„Pedig a földön azért vannak nők és férfiak, hogy egymásnak tetszeni akarjanak.”
Iskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte. A család elsőszülött fia csak író akart lenni és semmi más. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája nyomtatásban, s ezt gyors egymásutánban még nyolc írás követte.
Krúdy alteregó-hősei visszatérő figurák. A Szindbád-novellák és regények (Francia kastély, 1912; Purgatórium, 1933), melyeket 1911-től jelentetett meg, illetve az 1925-ben írt Szindbád – Álomképekegy különleges ciklust alkotnak az életművön belül. A novellákat később maga a szerző rendezte nagyobb egységekbe: Szindbád ifjúsága (1911), Szindbád utazásai (1912), Szindbád: A feltámadás(1915), Szindbád megtérése (1925) címeken.
A millenniumi ünnepségekre Pestre utazott, bekapcsolódott a századforduló pezsgő irodalmi világába, s élte a bohém művész mindennapjait. Elképesztően sokat dolgozott. A századfordulóig közel félezer elbeszélést írt, hét kisregénye jelent meg a lapokban, könyv alakban került az olvasók elé egy novelláskötete és egy regénye. Ezután sorra jelentek meg jelentősebb művei: Palotai álmok, 1914; Aranykéz utcai szép napok, 1916; Őszi utazások a vörös postakocsin, 1917.
1930-ban megkapta a Baumgarten-díjat, de a jelentős pénzösszeggel járó elismerés alig enyhített anyagi gondjain. Szegénységben, nehéz anyagi körülmények között élte utolsó éveit.
Szindbád |
Krúdy Gyula művei nyomán három film készült:
- Őszi versenyek (színes, magyar játékfilm, 1976. Rendező: Zsurzs Éva, szereplők: Garas Dezső, Szegedi Erika, Somogyvári Rudolf, Csákányi László, Máthé Erzsi)
- Szindbád (színes, magyar filmdráma, 1971. Rendező: Huszárik Zoltán, operatőr: Sára Sándor, szereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Dajka Margit)
- Napraforgó (színes, magyar-olasz tévéfilm, 1976. Rendező: Horváth Z. Gergely, szereplők: Darvas Iván, Máthé Erzsi, Mensáros László, Lukács Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése