Rózsakeresztesek, akik ismerik a lélek alkímiáját

HÍRES RÓZSAKERESZTESEK:

PARACELSUS, NOSTRADAMUS, FRANCIS BACON, COMENIUS, LEONARDO DA VINCI, GOETHE, RUDOLF STEINER, BESSENYEI GYÖRGY

Bartha Katalin

Bartha Katalin, a tatai székhelyű magyarországi rózsakeresztes központ vezetője „A VALLÁSI HOVATARTOZÁS SEM KRITÉRIUM, TAGJAINK KÖZÖTT VANNAK KATOLIKUSOK, ZSIDÓK, MOHAMEDÁNOK. A RÓZSAKERESZTES REND SOHASEM VOLT VALLÁS, ÉS A JÖVŐBEN SEM LESZ AZ."

NŐK LAPJA – 2006. JÚLIUS 5.

Rózsakeresztesek, Akik ismerik a lélek alkímiáját Esküvel köteleztek "A XVIII. századig a természet törvényei még a természet titkai voltak. A természettudomány addig még okkult, vagyis rejtett tudomány volt, művelői gondosan őrizték tudásukat, és ha közölték is másokkal, titkos társaságokba tömörültek, és a társaság tagjait súlyos és hátborzongató eskükkel kötelezték, hogy nem fogják elárulni azt, amit tanultak. Ilyen titkos társaság volt a rózsakereszteseké. A rózsakereszteseknek a története is nagyon titokzatos. Nyomaik felbukkannak itt is, ott is a történelem folyamán, különböző országokban, így Magyarországon is. De megbízható történetüket mindmáig nem tudta összeállítani a kutatók szorgalma, mert Ők maguk igyekeztek eltüntetni minden nyomot maguk után." (Szerb Antal: A varázsló eltöri a pálcáját) A rózsakeresztesek titkos társaságának középkori története talán a 16. század leghíresebb meséje, amelyből semmi sem igaz? Vagy valóban léteztek rózsakeresztes páholyok és a templomos lovagrend - a zarándokok és a Szentföld védelmére alakult csoport - egyik ágát képezték? Tény hogy napjainkban a rózsakeresztes rend világszerte működik, a magyarországi központnak szintén több száz tagja van. A legenda szerint a rózsakeresztes hagyományok az ősi egyiptomi misztériumiskoláig nyúlnak vissza, amelynek beavatásra jelölt tagjai a szfinx előtt tették le az esküjüket. Ehnaton fáraó hozta létre az első egységes tananyagot, amely aztán a rózsakeresztesek, az alkimisták és a templomos lovagok segítségével eljutott a középkori Európába. A reneszánsz filozófusai, spirituális beállítottságú gondolkodói segítették a rend terjedését, amelynek működését az elmúlt századokban üldözték. 108 ÉV MÚLVA MEGNYÍLOK A társaság megalapítása Christian Rosencreutz német nemes nevéhez kötődik, aki erős vonzalmat érzett az alkímia és a kabbala iránt. Zarándoklata során eljutott Damcarba, az arab bölcsek titkos városába, ahol beavatást nyert. Hazatérte után hét társat vett maga mellé, akikkel megalapította a rózsakeresztes mozgalmat, és létrehozták központjukat, a Szentlélek Házát. A legenda szerint Rosencreutz százhat éves korában halt meg, de senki sem tudta, hogy hol temették el. Amikor jóval később átalakításokat végeztek a Szentlélek Házában, egy titkos ajtóra bukkantak, amelyen ez a felirat állt: ˝Száznyolc év múlva megnyílok." Ez a felfedezés egybeesett Rosencreutz halálának száznyolcadik évfordulójával. A megnyitott ajtó nyolcszögletű terembe vezetett, amelyben az úgynevezett alvilági nap, azaz egy örökégő mécses világított. A terem közepén állt a rózsakeresztes sírja, mellette pedig azok a könyvek, amelyek a rózsakeresztesek legfőbb titkait és törvényeit őrizték. VARÁZSLATRÓL SZÓ SINCS Bartha Katalin, a tatai székhelyű magyarországi rózsakeresztes központ vezetője szerint a fenti történetek nem a képzelet szülöttei, valóban ez a rózsakeresztesek múltja. A rend jelenlegi ciklusa 1909-ben kezdődött, amikor Dr. H. Spencer Lewis, későbbi vezető, beavatása után azt a feladatot kapta, hogy élessze újjá a rendet. A munkához Észak-Amerikában látott hozzá, majd a társaságot Európában is aktívvá tette, - Ez úgy hangzik, mintha egy szektáról lenne szó. - Nem vagyunk szekta, hanem egy misztikus társaság. A szekták sajátossága, hogy követőiket általában arra buzdítják - vagy kényszerítik -, hogy a családi és a társadalmi kapcsolataikat szakítsák meg. A rózsakeresztes rend azt kéri tagjaitól, hogy minél intenzívebben vegyenek részt a társadalom éleiében, a lehető legjobban teljesítsék állampolgári kötelességeiket, és a családot olyan értéknek tekintsék, amelynek egységét és harmóniáját mindenáron meg kell őrizni. Ráadásul, a szektákat rendszerint egy guru vezeti, aki magát életre szóló „felsőbb vezetőnek" nevezi ki. Ezzel szemben a mi nagymestereinket ötéves időszakra választják, és ha nem végzik jól a munkájukat, akkor egy alkalmasabb személy veszi át a helyüket. Nem kérjük el tagjainktól az anyagi javaikat sem, hanem szerény díjat fizetnek, amelynek fejében megkapják a rend írásos tananyagát. Végül önálló gondolkodásra biztatjuk tagjainkat, akik bármikor megszüntethetik tagságukat anélkül, hogy arról a rendnek bármilyen magyarázatot kellene adniuk. - Ön hogyan lett a rózsakeresztes rend tagja, és mikor választották a magyarországi páholy mesterévé? - Közeli ismerősöm ajánlotta sok évvel ezelőtt, mivel úgy ítélte meg, hogy a szemlélet, amelyet képvisel, nekem való. Vonzó volt a filozófiájuk, és az, hogy itt nincsenek dogmák, a hitbéli szabadságomat is megőrizhettem. Ez év januárjában iktatott hivatalomba a rend első embere, az imperátor, miután a korábbi vezető nyugdíjba vonult. A SPIRITUÁLIS FEJLŐDÉS JELKÉPE - Ki lehet ma Magyarországon a rózsakeresztes rend tagja? - Mindenki, aki jelentkezik. Nincs nemhez, életkorhoz, iskolai végzettséghez kötve. A vallási hovatartozás sem kritérium, a tagjaink között vannak katolikusok, zsidók, mohamedánok. A rózsakeresztes rend sohasem volt vallás, és a jövőben sem lesz az. Ez olyan filozófia, amely nem egy próféta kinyilatkoztatásától származik, nem annak igéit hirdeti. Abban támogatja az embereket, hogy jobban megismerjék a természet törvényeit, és eszerint éljenek. -A szimbólumuk alapján sokan mégis vallásra gondolnak. - A rózsakeresztesek esetében ez tévedés, mert a kereszt az emberi fizikai testét, a rózsa pedig a lélek kibontakozását jelképezi. - Mit tanulhat, aki a rend tagja lesz? - A legrégebbi okkult tanítások mellett szó esik többek között a pszichológiáról, amellyel a rend mélyen spirituális szempontból foglalkozik. Tanulmányozzuk a reinkarnáció elméletét, és egyetértünk azzal a feltételezéssel, miszerint minden emberi lény lelke életről életre fejlődik, valahányszor megszületik. De nem értünk egyet a lélekvándorlás tanával, és tévedésnek tartjuk, ha egyszer valaki emberként született, a következő inkarnációja egyikén esetleg állati testet ölt. A rend tanítása alapján az emberlélek megállhat egy darabig a tökéletesség felé vezető úton, de nem térhet vissza oda, ahol az állatok vagy a növények számára szükséges tapasztalást kell átélnie. Tagjaink megismerkednek a fizikai, a kémia, a biológia, a csillagászat alapfogalmaival is. De beszélünk az ókori Egyiptomban alakult első misztériumiskolákról, arról, hogy a rózsakeresztes tradíció szerint a beavatottak Gíza nagy piramisait tartják a világ legszentebb helyének, amelyről úgy gondolják - a történészek többségével ellentétben -, hogy nem a fáraók temetkezési helye volt, hanem a misztikus tanulás és a beavatások színhelye. SZELLEMI ÉS LELKI NEMESSÉG - A régi rózsakeresztesek alkímiával is foglalkoztak. - Mi nem foglalkozunk mágiával, mert úgy tartjuk, hogy a babonaságban gyökerezik, amelynek minden formája a fanatizmust és a tudatlanságot erősíti. Nem akarunk ólomból sem aranyat csinálni, hanem a lélek alkímiájával foglalkozunk. Vagyis alkimisták vagyunk valamennyien, ha a megmunkálatlan fém a belső ént jelképezi. A cél, hogy a hétköznapi gondolkodás mérgeit, salakjait vegytiszta szellemiséggé alakítsuk. - Ne haragudjon meg a kérdésért, annyi filmet láttam és könyvet olvastam a titkos társaságokról, amelyekben mindig volt egy üzleti szál: a rend tagjai az üzleti életben egymást támogatják, a tagságuknak köszönhetően előnyös helyzeteket élvezhetnek. - Esetünkben ez nem igaz, mert a rend teljesen politika- és üzletmentes. A világi hatalom soha nem érdekelte a rózsakereszteseket, mivel a legfőbb gondjuk a saját és az egész emberiség spirituális fejlődése. Izing Klára Ajánlott irodalom: Eckhardt Sándor: Magyar rózsakeresztesek, Rudolf Steiner: A rózsakeresztesek teozófiája.

Nők Lapja 2006 Júliusi szám:

A cikk pdf formátumban A4-es méretben A cikk pdf formátumban A3-as méretben

A BOSZORKÁNYOK NEM CSÓKOLÓZHATNAK!

Meghatározás:

A boszorkány (másképpen boszorka) a néphit szerint olyan nő, aki természetfeletti, démoni képességekkel rendelkezik, és rosszat, betegséget, pusztulást hoz. A hasonló feltételezett képességekkel rendelkező férfiakat boszorkánymesternek nevezték. A modern korban a boszorkány fogalom gyakran pozitív értelemben használatos és a női nem ügyességét, illetve okosságát jellemzi – de negatív értelemben is előfordul, gonosz módon viselkedő vagy intrikus nők szidalmazására.


A boszorkányság azóta létezik, amióta az emberek közösségben élnek. A pogány hagyományokból táplálkozó, természetimádó boszorkányok üldözése azonban csak a középkori keresztény világban vált módszeressé (a római törvények csak a gonosz mágiát büntették), ezért a mai boszorkányképünk is innen származik. Eszerint a boszorkányok az ördöggel szövetségre lépő asszonyok, akik ezáltal természetfeletti képességre tesznek szert. Ezek azonban alacsonyrendű, negatív jellegű képességek; a boszorkányok csak ártani, rontani tudnak. Ezt a tudásukat öröklik, vagy tanulják. Az öröklésnél a szülő a gyerekre (anya a lányára, apa a fiára) hagyja a tudományt, míg a tanulás során különböző próbákat kell kiállni. A középkorból ránkmaradt felfogás szerint az ördöggel való cimborálás azonban önmagában még nem elég a boszorkánnyá váláshoz, ehhez az istent is tagadni kell. Ezzel szemben az ókori boszorkányoknak még semmi közük nem volt a sátánhoz, sőt a többségüket jóindulatúnak tartották. Általában a varázslatos gyógyítóképességgel rendelkező, bölcs asszonyokat tekintették boszorkányoknak. A középkori boszorkánykép gyökerei a görög-római mitológiában találhatók meg. Homérosz Odüsszeia című eposzában Kirké boszorkánysága már több mint egyszerű mágia, mivel rontásra is képes.
A boszorkányhit a keresztény hittérítő tevékenység megerősödésével, az inkvizíció kezdete után, a 13. Század köze táján kezdett széles körben elterjedni. A keresztények, hol a csúf vénasszonyokat, hol a vonzó fiatal nőket tartották boszorkánynak, ők voltak a csábítás és bűn legfőbb okozói.
A népi hiedelem szerint boszorkánnyá vált az a nő, aki: nagyon okos vagy nagyon buta; feltűnően szép vagy csúnya volt; ritkán járt templomba, vagy nagyon sokat. Azt a nőt is annak tartották, akinek közelében boszorkányszellemet, kígyót vagy teknősbékát láttak.
Hosszú ideig a boszorkányokat úgy kezelték, mint az istenkáromlókat, istentagadókat, eretnekeket, emiatt bűnösként kínvallatásnak vetették alá, és halállal büntették őket. Az első boszorkányper áldozata egy 56 éves francia asszony volt, akit 1275-ben máglyán égettek meg. A kínzások hatására ugyanis beismerte, hogy az ördöggel cimborált, aki félig kígyó, félig farkas alakjában látogatott el hozzá, és akit engedve követelésének látogatásai alkalmával rendszeresen kisgyermek húsával kínált meg.
A boszorkányokról elterjedt, hogy képesek embereket, állatokat megrontani, járványokat terjeszteni, vihart éleszteni, aszályt okozni, rossz termést hozni. A boszorkányok tudnak jósolni, jövendölni, tudnak mérgeket és rontó kenőcsöket keverni; képesek gyógyítani is, ám e tevékenységük erkölcstelen, mert tudásuk az ördögtől származik. A mai napig léteznek praktizáló boszorkányok, akik kézrátéttel és gyógynövényekkel kúrálják betegeiket.
A boszorkányokat képeseknek tartják levegőben söprűn, kecskebakon, disznón, kutyán, vagy koson repülni; kéményen leereszkedni, kulcslyukon átbújni. Éjszaka látnak, láthatatlanokká válnak; életre keltenek bárkit. A boszorkányoknak a seprű mellett a fekete macska, denevér, varjú és a különböző varázsfüvek is kellékei.
A boszorkányok három csoportjából, a fekete vagy rontó boszorkányok csak rosszra képesek; a szürke boszorkányok jó cselekedetre is hajlamosak; a fehér vagy jó boszorkányok kizárólag csak segítenek az embereken.
A boszorkányok éjszakai találkozójukat boszorkányszombaton tartották. A helyszínre ördög által küldött kutyán, kecskebakon, vagy koson repültek el. Ilyenkor vad duhajkodás közepette dáridóztak, tivornyáztak, mindent ellenkezőjeként tettek, visszafelé vetettek keresztet, hátulról előrefelé mondták a Miatyánkot, hódolatuk kifejezéseként, megcsókolták az ördög hátsó fertályát majd válogatás nélkül, mindenkivel közösültek.
A néphit szerint különösen veszélyesek a boszorkányok ünnepeken, elsősorban az újév napján, de a vidéki emberek számára a hétköznapokon is. Hétfőn és szombaton nem tudnak megbabonázni senkit sem, csak kedden és pénteken képesek ártani. Emiatt például pénteken nem kezdenek munkába a juhászok, nem herélnek sem birkát, sem lovat.
Hogy megtévesszék a boszorkákat, távoltartásukra, elűzésükre sokféle praktikát találtak ki: a mennyasszony, hogy sikeres legyen násza, kenyeret, sót, fokhagymát varr szoknyája korcába; a gyerekágyas asszony, nehogy kicseréljék csecsemőjét, a férje csizmájában fekszik az ágyba, vagy apja ingével béleli ki a kicsi bölcsőjét. Hatásos a vánkos alá tett fokhagyma és az is, ha a látogatók háromszor ráköpnek az újszülöttre. A boszorkányok rontása ellen a kisgyerek csuklójára és a borjú nyakába vörös szalagot kötnek. A megrontások ellen elterjedt a boszorkányokat formázó bábuk elégetése, a házak, istállók ajtajára felfüggesztett kereszt. Egy másik védekezési mód szerint meggyengíti a boszorkány erejét, ha a fűből, amelyen előtte a boszorkány sétált, kivágnak egy darabot, és felakasztják a kéménybe.
A népi hiedelem úgy tartja, aki egy utcán talált boronával közlekedik, mindig felismeri a boszorkányokat. De nem szabad neki egyetlen boszorkány kérdésére sem felelnie, mert akinek válaszol, elvesz tőle valamit. Ha a kakas jóval éjfél után kukorékol, boszorkányt érez. Ilyenkor fel kell kiabálni, hogy idegen boszorkány jár a faluban. Majd parazsat kell a szoba közepébe dobni, hogy a boszorkány ne menekülhessen el. A böjti boszorkányok éjfélkor járnak, télen pedig boszorkányszelek fújnak. Az üvöltő szelekről azt mondják, hogy bennük boszorkányok muzsikálnak. A nagy porfellegekbe azért vágnak bele bicskával, mert abban egy boszorkány bújik meg.
Különös rituálé volt szokás az algériai zsidók körében. Nehéz légzés, mellkasi fájdalmak, vagy fejfájás esetén kerestek egy arab boszorkányt, akivel elmentek egy forráshoz, ahol leöltek egy fekete kakast. Miután a boszorkány a kakas vérével bekente a fájós testrészeket, tüzet gyújtottak, és a maradék vért a tűzre és a beteg testére spriccelték.

