Kínán
kívül először Magyarországon mutatkozik be a 20. századi kínai
festészet egyik legkiválóbb mestere, Qi Baishi egy egész
életművét átfogó, retrospektív kiállításon. A Magyar Nemzeti
Galéria A természet igézete - Qi Baishi-festmények a Pekingi
Művészeti Akadémia gyűjteményéből című tárlata közel 110
festményt mutat be.
Qi Baishi (Csi Paj-si, 1864-1957) eleinte fa- és pecsétfaragóként szerzett komoly hírnevet, és csak élete derekán fordult a festészet felé. Madarakat, virágokat ábrázoló képeivel, merész és ötletes színhasználatával kitágította a hagyományos kínai piktúra kereteit. Főként az élet apró jelenségei érdekelték, a környezetében látott egyszerű motívumokat örökítette meg: virágokat, zöldségeket, gyümölcsöket, állatokat, köztük leginkább rákokat, halakat, békákat és rovarokat. A kalligráfiát is nagy hangsúllyal használta kompozícióiban.
Qi Baishi éppen akkor kötelezte el magát a tradicionális kínai festészet mellett, amikor kortársai figyelme a nyugati festészeti minták felé fordult. A Budapesten bemutatásra kerülő több mint száz művén jól nyomon követhető festészetének alakulása. Tájképei és figurális alkotásai mellett a kiállítás gerincét életművének legfontosabb szakasza, az időskori stílusváltás remekeinek számító növény- és madárábrázolások képezik.
Qi Baishi festményei az 1930-as években jutottak el Európába. A magyar közönség is 1930-ban láthatta először képeit, a Nemzeti Szalon Kínai Képzőművészeti Kiállításán huszonkilenc képét mutatták be, 1938-ban pedig ismét a Nemzeti Szalonban már ötvenhárom képpel szerepelt a művész.
A kiállítás sajátos színfoltját jelentik a neves kínai festő Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban őrzött válogatott alkotásai. A gyűjteményben tucatnyi kép és 80 fametszet található a művésztől. Qi Baishi első képei még az 1930-as évek elején a cseh Vojtech Chytil (1896-1936) festő, a Pekingi Művészeti Akadémia tanárának ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből kiállított hat mű között vannak Qi Baishi nevezetes, rákokat és halakat ábrázoló festményei, amelyek a mester védjegyének, egyik legismertebb témájának számítanak.
A kiállítótérben kialakított múzeumpedagógiai foglalkoztatóban a látogatók a kiállítás megtekintése során szerzett információkat aktív módon is használhatják, például kipróbálhatják az íráshoz, festéshez, kalligráfiához használt tárgyakat. A kiállításhoz családi vezető is készült, a kiadvány kicsik és nagyok számára egyaránt érdekes információkat, kultúrtörténeti adalékokat közöl. A vezető a tárlat tematikája szerint veszi sorra Qi Baishi egyes festményeit, és a képek tartalmának elemzésén túl a bennük rejlő szimbólumok, szójátékok megfejtését is elmagyarázza.
Qi Baishi (Csi Paj-si, 1864-1957) eleinte fa- és pecsétfaragóként szerzett komoly hírnevet, és csak élete derekán fordult a festészet felé. Madarakat, virágokat ábrázoló képeivel, merész és ötletes színhasználatával kitágította a hagyományos kínai piktúra kereteit. Főként az élet apró jelenségei érdekelték, a környezetében látott egyszerű motívumokat örökítette meg: virágokat, zöldségeket, gyümölcsöket, állatokat, köztük leginkább rákokat, halakat, békákat és rovarokat. A kalligráfiát is nagy hangsúllyal használta kompozícióiban.
Qi Baishi éppen akkor kötelezte el magát a tradicionális kínai festészet mellett, amikor kortársai figyelme a nyugati festészeti minták felé fordult. A Budapesten bemutatásra kerülő több mint száz művén jól nyomon követhető festészetének alakulása. Tájképei és figurális alkotásai mellett a kiállítás gerincét életművének legfontosabb szakasza, az időskori stílusváltás remekeinek számító növény- és madárábrázolások képezik.
Qi Baishi festményei az 1930-as években jutottak el Európába. A magyar közönség is 1930-ban láthatta először képeit, a Nemzeti Szalon Kínai Képzőművészeti Kiállításán huszonkilenc képét mutatták be, 1938-ban pedig ismét a Nemzeti Szalonban már ötvenhárom képpel szerepelt a művész.
A kiállítás sajátos színfoltját jelentik a neves kínai festő Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban őrzött válogatott alkotásai. A gyűjteményben tucatnyi kép és 80 fametszet található a művésztől. Qi Baishi első képei még az 1930-as évek elején a cseh Vojtech Chytil (1896-1936) festő, a Pekingi Művészeti Akadémia tanárának ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből kiállított hat mű között vannak Qi Baishi nevezetes, rákokat és halakat ábrázoló festményei, amelyek a mester védjegyének, egyik legismertebb témájának számítanak.
A kiállítótérben kialakított múzeumpedagógiai foglalkoztatóban a látogatók a kiállítás megtekintése során szerzett információkat aktív módon is használhatják, például kipróbálhatják az íráshoz, festéshez, kalligráfiához használt tárgyakat. A kiállításhoz családi vezető is készült, a kiadvány kicsik és nagyok számára egyaránt érdekes információkat, kultúrtörténeti adalékokat közöl. A vezető a tárlat tematikája szerint veszi sorra Qi Baishi egyes festményeit, és a képek tartalmának elemzésén túl a bennük rejlő szimbólumok, szójátékok megfejtését is elmagyarázza.
Forrás:
Magyar Nemzeti Galéria
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése