attila. – Egy filmet átültetni táncszínpadra mindig izgalmas vállalkozás. Ez pedig egy sokszínű, jól kezelhető sztori, szerelmi történet és krimi izgalmas keveréke, tele jó karakterekkel, akiket a táncosok számára nagy élvezet megformálni. Az előadás visszaidézi bennem is a film hangulatát. Ehhez igazodott a táncjáték stílusa is, amely alapvetően a neoklasszikus és a kortárs stílust vegyíti. Ez nem annyira merev, kötött, mint az egyéb stílusok, nagyobb teret ad a táncosoknak az érzelmek kifejezésére és a színészi játékra - tette hozzá a koreográfus.

A díszlettel kapcsolatban elárulta, a néző azt látja majd, hogy egy lezuhant repülőgép fúródott a Kamaraszínház színpadába. Egy közel élethű méretű amerikai vadászbombázó roncsa alkotja a díszletet, amely egyrészt jelöli a korszakot, másrészt szimbolikus jelentéssel bír: Casablancából senki nem megy el. A monumentális díszlet számos játéklehetőséggel is szolgál, hiszen sok jelenetben a forgatható szárnyakon táncolnak a művészek, de a terek kijelölésében is szerepet játszik a repülő – meséli Kozma Attila.

Rick, a Casablancai kocsmáros szerepében Dragos Dánielt láthatja a közönség, aki úgy érzi, mostantól az előadás és a film is fontos szerepet tölt majd be az életében. Rick igazán izgalmas karakter, úgy látszik, hogy egy magának való figura, aki minden helyzetben képes józan döntést hozni és független maradni minden külső hatástól. Mégis tudjuk, hogy összetört a szíve. Pont ezért az egyik kedvenc jeleneten – a filmben és a darabban egyaránt – amikor Ilsa elmegy hozzá az útlevelekért. Ebben a néhány, érzelmekben rendkívül gazdag percben mutatkozik meg igazán az a harc, amit a férfi és a nő egymással vívnak. Nagyon nagy hatással van rám minden alkalommal ez a jelenet – meséli a táncművész.
Nem csupán a darab főszereplője Dragos Dániel, de a világításért is ő felel az előadásban. – Nagyon érdekelnek a fények, így nem először próbálom ki magam világosítóként – mondja. Ez most nagy kihívás számomra, mert még soha nem dolgoztam kamaraszínház méretű térben. A műszaki kollégáktól viszont rengeteg segítséget kaptam, amiért nagyon hálás vagyok.

Bányai Mirjam alakítja Ilsát, a két férfi között dönteni kényszerülő nőt. A művésznő elmondta, a Casablanca édesapja kedvenc filmje volt, így gyerekszemmel is szerette, most felnőttként pedig egészen új élmény volt számára a mostani találkozás. – Most, a nő szemszögéből nézve a történetet, számomra a szeretet és szerelem közötti vívódásról szól. Ilsa karaktere is új számomra, eddig erősebb, dominánsabb nőket formáltam meg a színpadon, míg Ilsa jellegzetes karaktere a finomságában, érzékenységében rejlik. A döntéssel pedig, amit neki Casablancában kell meghoznia, mindannyian szembesülünk valamikor életünk során. Ezt eljátszani viszont tényleg nagy kihívás számomra – mondta Bányai Mirjam. Arra a kérdésre, hogy ő hogyan döntene a helyében, így válaszolt – rettenetesen nehéz ilyen helyzetben okosan cselekedni, ezért én is sokat gondolkoztam rajta, mit tennék, kivel szállnék fel a repülőre Ilsa helyében. Most sincs még kész válaszom, de talán egyedül repülnék – válaszolta nevetve a táncművész.

Miskolci Balett
Casablanca – táncjáték
Kertész Mihály Filmje alapján
Koreográfus-rendező: Kozma Attila

Előadások:

2017. november 2., 17., 18., 25., 29.

http://mnsz.hu

Forrás: EuroAstra