Forrás: Terebess Ázsia Lexikon



A boszorkányok istenimádata és a boszorkányszombatok


A boszorkányok mélyen tisztelik az ősi Anya-Istennőt és hitvesét a Szarvas Istent, akik együtt kormányozzák a világegyetemet. Ezek az istenségek az anya és apa figurái, akik boldogságot hoznak, ha elégedettek, de kétség kívül büntetnek, ha megharagítják őket. Az Istennő egy vagy több alakban sok vallásban jelen van.
A boszorkányok az Istennőt az élet három, a születéstől a halálig tartó szakasza megjelenítőjének ismerik: a fiatal hajadon, az anya alakja és végül a koszos, egyfogú, undorító, történeteket mesélő bölcs vénasszony, aki a halottat is kiteríti.
Az élet létrejötte a férfi és a nő egyesülésének eredménye. Az Isten és az Istennő a hímnemet és nőnemet képviselik egy isteni szinten. Míg a pogányok könyörögnek, az Istenüktől és az Istennőjüktől a boszorkányaikhoz árad az erő és az energia.
Tanításuk szerint az Istennő tavasztól őszig uralkodik, míg hitvese késő ősszel és télen. Az, hogy milyen néven nevezik őket gyülekezetenként változik. A "Cerridwen" elnevezés az Istennőre és a "Cernunnos", ami Szarvas Egyént jelent, vagy "Herne" az Istenre a legelterjedtebb.
A közösség által használt isten neveket sok esetben olyannyira szentnek tartották, hogy a megszentelt rituális körön kívül, mint a Hölgy és az Úr néven nevezték. Az anya figurájának, az élet hordozójának az imádata egyidős magával az idővel. Tudjuk, hogy ötezer évvel ezelőtt az ókori Babilon meghatározó istensége volt, őseink a Mennyország Királynőjeként imádták. Találtak szobrokat az Istennőről, melyek Krisztus előtt 25.000-ből származnak. A természet erőinek tisztelete, a hit, hogy minden élő dolognak lelke van, az életnek a halál utáni valamifajta folytatásába - u.m. reinkarnáció - vetett hit mind ősi fogalom.
A boszorkányság gyakorlásakor szem előtt tartják a bolygó, sőt a csillagok természeti erőivel való újbóli kapcsolatfelvételt. Teliholdkor és szombatonként a boszorkánygyülekezetek azért imádkoznak az Istenhez, hogy a világmindenség részeként keltse új életre tudatukat. Hiszik, hogy a természet különböző megjelenési formáinak ünneplésekor újjáéledés megy végbe bennünk és a körülöttünk lévő világban.
Híveik szemében az Istennő életciklusai párhuzamosan futnak az évszakok változásával, kezdve a hajadonság állapotával tavasszal, ezt követi a nyár, a házasságkötés a Szarvas Istennel. Az aratás időszakában ő az anya figurája, ősszel és télen banyává válik, öregedő bölcs asszonnyá a távolodó év elkerülhetetlen volta következtében. A boszorkányvallás misztikus hite szerint a következő év beköszöntekor ez a folyamat megismétlődik, az Istennő örökkévaló.
A tökéletes Szarvas Isten sok szellemi beállítottságú vallás Istene volt. Szaporábbá tette az embert és az állatot, ügyelt a bő termésre, és amikor segítségül hívták, mágikus képességeket adományozott imádóinak. Megparancsolta, hogy ezen idők alatt ünnepségeket, fiesztákat tartsanak a túláradó életöröm jegyében. Mégis, mikor elégedetlen volt, hangja félelmetes mennydörgésként szántotta végig az eget. A Szarvas Istent paleolitkori barlangfestmények ábrázolják. Ez volt az az idő, amikor az ember eljátszotta az erdőből előbukkanó állatot, nem egészen azért, hogy utánozza kecses mozgását, hanem azért, hogy ez a megjelenítés mágikus csatornát nyisson, és ügyesebben vadásszon. A Caverne des Trois Freres-ben Arige-ben, Franciaországban világosan látható egy állatbőrbe öltözött és szarvasbika agancsát viselő táncoló alak. Nem gondolták, hogy bármi ördögi is lett volna a Szarvas Istenben. A primitív ember tulajdonképpen mindent, amire nem tudott magának logikus magyarázatot adni, a jónak vagy a gonosznak tulajdonított..
A kereszténység eljövetelekor a Szarvas Isten fizikai jellemvonásait az Ördögre vagy Luciferre ruházták és ennek az asszociációnak az eredményeként megszerezte az Ördög gonosz pozícióját. Érdekes megjegyezni, hogy a Lucifer szó latin és fénythozót jelent, ami egy teljesen más értelmezése annak a személynek, akit általában mutatnak nekünk. Úgy tűnik, hogy összekeverték a lázadó főangyal keresztény képzetével, aki lezuhant az égből, és akit Sátán néven ismerünk. Mindazonáltal a mag el lett vetve, és tartós tévképzetté fejlődött. A régi vallás Istenét az új vallás Ördöggé változtatta.
