Melegek és magyarok

Kisebb huzavonák után idén is megrendezésre került a Meleg Méltóság Napján (2008. július 5.) a leszbikus, meleg, biszexuális és transzneműek (LMBT) felvonulása. A melegfelvonulásként emlegetett rendezvény előtt és után egyaránt nagy port felverő nyilatkozatok, cikkek lepték el a sajtót.

A homoszexuális szót korábban csak férfiakra alkalmazták (pl. „homoszexuálisokról és leszbikusokról” beszéltek): ez azonban tévedés, hiszen nem utal a hímnemre, és a leszbikusok is ugyanúgy homoszexuálisok. (A „homoszexuálisok és leszbikusok” kifejezés tehát olyan, mintha „embereket és nőket” emlegetnénk.) A homoszexuális kifejezés szó szerinti jelentése „azonos nemű”: az 'azonos' jelentésű görög homo- előtagból és a 'nem' jelentésű latin sexus szóból származik. (Az 'ember' jelentésű latin homo szótól tehát független.) Hibridnek nevezhetjük ezt az összetételt, mert görög és latin szóból áll. A homoszexuális szó főnévként vagy melléknévként személyek, szexuális irányultságuk, szexuális aktivitásuk vagy identitásuk leírására egyaránt használható.

Forrás: Wikipédia


Ha kiderülne, hogy a te fiad is...???

Megrázott egy reggeli interjú. Amikor az ismert és népszerű genetikus nem a génkutatás legújabb eseményeiről beszélt éppen, hanem kicsit megtörten, de nagyon őszintén azt mondta el a riporternek, mennyire szereti a családját.

Szereti a gyerekeit. Azt a gyermekét is, amelyik felnőtt fejjel vallotta csak be: bizony a saját neméhez vonzódik. Sőt, mondta, őt a vallomás után talán még jobban szereti, mint a többit. Mert tudja, Gábort félteni kell. Hiába értékes ember, hiába van tele érzésekkel, hiába segít elsőként, ha szükség van rá, bélyeggel a homlokán él, és sokan ki fogják kezdeni.
Ahogy hallgattam, Mónika jutott eszembe. Az a huszonöt éves lány, aki a szemem előtt cseperedett csinos nővé, ahogy kicsit zavartan bemutatta első udvarlóját, s amikor rákérdeztem: „Komoly?” – azt mondta, már az esküvőt tervezik. Aztán hónapokkal később nem esküvőre készült a ház, hanem temetésre. Mert Mónika öngyilkos lett. Fél év alatt összeomlott az élete. Előbb a vőlegényének mondta el, hogy jobb, ha mégsem kötik egymáshoz az életüket, mert szereti ugyan, de nem „úgy”. Szerelemmel ugyanis egy lányt szeret.
A vőlegény felpofozta, leköpte, otthagyta. Ez lett volna a kisebb baj. De Mónikát a családja is kitagadta. Az anyja összecsomagolta a kislány cókmókját és kitette a bezárt lakásajtó elé. Az ajtón még a zárat is lecserélte. Móni elment a barátnőjéhez, úgy tűnt, a szerelem majd csak oldja a számkivetettség keserűségét. De nem… Nem tudta elviselni, hogy a családja, a szülei rá se néznek, lecsapják a telefont, ha hívja őket, és undorítónak nevezik… azok, akik állítólag nagyon-nagyon szerették. „Így miért nem tudtok szeretni? Nem vagyok torz nyomorék, nem vagyok élősködő, nem lett visszataszító az arcom, az alakom, de még a lelkem se… Csak egy picit más vagyok… És ezen a pszichiáterek sem tudtak segíteni… Ha így nem lehet elfogadni, akkor minek élek?”
Mónika anyja a temetésen nem ejtett könnyet. A részvétnyilvánítóknak pedig csak annyit mondott: „Talán mindannyiunknak így a jó…”

Tamás szerencsésebb volt Móninál. (Tényleg szerencsésebb?) Ő nem halt meg, öngyilkossági kísérlete után a pszichiátrián kezelték. Könyörgött, hogy „verjék ki belőle” a rossz természetét. Gyűlölte a testét, gyűlölte az érzéseit. De leginkább az anyját, aki kidobta, és még a kórházba sem volt hajlandó bemenni hozzá. Persze, az anyját nem ezért gyűlölte, hanem azért, mert megszülte. Ilyennek szülte meg.
Tamás édesanyja ugyanis másfél évtizedet várt arra, hogy a fia megszülethessen. Orvostól orvosig járt, a fájdalmas beavatkozásokat is vállalta, csakhogy erőszakot tegyen a természeten, és végre magához szoríthassa a gyermekét.
"- Vajon akkor is vállalta volna mindezt, ha tudja: akit megszül, nem egészen olyan lesz, mint az átlag? – Lehet, hogy azért nem esett teherbe, mert a természet így próbálta megvédeni a világot tőlem, a korcstól, az evolúcíó zsákutcájától”…

Egy 2002-es felmérés szerint a nők 92 százaléka az abortuszt választaná, na megtudná, hogy a gyermeke homoszexuálisnak születik. Czeizel Endre – aki évek óta kutatja a homoszexualitás biológiai okát – arra a megállapításra jutott, hogy a homoszexualitás örökletes dolog, és épp az anyák örökítik tovább a hibás géneket.
Tényleg az abortusz a legjobb megoldás? Hová jutna a világ, ha a jövőben nem születnének Leondardo da Vincik, Csajkovszkíjok, Pilinszky Jánosok, Michaelangelok, Ferencsik Jánosok, Mensáros Lászlók, Oscar Wilde-ok.
Te mit tennél, ha a nőgyógyászod közölné: leendő gyermeked tökéletes lesz, szép és okos, akár híres színész, balettáncos vagy filmrendező… csak hát egy kicsit MÁS lesz… Más, aki a saját neméhez tartozókért rajong majd őszinte szerelemért? Megszülnéd? Vállalnád? Odaállnál a nyilvánosság elé, ahogy tette a neves tudós, és el mernéd mondani: „Én így is nagyon szeretem a gyermekemet!”???