Stresszkezelés 3+1 lépésben: ötletek Almási Kitti pszichológustól

A stressz természetes velejárója mindennapjainknak, ugyanakkor a hosszabb ideig fennálló feszültségnek komoly testi tünetei is lehetnek. Annak érdekében, hogy elkerüljük a stressz káros egészségügyi következményeit, érdemes néhány egyszerű, fejben elvégezhető módszert elsajátítani. Dr. Almási Kitti klinikai

szakpszichológus, aki a sárvári Spirit Hotelben tart előadást az érdeklődőknek, több hasznos tippet ad a mindennapi stresszkezeléshez.

Parkolnál, miközben a mögötted álló már nyomja a dudát? Közeleg a leadási határidő, és fogalmad sincs még, hogyan tudod befejezni a munkát? A váróteremben ülsz egy orvosi leletre várva? Ezekben a helyzetekben az a közös, hogy ilyenkor emelkedik a pulzusunk, szapora lesz a légzésünk, felgyorsul az anyagcserénk. Ez maga a stressz, ami nem más, mint szervezetünk válasza a veszélyesnek gondolt helyzetekre. Olyan reakciók indulnak be ilyenkor, amelyek felkészítenek a harcra vagy a menekülésre. A modern embernek persze már ritkán kell vadállatokkal megküzdenie, mindennapjaink mégis tele vannak olyan, a fenti példákhoz hasonló, kihívást jelentő helyzetekkel, amelyeket „stresszfaktorként” élünk meg. Kutatások bizonyítják, hogy ha huzamosabb ideig stresszüzemmódban működünk, az ártalmas lehet az egészségünkre nézve. Márpedig ha a stresszfaktorok számát nehezen tudjuk csökkenteni, kénytelenek vagyunk a másik oldalról megközelíteni a problémát: próbáljuk meg a saját reakciónkat megváltoztatni! Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, aki a sárvári Spirit Hotelben tart előadást az érdeklődőknek, többek között az alábbi mindennapi stresszkezelő technikákat ajánlja.

1. Címkézzük át a szituációt!

Vizsgáljuk meg más szemszögből az adott szituációt, és ennek hatására megváltozhat a hozzá kapcsolódó stressz mértéke is. Ez nem mindig könnyű, de tudatos odafigyeléssel fejleszthető képesség. Sokszor már az is segíthet, ha belegondolunk a másik fél helyzetébe. Ha például türelmetlen velünk valaki, gondoljunk arra, talán csak nehéz napja van, és ne az ő érzelmeit vegyük át, ne vonatkoztassuk magunkra a negatív emóciókat. Inkább legyünk vele kedvesek – sokszor fogjuk tapasztalni, hogy ezek a helyzetek megfordíthatóak!

2. Végezzünk relaxációs gyakorlatokat!

Stresszes állapotban izmaink megfeszülnek, testünk menekülésre vagy támadásra készül. Ha ezen szeretnénk változtatni, egy kis időre ki kell szakadnunk a helyzetből, hogy „kiengedjünk”. Ehhez jó lehetőséget kínálnak a különböző relaxációs technikák. Az egyik legegyszerűbb módszer, ha nehéz helyzetben egy percre megfeszítjük, majd kiengedjük az izmainkat. Például ökölbe szorítjuk a kezünket, majd engedünk a szorításon, az így kinyújtott izomban korábban meglévő feszültség enyhülni fog. A „gyors megoldások” mellett persze nagyon sokféle relaxációs technika létezik, érdemes kiválasztani a számunkra legmegfelelőbbet.

3. Tartsunk szünetet!

Egy hosszabb stresszes időszak után fontos, hogy adjunk magunknak időt a regenerálódásra, amikor a mindennapokból hosszabb időre kiszakadva végre önmagunkra figyelhetünk. Manapság sokan használják az énidő fogalmát az ilyen időszakokra: valóban szükségünk van rá, hiszen a rengeteg külső elvárás mellett a saját igényeinknek is teret kell engednünk. Szerencsére ma már nagyszerű elvonulási lehetőségek állnak a rendelkezésünkre akár napi szinten a lakóhelyünk környékén, de vonzó úti célok közül is válogathatunk. A sárvári Spirit Hotelben például külön figyelnek az énidőnkre, és olyan kifejezetten stresszkezelő wellness programok is elérhetőek, mint a szabad lebegést kínáló floating vagy az ájurvédikus masszázsok.
+1 Beszéljük ki magunkból a feszültséget!
Sokunknál bevett szokás, hogy megkérdezzük párunktól, szüleinktől vagy épp gyermekünktől este, hogyan telt a napja. De vajon tényleg oda is figyelünk arra, mit válaszolnak? Vezessünk be a mindennapjainkba egy olyan fél órát, amikor elmeséljük, mi történt velünk – és ilyenkor tényleg hallgassuk meg a másikat is! A nehézségek kibeszélése hatékony módszer a stressz levezetésére, kimutatható, hogy ilyenkor csökken a szervezetben a hozzá kapcsolható hormonok mennyisége, így jó hatással van lelkiállapotunkra.

A stressz fogalma
A stressz szó a latin strictus (szoros) szóból származik, és igénybevételt jelent. A stressz fogalmát 1960-ban egy magyar tudós, Selye János dolgozta ki, akinek definíciója szerint a stressz a szervezet nem specifikus reakciója olyan ingerekre, amelyek kibillentik egyensúlyi állapotából.
A krónikus stressz tünetei
A krónikus stressz kezdetben általában a hangulatunkat befolyásolja leginkább. Ingerültek, türelmetlenek leszünk, gyakorivá válhatnak a hangulatingadozások is. Gyakran jelentkezik alvászavar, ezáltal pedig fáradékonyság és fejfájás azoknál, akik túl sokat idegeskednek. Súlyosabb esetben pedig akár magas vérnyomást, sőt hajhullást is okozhat ez az állapot.

Forrás: EuroAstra