Az "idő kereke" a boszorkányok naptárát definiálja, ahol a hold növekedése és fogyása különösen fontos időszakok, amikor az energiákat megidézik a ráolvasásra, a nyolcadik szombat a legfontosabb ünnep.
Ez már jóval a kereszténység előtt is ünnep volt. Azokban az időkben a túlélés a gazdálkodástól és a vadászattól függött, így az évszakok változása volt a legfontosabb tényező a boszorkányok életében. Az évszakoknak megfelelő munkavégzés volt a vidék bibliája. Tudniuk kellet, hogy mikor kell ültetni és betakarítani a termést, tisztában kellett lenniük azzal, hogy az állatok és a madarak mikor készek a szaporodásra, és ami a legfontosabb, tudniuk kellet, hogy mikor kell az ételt betárolni télre, nehogy éhezzenek. Mivel a pogányok és a boszorkányok a föld által léteztek, "Nagy Anyaként", akitől a túléléshez szükséges dolgokat megkapták, bevetették a földet.
Az Istennő, akit a boszorkányok elsősorban imádtak, az ősi idők Nagy Föld Anyján alapult, és akinek a Szarvas Isten a férje és társa. A zöld ember egyike annak a két másik jellemnek, akik ezt az éves ciklust jellemzik. Ő az egyik alakja a nőnemű istenségnek, aki a természet lelkét képviseli azokban az időkben, amikor az emberek intenzíven kezdtek foglalkozni a mezőgazdasággal. Bár ő nem maga az Isten, jelentősége nem alábecsülendő. Mint képviselőnek, a természettel kapcsolatos kötelessége tavasztól őszig tartott, a vetéstől a betakarításig terjedő időszakig. Vad volt, de nem volt benne semmi erőszakos.
Ez a Pán Istenhez kapcsolódó vadság. A "pánik" szó, ami legyőzhetetlen félelmet jelent, ennek az Istennek a nevéből ered. A Zöld Ember erejének tudatossága gyakran érződik megmagyarázhatatlan észlelésként az erdőkben, vagy amikor a vidék zöld vegetációját szemléljük. Ez az érzés nem csak ösztönzi a lelket, de a természet elfojthatatlan csodájának értékelésére is késztet.
Amikor maszkokon vagy bárhol máshol ábrázolják, a Zöld Ember leheletét a szájából szétáradó zöldként festik le. Egy időben nehéz volt a könyvekben vagy a templomokban fellelhető példáktól eltérőt találni. Itt hasonmása a templomok padjainak végére, vagy Szűz Máriát Jézussal ábrázoló szobrok lábára vésve jelenik meg.
Napjainkban, az ökológiával kapcsolatos kiadványoknak köszönhetően, melyek arra figyelmeztetnek, hogy az emberiség elpusztítja a bolygót, egyre nagyobb tiszteletnek örvend, és szimbolikusan egyre fontosabbá válik.
A másik jellem a Zűrzavar Ura, aki a naptár könnyedebb és kaotikusabb aspektusát képviseli. A legtöbb ember megrémül a megmagyarázhatatlan energiától és képtelen megbirkózni a káosszal, ahelyett, hogy megértené, ez az élet természetes rendjének része. A Zűrzavar Ura a környező energiát képviseli, mely a bolygón a Halottak Napja, mely a hagyományos Boszorkány Naptár kezdete, és a Karácsony közötti időszakban spirituálisan aktív. Kísérteties rendje azon az ünnepen kezdődik, amikor az egész világ a Halottak Napját ünnepli, amikor az élet spirituális fátyla a legvékonyabb, lehetővé téve a szellemekkel történő hatékonyabb kommunikációt, mely általában a "halál ünnepeként" ismert.

Forrás: Hermit Kiadó


A fenti témához kapcsolódó hosszabb leírás: Gondolatok a boszorkányságról

Ifjú olvasóinknak - Pimasz csajszik
Hortense Ullrich : A BOSZORKÁNYOK NEM CSÓKOLÓZHATNAK!	Ár: 1750.00 Ft
Jojónak van egy titka, amit csak a naplójával oszt meg: tud varázsolni! Ennek fejében viszont nem szabad megcsókolnia egyetlen fiút sem, mert különben elvész a varázsereje. Jojónak azonban ez nem okoz gondot. Vagy mégis? Ár: 1750 Ft Fordító: Sütő Gyöngyi Oldalak: 148 Borító: kartonált, visszahajló füllel ISBN: 9639420344

Bölcs mondások... Szeretet

---

Bölcs mondások...

Szeretet

1. Annyit érünk, amennyi szeretet van bennünk.

2. A szeretet olyan, mint egy édesanya: elnézi a fogyatékosságot abban, akiben a hit még csak bölcsőkorát éli.

3. Uram, boldog aki szeret Téged: barátját benned, ellenségét Érted. Soha szeretteit el nem veszítheti, mert abban kedvesek, Aki el nem vész.

