65 évvel ezelőtt nyílt meg a Ferihegyi repülőtér

Hatvanöt éve május 7-én kezdte meg működését a magyar főváros új repülőtere. A történelmi esemény 1950. május 7-én, Budaörsről az első Li-2-es utasszállító repülőgép átrepülésével kezdődött Ferihegyen, ezzel indult el a polgári repülés a mai is működő repülőtéren. Az első évben 7 133 utas fordult meg a repülőtéren, 2014-ben ez a szám meghaladta a 9 milliót. 

Ferihegy I. az átadáskor, 1950-ben

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Ferihegyi repülőtér története még ennél is korábbra nyúlik vissza. A repülőtér területét már 1938-ban kijelölte a főváros kettős használatú, polgári-katonai repülőtér céljaira, azonban a II. világháború közbeszólt. Ferihegyen - bár megindult az ifj. Dávid Károly által tervezett egyedi, Bauhaus-stílusú utasforgalmi épület kivitelezése - elsősorban a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, civil utasforgalom alig volt. A repülőteret 1944-ben több szövetséges bombatámadás is érte, emiatt csak 1950-re épült újjá (az eredeti tervek alapján) és május 7.-én fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Az akkori repülőtérnek „mindössze" 1500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később, sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. 1958-ra épült meg mai teljes hosszában, vagyis 3000 méteren az 1-es futópálya.
A hetvenes évekre (egészen pontosan 1974-re) az utasforgalom meghaladta az évi egymillió főt, a mai 1-es terminál már nem győzte a forgalmat. Emiatt 1977-ben megkezdődtek az új irányítótorony, a párhuzamos 2-es futópálya (3700 m) és az új műszaki bázis, a javítóhangárok tervezése és építése. 1985-ben készült el a mai 2A Terminál épülete, amely napjainkban a schengeni járatok utasait kezeli. A folyamatosan növekvő forgalom miatt további fejlesztésekre volt szükség, így 1998-ban átadták a 2B Terminált.
2002-ben jelentős szervezeti változás is történt a repülőtéren, az addigi Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságból (LRI) kivált a légiforgalmi irányítás (HungaroControl) és megalakult a repülőteret jelenleg is üzemeltető Budapest Airport Zrt. A sikeres privatizációt követően 2006 januárjától brit irányítás alatt működött a Budapest Airport Zrt, majd 2007 júniusától a német HOCHTIEF AirPort vezette nemzetközi konzorcium vette át a részvények 75 %-át, míg a részvények 25 % +1 szavazatnyi része a magyar állam tulajdonában maradt egészen 2011 nyaráig, amikor is az állam opciós jogával élve eladta részét a többségi tulajdonosi csoportnak. A privatizációkor az új tulajdonos összesen 261 millió euró (75 milliárd forint) értékű fejlesztési projektre vállalt kötelezettséget, amit 2012-ig maradéktalanul teljesített és azóta jelentősen túl is lépett, hiszen a fejlesztések összértéke már meghaladta a 320 millió eurót (kb. 110 milliárd forintot). 2013 januárja óta a HOCHTIEF AirPort felvásárlásával a kanadai PSP Investments lépett a fő tulajdonos, a német cég repülőtéri érdekeltségeit kezelő vállalat pedig az AviAlliance GmbH nevet vette fel.
A fejlesztések közül a legkiemelkedőbb a 2. Terminál A és B szárnyát összekötő SkyCourt (Égi Udvar) felépítése volt mintegy 100 millió euró értékben. A 2011-ben átadott elegáns, magas színvonalú SkyCourt (vezető tervező: Tima Zoltán - KÖZTI) egyszerre teremtett felejthetetlen építészeti és utazási élményt, valamint korábban nem látott gazdag vásárlási és éttermi kínálatot. Az új terminál egyszerűbbé és kényelmesebbé tette az utazást a repülőtéren, bővítette a repülőtér áteresztőképességét.
A budapesti repülőtér 2012. február 3-án szenvedte el története legnagyobb válságát a Malév nemzeti légitársaság leállásával és csődjével. Abban az évben az utasforgalom több százezer fővel visszaesett, az átszálló forgalom gyakorlatilag teljesen megszűnt, a repülőgép fel- és leszállások száma pedig a 2002-es szintre esett vissza. A Budapest Airport a nemzeti légitársaság leállásával súlyos pénzügyi károkat szenvedett, egy sor beruházás felfüggesztéséről döntött, köztük a Cargo City névre keresztelt projekt leállításáról, csoportos létszámleépítést jelentett be, valamint a működésének hatékonyabbá tétele érdekében a történelmi 1. Terminált is bezárta. A repülőtér üzemeltetője a krízis ellenére folytatta a repülőtér fejlesztését és új szolgáltatások bevezetését. A Budapest Airport azonnali és jelentős lépéseket tett a megszűnt útvonalak és az utasforgalom helyreállítására, ennek köszönhetően 2014-ben már ismét minden korábbinál nagyobb, rekord forgalmat könyvelhetett el a repülőtér.
A Budapest Airport 2014-ben és 2015-ben megkapta a Skytrax brit légiközlekedési elemző cég „Legjobb kelet-európai repülőtér" díját. A Skytrax-díj az egyik legfontosabb iparági elismerés, amit egy repülőtér szerezhet. A budapesti repülőtér fejlesztése idén és a következő években is folytatódik, évente legalább 5 milliárd forint értékben.

 EuroAstra