Rózsakeresztesek, Akik ismerik a lélek alkímiáját
Esküvel köteleztek "A XVIII. századig a természet törvényei még a természet titkai voltak. A természettudomány addig még okkult, vagyis rejtett tudomány volt, művelői gondosan őrizték tudásukat, és ha közölték is másokkal, titkos társaságokba tömörültek, és a társaság tagjait súlyos és hátborzongató eskükkel kötelezték, hogy nem fogják elárulni azt, amit tanultak. Ilyen titkos társaság volt a rózsakereszteseké. A rózsakereszteseknek a története is nagyon titokzatos. Nyomaik felbukkannak itt is, ott is a történelem folyamán, különböző országokban, így Magyarországon is. De megbízható történetüket mindmáig nem tudta összeállítani a kutatók szorgalma, mert Ők maguk igyekeztek eltüntetni minden nyomot maguk után." (Szerb Antal: A varázsló eltöri a pálcáját)
A rózsakeresztesek titkos társaságának középkori története talán a 16. század leghíresebb meséje, amelyből semmi sem igaz? Vagy valóban léteztek rózsakeresztes páholyok és a templomos lovagrend - a zarándokok és a Szentföld védelmére alakult csoport - egyik ágát képezték? Tény hogy napjainkban a rózsakeresztes rend világszerte működik, a magyarországi központnak szintén több száz tagja van.
A legenda szerint a rózsakeresztes hagyományok az ősi egyiptomi misztériumiskoláig nyúlnak vissza, amelynek beavatásra jelölt tagjai a szfinx előtt tették le az esküjüket. Ehnaton fáraó hozta létre az első egységes tananyagot, amely aztán a rózsakeresztesek, az alkimisták és a templomos lovagok segítségével eljutott a középkori Európába. A reneszánsz filozófusai, spirituális beállítottságú gondolkodói segítették a rend terjedését, amelynek működését az elmúlt századokban üldözték.
108 ÉV MÚLVA MEGNYÍLOK A társaság megalapítása Christian Rosencreutz német nemes nevéhez kötődik, aki erős vonzalmat érzett az alkímia és a kabbala iránt. Zarándoklata során eljutott Damcarba, az arab bölcsek titkos városába, ahol beavatást nyert. Hazatérte után hét társat vett maga mellé, akikkel megalapította a rózsakeresztes mozgalmat, és létrehozták központjukat, a Szentlélek Házát. A legenda szerint Rosencreutz százhat éves korában halt meg, de senki sem tudta, hogy hol temették el. Amikor jóval később átalakításokat végeztek a Szentlélek Házában, egy titkos ajtóra bukkantak, amelyen ez a felirat állt: ˝Száznyolc év múlva megnyílok." Ez a felfedezés egybeesett Rosencreutz halálának száznyolcadik évfordulójával. A megnyitott ajtó nyolcszögletű terembe vezetett, amelyben az úgynevezett alvilági nap, azaz egy örökégő mécses világított. A terem közepén állt a rózsakeresztes sírja, mellette pedig azok a könyvek, amelyek a rózsakeresztesek legfőbb titkait és törvényeit őrizték.
VARÁZSLATRÓL SZÓ SINCS Bartha Katalin, a tatai székhelyű magyarországi rózsakeresztes központ vezetője szerint a fenti történetek nem a képzelet szülöttei, valóban ez a rózsakeresztesek múltja. A rend jelenlegi ciklusa 1909-ben kezdődött, amikor Dr. H. Spencer Lewis, későbbi vezető, beavatása után azt a feladatot kapta, hogy élessze újjá a rendet. A munkához Észak-Amerikában látott hozzá, majd a társaságot Európában is aktívvá tette, - Ez úgy hangzik, mintha egy szektáról lenne szó. - Nem vagyunk szekta, hanem egy misztikus társaság. A szekták sajátossága, hogy követőiket általában arra buzdítják - vagy kényszerítik -, hogy a családi és a társadalmi kapcsolataikat szakítsák meg. A rózsakeresztes rend azt kéri tagjaitól, hogy minél intenzívebben vegyenek részt a társadalom éleiében, a lehető legjobban teljesítsék állampolgári kötelességeiket, és a családot olyan értéknek tekintsék, amelynek egységét és harmóniáját mindenáron meg kell őrizni. Ráadásul, a szektákat rendszerint egy guru vezeti, aki magát életre szóló „felsőbb vezetőnek" nevezi ki. Ezzel szemben a mi nagymestereinket ötéves időszakra választják, és ha nem végzik jól a munkájukat, akkor egy alkalmasabb személy veszi át a helyüket. Nem kérjük el tagjainktól az anyagi javaikat sem, hanem szerény díjat fizetnek, amelynek fejében megkapják a rend írásos tananyagát. Végül önálló gondolkodásra biztatjuk tagjainkat, akik bármikor megszüntethetik tagságukat anélkül, hogy arról a rendnek bármilyen magyarázatot kellene adniuk. - Ön hogyan lett a rózsakeresztes rend tagja, és mikor választották a magyarországi páholy mesterévé? - Közeli ismerősöm ajánlotta sok évvel ezelőtt, mivel úgy ítélte meg, hogy a szemlélet, amelyet képvisel, nekem való. Vonzó volt a filozófiájuk, és az, hogy itt nincsenek dogmák, a hitbéli szabadságomat is megőrizhettem. Ez év januárjában iktatott hivatalomba a rend első embere, az imperátor, miután a korábbi vezető nyugdíjba vonult.
A SPIRITUÁLIS FEJLŐDÉS JELKÉPE - Ki lehet ma Magyarországon a rózsakeresztes rend tagja? - Mindenki, aki jelentkezik. Nincs nemhez, életkorhoz, iskolai végzettséghez kötve. A vallási hovatartozás sem kritérium, a tagjaink között vannak katolikusok, zsidók, mohamedánok. A rózsakeresztes rend sohasem volt vallás, és a jövőben sem lesz az. Ez olyan filozófia, amely nem egy próféta kinyilatkoztatásától származik, nem annak igéit hirdeti. Abban támogatja az embereket, hogy jobban megismerjék a természet törvényeit, és eszerint éljenek. -A szimbólumuk alapján sokan mégis vallásra gondolnak. - A rózsakeresztesek esetében ez tévedés, mert a kereszt az emberi fizikai testét, a rózsa pedig a lélek kibontakozását jelképezi. - Mit tanulhat, aki a rend tagja lesz? - A legrégebbi okkult tanítások mellett szó esik többek között a pszichológiáról, amellyel a rend mélyen spirituális szempontból foglalkozik. Tanulmányozzuk a reinkarnáció elméletét, és egyetértünk azzal a feltételezéssel, miszerint minden emberi lény lelke életről életre fejlődik, valahányszor megszületik. De nem értünk egyet a lélekvándorlás tanával, és tévedésnek tartjuk, ha egyszer valaki emberként született, a következő inkarnációja egyikén esetleg állati testet ölt. A rend tanítása alapján az emberlélek megállhat egy darabig a tökéletesség felé vezető úton, de nem térhet vissza oda, ahol az állatok vagy a növények számára szükséges tapasztalást kell átélnie. Tagjaink megismerkednek a fizikai, a kémia, a biológia, a csillagászat alapfogalmaival is. De beszélünk az ókori Egyiptomban alakult első misztériumiskolákról, arról, hogy a rózsakeresztes tradíció szerint a beavatottak Gíza nagy piramisait tartják a világ legszentebb helyének, amelyről úgy gondolják - a történészek többségével ellentétben -, hogy nem a fáraók temetkezési helye volt, hanem a misztikus tanulás és a beavatások színhelye.
SZELLEMI ÉS LELKI NEMESSÉG - A régi rózsakeresztesek alkímiával is foglalkoztak. - Mi nem foglalkozunk mágiával, mert úgy tartjuk, hogy a babonaságban gyökerezik, amelynek minden formája a fanatizmust és a tudatlanságot erősíti. Nem akarunk ólomból sem aranyat csinálni, hanem a lélek alkímiájával foglalkozunk. Vagyis alkimisták vagyunk valamennyien, ha a megmunkálatlan fém a belső ént jelképezi. A cél, hogy a hétköznapi gondolkodás mérgeit, salakjait vegytiszta szellemiséggé alakítsuk. - Ne haragudjon meg a kérdésért, annyi filmet láttam és könyvet olvastam a titkos társaságokról, amelyekben mindig volt egy üzleti szál: a rend tagjai az üzleti életben egymást támogatják, a tagságuknak köszönhetően előnyös helyzeteket élvezhetnek. - Esetünkben ez nem igaz, mert a rend teljesen politika- és üzletmentes. A világi hatalom soha nem érdekelte a rózsakereszteseket, mivel a legfőbb gondjuk a saját és az egész emberiség spirituális fejlődése. Izing Klára
Ajánlott irodalom: Eckhardt Sándor: Magyar rózsakeresztesek, Rudolf Steiner: A rózsakeresztesek teozófiája.
|
4 megjegyzés:
Ha a Roszakereszt nem vallas akkor miert van templomuk, es a Kereszteny seggel kapcsolatuk?
Lucia
Hálásan megköszönöm kedves Lucia a poszthoz fűzött megjegyzést. A blogban tett bejegyzésem a magyar "Rózsakeresztes Rend" portálján olvasottak alapján készült.Lásd: http://amorc.shp.hu/hpc/web.php?a=amorc&o=1159172850
3 évig tagja voltam a Rendnek, aztán az első mesterbeavatás előtt kiléptem.
Miért? Mert az mellett, hogy valóban bölcs gondolatokat (is) tanulhattunk a ritkán érkező, egyre vékonyabb monográfiákból, egyre emelkedett a tagdíj, megjelentek egyéb költségek (pl. beavatási díj), sőt egyéb adományozás, örökösödés is szóba került.
Szerintem viszont nem hiteles, ha a lelki fejlődést összekeverjük az üzlettel.
A lelki fejlődés valóban nem pénz kérdése, ellentétben egy szervezet működtetésével, ami gazdasági, üzleti kérdéseket is felvet. Ha mesterbeavatás előtt voltál - kedves Névtelen - akkor bizonyára jártál Tatán és láttad milyen szerény körülmények között dolgoznak a szervezet vezetői. Az egyre emelkedő tagdíjak az egyre emelkedő gazdasági terhek következményei és ha kicsit türelmesebb vagy, később azok a monográfiák egyre vaskosabbak lehetnek (bár szerintem nem a vaskosság a lényeg).
Ennek ellenére megértem a gondodat és tudom milyen nehéz pénzt szánni olyankor, amikor a megélhetésért is küzdeni kell. Figyelmedbe ajánlom, hogy van lehetőség méltányossági alapon a tagdíj mérséklésére, így talán folytathatod tanulmányaidat, ha érzel még érdeklődést a Rózsakeresztes tanok iránt.
Megjegyzés küldése