4. A virág nem gondol azzal, ki fogja szívni az illatát.

5. Sokan azért mennek tönkre, mert az igazságot senki sem mondta meg nekik szeretettel.

6. Hidd el, hogyha a koldusnak fillért adsz szeretettel, jobban esik neki, mintha forintot adsz szeretet nélkül.

7. Nincs nagyobb hatalom a világon, mint az a szeretet, mely céljának eléréséért szenvedni is kész. (Fosdick)

8. A szeretetet gyakrabban szoktuk dicsérni, mint gyakorolni. (Fosdick)

9. Isten a szeretet cselekedeteit nem annyira a nagyságuk, hanem inkább indító okuk miatt becsüli. (Spurgeon)

10. Az élet alaptörvénye a szeretet.

11. A szeretetnek az a természete, hogy feláldozza magát mások bűnéért, bajáért. A szeretet sohasem tud semleges maradni, ha pedig beavatkozik már, is megkezdődött a szenvedése. (Stanley)

12. Mikor egy családban szeretet és bűn összetalálkoznak, ha a szeretet igazi, a kettőnek kereszteződése fájdalmat szül, – és adva van a kereszt. (Stanley)

13. Ha valaki magamagát keresi, megszűnt szeretni. (Kempis)

14. Aki okosan szeret, az nem tekint annyira szerelmének ajándékaira, mint az ajándékozónak szeretetére. (Kempis)

15. Aki szeret, az kedveséért viseljen el minden bajt és keservet, és a kellemetlenségek miatt ne szakadjon el tőle. (Kempis)

16. Szeretet nélkül a puszta cselekedet mit sem ér, de ami szeretetből származik, ha még oly csekély és egyszerű is, gyümölcsöző lesz. (Kempis)

17. Mikor szereted felebarátodat? Mikor azt megfedded, ha vétkezik, táplálod ha éhezik, tanítod, ha tudatlan. (Bod P)

18. Az igazi szeretet sohasem fél attól, hogy túl sokat talál adni.

19. A szeretet szívesen lesz szolgálóvá, az önzés ellenben szereti, ha kiszolgálják.

20. Az igazi szeretet sohasem tétlen, hanem megállás nélkül munkálkodik vagy szenved.

21. A szeretetnek az iránymutatója eredetileg nem ránk mutatott, hanem tőlünk el. A Sátán fordította felénk. (Shürman)

22. Ha bárhol emberrel találkozom, akárkivel, akinek emberarca van, meg kell értenem, hogy szeretnem kell őt. (Shürman)

23. Szeress, és akkor tégy bármit, hallgass, vagy szólj, feddj, vagy elnéző légy, ha gyökere a szeretet, akkor jó lesz, mert ebből a gyökérből csak jó származik.

24. Akit nem szeretünk, annak szemében mindig találunk szálkát, és azt is sokszor gerendának látjuk. (Varga Tamás)

25. Szeretet nélkül lehet, hogy nincs gond, nincs fájdalom, de nincs öröm és tartalom sem az életünkben. (Turóci)

26. Az igazi szeretet nem függ a viszontszeretettől. (Viktor J)

27. Van szeretet, amelyik olyan, mint a ciszterna. Addig van benne a víz, míg kívülről táplálják, addig szeret, míg viszontszeretik. – Az igazi szeretet olyan, mint a forrás, belülről táplálkozik. (Turóci)

28. A szeretetet nem lehet szóval parancsolni, de lehet az élő példának ellenállhatatlan erejével átplántálni. (Viktor J)

29. A hibák mindig vastagok ott, ahol a szeretet vékony. (Spurgeon)

30. Akinek szeretete önmagán nem terjed túl, az Krisztus ellensége.

31. Akik a legérzékenyebben szorongatnak, azokhoz ragaszkodjál a leggyöngédebb szeretettel, mert sokkal többet használnak neked, mintha királysággal ajándékoznának meg.

32. A szeretet az egyetlen zsebkendő, mellyel a szomorú ember könnyei felszáríthatók. (Spurgeon)

33. A szeretet növekedéséhez mennyei harmatra van szükség. (Spurgeon)

34. Aki meg akarja ismerni a szeretetet, az menjen a keresztrefeszítés hegyére, és szemlélje ott a Fájdalmak Emberének halálát. (Spurgeon)

35. A világ összes anyagai között, a szeretetnek van a legerősebb kötőképessége és teherbíró ereje.

36. A szeretet ösvénye tövissel és bogánccsal van szegélyezve, de ez a tövises út mégis drága nekünk, mert Jézus azon velünk tart és megengedi, hogy karjára támaszkodjunk. (Spurgeon)

37. Szeretetre csak szeretet tesz képessé.

38. Viszonozd a bántalmakat kedvességgel – tanácsolja a titokzatos Laoce, – Csakhogy az udvariasság, szelídség még nem szeretet.

39. A lélek olyan, mint a virág, mindig oda fordul, ahonnan a napsugár éri. (Ecsedy)

40. Senki sem lehet rossz viszonyban az emberrel és ugyanakkor jó viszonyban az Istennel.

41. Ahol meghidegült a szeretet az emberekkel szemben, ott a világosság elé is árnyék borult.

42. A szeretetteljes hangnak kimondhatatlan értéke van, mindenki meg tudja érteni. (Kilburn)

43. Az Isten szeretetéhez nincsen más járható út, mint amely az emberek iránti szereteten vezet át.

44. Amint a parázsra rakott fa éleszti és megsokszorozza a tüzet, úgy sokszorozódik meg benned a szeretet, ha tekintetedet állandóan Krisztusra és az Ő tökéletességére emeled.

45. A szeretet himnuszát, I. Korintus tizenhármat, gyakrabban szoktuk dicsérni, mint gyakorolni.

46. Isten szeretetének a lelke nem kerítheti hatalmába az embert mindaddig, míg belőle nem áradhat tovább másokra is. (Fosdick)

47. Senkinek a bűne nem ment fel engem attól, hogy vele szemben ne gyakoroljam a szeretetet.

48. "Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent, mert az Isten szeretet." I. Ján 4:8

49. "…ne szóval szeressünk, hanem cselekedettel és valósággal." I. Ján. 3:18

Leonardo menyasszonya

A SZABADKŐMŰVESEK legféltettebb titka

Kőműveskalapács, körző, vonalzó, mérőón – egy titkokkal övezett társaság jelképei. A több ezer éves hagyományok letéteményesei a művelődést, a felebaráti szeretet terjesztését és a jótékonyságot tűzték ki célul maguk elé, s bár tagjaik ,között királyi uralkodók és államfők is előfordulnak, összejöveteleiken nem foglalkoznak aktuális politikai kérdésekkel.

.

1989-ben Rendületlenül címmel megjelent egy vastag antológia a magyar hazafiság válogatott verseivel, amelyet Benedek István író és orvos, felvilágosodás-kutató és tudománytörténész, lélekbúvár és publicista állított össze. A szabadkőműves író, Benedek Elek unokája, Benedek Marcell irodalomtörténész fia. A cím nem csupán Vörösmarty Mihály Szózatára utal“Rendületlenül" ezt a szót súgta társai fülébe a Rákosi-korszakban is betiltott (“elaltatott") magyar szabadkőművesek Nagymestere, Benedek Marcell titkos örökségeként.

Benedek István annak idején nem látta biztosíthatónak a mozgalom újjáélesztését a rendszerváltozás utáni Magyarországon. Antall József közeli barátja volt, lelkesedett a változásokért, de azt tartotta, nincs tíz feddhetetlen, igaz lelkű férfiú a magyar állam tízmillió lakosa között; márpedig egy páholy alapításához erre volna szükség.

Aki emlékszik a kiváló író kései írásaira, azt is tudja, dr. Benedek István igen távol állt akkoriban a baloldaltól. Ugyanakkor, aki elmélyül a mai, magukat jobboldalinak valló könyvekben és újságokban, gyakran talál utalást arra, hogy a szabadkőművesek világszerte a nemzetellenes összeesküvések pártfogói. Hogy is van ez?

A szabadkőművesség igencsak tág fogalom. Azt mindenesetre illik tudni, hogy például Kazinczy Ferenc, Aranka György (Erdélyország Kazinczyja), Kossuth Lajos vagy Ady Endre páholytag volt, őket pedig nehéz volna kirekeszteni a nemzetből. Móra Ferenc gyönyörű és igaz publicisztikai írásai a szabadkőműves irányultságú Világban jelentek meg. Ilyen értelemben a magyar szabadkőművesség nem volt nemzetietlen. Sőt. A pezsgő, polgári szellemű Nagyvárad (a “Pece-parti Párizs") páholyát László királyról nevezték el. Annak ellenére, hogy a Szent László neve alatt tömörülő nagyváradi polgárság kicsit “el volt sózva", ahogy Ady jegyezte meg egyszer (arra a nevezetes mondásra célozva, hogy a zsidó elem olyan szükséges összetevő egy országban, mint az ételben a só). A szegények pártfogói Az is bizonyos, hogy a többnyire gazdag vagy módos emberekből verbuválódó szabadkőművesség a gyakorlati életben szociális, szegénypárti volt. Ingyentej-akcióktól (ez volt a szegényeket sújtó angolkór egyik akkori gyógyszere) a kölcsönkönyvtárakig számtalan jótékony célú vállalkozásban volt “szabadkőműves pénz" 1900 táján.

A későbbi szélsőbaloldal képviselői közt is akadt páholytag - például Rákosi Mátyás. Benedek István maga hívta fel a figyelmet arra, hogy Rákosi összehasonlíthatatlanul nagyobb vérfürdőt rendezett volt kommunista társai, mint volt szabadkőműves társai között. Ennek oka természetesen épp úgy lehetett az ifjúkor iránti nosztalgia, mint az, hogy Rákosi Mátyás vagy Révai József pontosan tudta, a szabadkőművesek olyan jámbor értelmiségiek, akik semmilyen komoly veszélyt nem jelentenek a hatalom számára. “Céljuk a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása" mondja a mai Magyarországi Symbolikus Nagypáholy Alkotmányának I. alaptörvénye. S azt is, hogy “az aktuálpolitikai viták tilosak a szabadkőműves összejöveteleken".

Létezik egy szabadkőműves legendafüzér. A mese szerint a szabadkőművesség háromezer éves titkos szövetség, amelyet Salamon király alapított. Eredetileg az ő pecsétje volt az ötágú csillag. Illetve nem is igazán Salamon volt az első szabadkőműves, hanem kortársa, a jeruzsálemi Szentély szakszerű építését intéző föníciai király és “fővállalkozó", Hirám. Hagyományát a középkori templomos lovagok folytatták, míg a francia uralkodó meg nem irigyelte kincseiket, és szét nem zúzta a rendet, a sztálini pereket előrevetítő módszerrel. A középkori katedrálisok építőinek szájhagyománya azonban őrizte a tant. A szabadság és a kőművesség összekapcsolása (freemason) a díszburkoláshoz használt, puhább kő vésővel-kalapáccsal történő faragását, szinte szobrászi megmunkálását jelenti a XIV. század óta. A középkori építész nem könyvekből, hanem az elődök tapasztalatából és a mesterek elbeszéléséből ismerte “a kő-művesség mesterségét és a geometria tudományát".

A hagyomány letéteményesei a páholyok (loge) voltak, amelyek városról városra vándoroltak, s több nemzedéken keresztül építettek egy-egy igazi, nagy templomot. Több híres székesegyháznak - a milánóinak, a kölninek, a barcelonainak - a középkorban kezdett építését csak a XIX. században sikerült befejezni.

A fény társulata

A XVIII. század elején szabadelvű polgárok alakították meg az első modern “szabadkőműves" páholyt egy londoni fogadóban. Voltak már egy századdal korábban is elődeik, humán értelmiségiek, akik felvételüket kérték egy építészpáholyba, az egyiptomi piramisépítők és a titokzatos rózsakeresztesek utódainak vélve őket. Általában mais tartják a régi céhek szokását: az inas, a legény és a mester a három fő fokozat. A főmester választott tisztség, az ország páholyainak vezetője a nagymester. Alighanem Jan Amos Komensky, vagyis Comenius - a modern pedagógia cseh megalapozója, aki Sárospatakon is tanított jelezte először 1641-ben, hogy a szabad Angliában (az első polgári forradalom után, az igazi újkor hajnalán) ideje volna létrehozni a Fény társulatát (Collegium Jucis), és e törekvés bújt meg a tudománypártoló angol akadémia, a Royal Society megalapítása mögött. A kollegialitást keresők továbbra is úriemberek voltak, nem kétkezi kőművesek, csak jelvényként használták a kötényt, kőműveskalapácsot, körzőt, vonalzót, mérőónt, derékszögű “vinklit". Olyanok, mint William Stukeley, a részben valódi, részben képzelt kelta hagyományok felfedezője és népszerűsítője, orvos és régiségbúvár. A hozzá hasonló értelmiségiek formálták az inkább többé, mint kevésbé mitikus szabadkőműves hagyományt.

Némelyik ilyen tudós férfiú Salamon királynál is régebbről eredeztette a szabadkőművességet. Pálóczi Horváth Ádám, jeles írónk és népdalgyűjtőnk titkos szabadkőműves álnevén Arión 1812 táján úgy vélte, már Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes, továbbá Prométheusz, Keresztelő Szent János és Aquinói Szent Tamás is “vakolt" egykoron. Ez a szabadkőműves tevékenység titkos neve. A titokzatos társaság frivolabb lelkületű leírói szerint az esetek többségében ezen a vakoláson kellemes vacsorát és intelligens csevegést kell érteni. Hogy lehetnek-e hölgyek a társaságban, az attól függ, mely irányzatot követik a résztvevők a sok közül? Az említett Magyarországi Symbolikus Nagypáholy hivatalosan szóba sem áll olyan társaságokkal, amelyek nem hisznek a Világegyetem Nagy Építőmesterében, a Legfelsőbb Lényben, továbbá amelyek nőket is felvesznek tagjaik közé. A “deista", a vallások elképzelésein túlmutató Legfelsőbb Lényben való szabadkőműves hit szerint nemhogy Ádámot, de még az ótestamentumi Urat is megelőzte Valaki. Csapongó beavatottak Amerikában, mint a szabadság és a korlátlan lehetőségek hazájában (dicséretképpen mondjuk) nagyon kevés dolog lehetetlen. Egy ír származású vidéki ügyvéd és politikus, Ignatius Donnelly ügyes írói tollal és némi humán műveltséggel 1880 táján feléleszthette és kiszínezhette az Atlantisz-legendát, megjósolhatta a világ geológiailag kódolt tűzhalálát, továbbá kétségbe vonhatta Shakespeare létezését. Ma már nehezen tűrik az olvasók az ilyen csapongást. A szabadkőművesség témakörében azonban bárki lehet “beavatott tudós", aki átesik némi ijesztgetős szertartáson, és a számos “páholy", “Orient" egyikének tagja lesz. Írhat, amit akar, és az általában meg is jelenik. A Hiram-kulcs (avagy a “fáraók, szabadkőművesség és Jézus titkos irattekercsei", szerzői Christiopher Knight és Robert Lomas) egyike azon könyveknek, amelyek számos magyar polcon is megtalálhatóak. Sok köze nincs e munkáknak a régészet és művelődéstörténet tudományához, de ha valaki nem veszi egészen komolyan a téveszme- és félismeretterjesztő irodalmat, szórakoztató tud lenni egy-egy kötet.

Amolyan próbakőként az olvasó feltehet magának egy kérdést: ha valóban ilyen, bizonyító erejű adatokkal alátámasztott, titkos erőkről szóló, évezredes összefüggéseket magyarázó, természettudományos rejtélyek titkát nyitó kulcs volna a kezében, közzétenné-e egy bárki által megvásárolható könyvben?

Az igazi szabadkőművesek kerülték a fecsegést. Nem utolsósorban azért, mert a XVIII. századi hatalom még sok tekintetben középkori volt, az egyház és a nemesség tekintélyére épült. Ez volt az eredeti két “rend", s hozzájuk kezdett felnőni a “harmadik rend", a polgároké. Az egyháziaknak megszerzett, a nemességnek született és kivívott rangjuk biztosította a jogokat. A polgároknak úgy kellett megvásárolniuk, városlakóként, tudósként valamilyen felmutatható eredménnyel kellett biztosítaniuk jogállásukat. A hagyományos tekintély

helyett az újító észre támaszkodtak, és nagy részük volt abban, hogy a ráció, az elme vizsgálódásának fénye elvezetett egy nevezetes mondáshoz. Ahhoz, hogy a valaha semmit sem jelentő “harmadik rend" nemsokára minden lesz. Ez volt az 1789-es Nagy Francia Forradalom szlogenje. Az egyenlőségről, testvériségről és szabadságról azóta kiderült, hogy e három együtt - egyelőre - megvalósíthatatlan, de az a gondolat, hogy mindenki születése folytán “ember és polgár", mais őrzi érvényét.

Koronás mesterek

A XVIII. században nem volt tanácsos e gondolatokkal nagyon hivalkodni. Még ott sem, ahol maga az uralkodó, például Lotharingiai Ferenc német-római császár maga is páholytag volt. Az uralkodó felesége (mint például a mi derék Mária Teréziánk, a tényleges hatalom birtokosa) ettől még üldöztethette a páholyokat. Nem is beszélve arról, hogy mennyire szembekerülhettek egymással némely tagok: Franciaországban például Marat vagy Robespierre éppúgy szabadkőműves volt, mint XVI. Lajos. Igen, ő, akit a forradalmárok lefejeztettek (mielőtt magukat küldték volna a “nyaktiló" alá). Hazai példával élve: a híres magyar szabadkőművesek névsorában ott szerepel Ady mellett Szabolcska Mihály, akit a mai olvasó leginkább Karinthy paródiájából ismer (“...fulladjon meg Ady Endre, lehetőleg máma még...").

XVIII-XIX. századi hagyomány, hogy a titkosság része lett minden szabadkőműves megmozdulásnak és szertartásnak. nem téve rokonszenvessé a szabadkőműveseket semmilyen szigorúbb kormányzat előtt. Budapesten a szabadkőművesek Podmaniczky utcai páholyházát a jobboldali MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) és az EX (Etelközi Szövetség) °. foglalta le 1919 őszén. Igaz, Friedrich István, az akkori miniszterelnök, egykori páholytag, előre megmondta a szabadkőműveseknek, mikor fognak rájuk törni a fajvédők, akik az 1918/19-es forradalmakért. majd a trianoni békéért egyaránt a szabadkőműveseket és a zsidókat tették felelőssé. Az erről szóló hajdani könyvek utánnyomásait és utánzatait ma is árulják a “jobbos" irodalmat tartó könyvesboltok.

Elég bajuk volt abból. hogy azt hitték és hiszik róluk: vannak titkaik! 1920. május 18-án a magyar belügyminiszter betiltotta a páholyokat. 1925-ben az olasz fasiszta párt vezetői ünnepélyesen elítéltek mindenféle szabadkőművességet (bár korábban még maga Mussolini is kérte felvételét az egyik páholyba). A spanyol Primo de Rivera diktatúrája 1928-bar szüntette meg a páholyok működését. XI. Pius pápa enciklikában szögezte le, hogy “a szabadkőművesek és szocialisták" az egyház legfőbb ellenségei. A szocialisták viszont mind az 1919-es Magyarországon, mind a 1922-es Szovjet-oroszországban úgy látták, a szabadkőművesek legalább annyira az ő ellenségeik is. Az 1933 utáni Németország titkos zsidó intézményhálózatnak látta a páholyokat, annak ellenére, hogy ezek többsége porosz nacionalista alapon állt... A németek által megszállt Franciaországban maga a párizsi Bibliothéque Nationale történész igazgatója állította össze 170 000. szabadkőművességgel gyanúsítható személy névsorát, mondván, hogy másfél évszázaddal korábbi őseik felelősek az amerikai és a francia forradalomért, a tekintélyek uralmának megbontásáért.

1949-ben a Magyar Dolgozók Pártjának Belügyminisztériuma tette rá kezét (ha nem is ..öklét", az ÁVH-t) a Podmaniczky utcai páholyházra. Ez lett a Külföldieket Ellenőrző Országos Hivatal. Ma nincs betiltva a mozgalom, de a páholyház ma sem páholyház.

Ki tudja miért, számos nagy muzsikus lett szabadkőműves. Így Beethoven. Berlioz, Brahms. Gershwin. Haydn. Liszt, Meyerbeer, Mozart. Paganini. Schubert, Sibelius vagy Verdi. A szabadkőművességben annyi irányzat és elvrendszer él, amennyire ezeknek az embereknek a muzsikája különbözik egymástól. Manapság elég az Internet keresőibe (a magyart is beleértve) begépelni a Masonic, Freimaurer, Magonerie vagy szabadkőműves fogalmát, már áradnak is az adatok és a szövegek, kiáltványok és szabályzatok. Akár e-maiit is küldhet nekik az. aki felvételét kéri. De, ha nem tilos, nem titkos, nincs rejtett hatalmuk... Hol a vonzerő? A világ hatmillióra becsült páholytagja közül ma talán minden tíz- vagy húszezredik szabadkőműves magyar.

Forrás: IPM – Interpress Magazon 2002. 08.


A magyar szabadkőművesek titkai

A szabadkőművesek történelemben játszott szerepe máig nem egyértelmű a nagyközönség számára. A lassan száz éve aktív, zárt ajtók mögött működő budapesti SAS szabadkőműves páholy azonban a kor elvárásaihoz igazodva az interneten is megmutatja magát.

A cikk itt olvasható

Kellemetlen igazság Al Gore-tól

A Kellemetlen igazság Al Gore amerikai politikus írása, mely a globális felmelegedés elleni lépéseket szorgalmazza. Gore George Bush politikai ellenfele, aki az iraki háború és az amerikai gazdaság védelme helyett a környezet védelmét sürgetné. Szó esik a Kiotói jegyzőkönyvről, az Aral-tó eltűnéséről, a Csád-tó (a világ 6. legynagyobb tava) kiszáradásának utolsó szakaszáról, a már kihalt állatokról, a szén-dioxidról, arról, hogy az elektromos áram használata, pocséklása, növekvő igénye tovább növeli a globális felmelegedést, Bush által lefizetett lobbizókról (Philip Cooney), akik tagadják és elhitetik velünk a felmelegedés létezésének hamisságát, azokról a tévhitekről, amiket ezek az emberek okoznak, a columbiai gleccser fogyásáról, a hurrikánokról (Katrina, Emily, Wilma, Rita), a környezetvédő Roger Revelle professzorról, a tundra fagyott talajának kiolvadásáról és az emiatt bekövetkezett épületeknek az összeomlásáról, az Antarktisz Larsen-B selfjegénekGrönlandon kialakult olvadékvíz-tavakról. 2003-ban pedig a Északi-sarkvidék legnagyobb selfjege kettéhasadt. teljes széteséséről, a Nyugat-antarktiszi selfjég közelgő elpusztulásáról,

Al Gore ír a Dominikai Köztársaság erdészeti stratégiájáról, Haiti ellenpéldájaként, ahol nem foglalkoznak vele. Azokról a környezetvédelemmel foglalkozó tudósokról, akiket figyelmen kívül hagyott Bush és kabinetje. Az állatvilág átalakulásáról. A termőterületek talajnedvessége akár 35%-kal fog csökkenni. Gyakoriabbak lesznek a tűzvészek és gyengül a növények minősége.

Al Gore ír arról, hogyan kell átalakítanod a napjaidat, hogy túlélje a Föld. 2015-ben bekövetkezik a globális éghajlati fordulópont, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid kibocsátását.

Mindezt gyönyörű felvételekkel illusztrálva.

„A világtérképeket újra kell rajzolni.”, Sir David King, az Egyesült Királyság Tudományos Tanácsadója, 2004, Berlin.

„A halogatás, a félmegoldások a megnyugtató és a félrevezető fortélyok, a késlekedés ideje lejárt. Most a következmények időszakába lépünk.” Winston Churchill, 1936

Al Gore Kellemetlen Igazság című filmje 2 Oscar díjat nyert el (legjobb dokumentumfilm, legjobb betétdal)

A Kellemetlen igazság nem más, mint egy fényképekkel, grafikonokkal, egyéb ábrákkal megpakolt előadás. Az 56 éves előadó így indít: "Al Gore vagyok! Egy időben az Egyesült Államok következő elnöke voltam." A közönség persze somolyog, mire az exalelnök: "Én nem találom ezt annyira viccesnek!"

Fokozottan veszélyeztetett állatfajok

„Az amazonasi esőerdők kipusztítása sok faj kihalásához vezet és egyidejűleg gyarapítja a légkörszén-dioxid-koncentrációját is.”

Jegesmedve Sárgaszemű pingvin Leopárdfóka Óriás üvegbéka Vörösnyakú lúd Röpképtelen kormorán Coqui-béka Antarktiszi medvefóka

Golyvásdaru Szürkefejű albatrosz Császárpingvin Aranyvarangy Aranyhajú pingvin Grönlandi bálna Nagy lilik Nagy törpemaki

Az emberiség 10 legmelegebb éve az elmúlt 14 év során volt.

Kutatók és glaciológusok jégmagmintákkal bizonyították állításukat. A következő évek voltak történelmünk legmelegebb évei: 1991, 1995, 1997, 1998, 1999, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006.

Forrás: Wikipédia

A kínai filozófia rövid története

Egyiptomban és Mezopotámiában a korai és egyre erőteljesebb formák közt megújuló despotikus központosítás, valamint ezzel párhuzamosan a papi kasztok nagy hatalma és a viszonylag fejlett vallási rendszer kialakulása eleve lehetetlenné tette minden önálló bölcselet keletkezését, s filozófiai gondolatokkal itt csupán a teológia (pl. az ún. Memphiszi teológia, i.e. 3--2. ezred) keretein belül találkozunk. Ezzel szemben Indiában és Kínában...

...a despotikus központosítás újra és újra problematikussá válik, s a patriarchális-mágikus hagyományok rendkívül erősek: a papi kaszt és a tételes vallási rendszer vagy egyenesen hiányzik (mint Kínában) vagy gyenge, fejletlen és ennek folytán türelmes (mint Indiában). A számos és hosszúra nyúló átmeneti periódus kedvez az önálló gondolatrendszerek kifejlődésének, a filozófia legalább csíraformában történő kialakulásának; más kérdés, hogy azokat a kezdeményeket (városok, kereskedőréteg, árutermelés kialakulása pl. Kínában), amelyek a fejlettebb viszonyok felé mutatnak előre, újra és újra sikerül elfojtania az őszi közösségek mozdulatlanságából erőre kapó despotizmusnak. Az indiai és kínai filozófia virágzása az átmeneti periódusok terméke.

A kínai filozófia klasszikus kora: a nemzetségi szervezet felbomlása és az egységes kínai császárság megteremtése (i.e. 221) közötti anarchikus időszak. E korszak fő problémája éppen az, hogy egyesüljön-e a sok kis patriarchális fejedelemség egy egységes despotikus rendszerben, s amennyiben ez az egyesítés elkerülhetetlennek látszik, szolgálja-e az egyén ezt a rendszert vagy sem? Egy olyan társadalomban, mely a gazdaságilag és erkölcsileg önálló, szabad individuumot nem ismeri, ahol tehát az egyén egyetlen magasabb célja kizárólag a közösség szolgálata lehet, ez szükségképp válik központi kérdéssé. Az első, filozófiainak tekintett írások, a Su king (Írások könyve) és a Ji king (Változások könyve) -- i.e. 8--5. század -- eredetileg szertartási és jóskönyvek voltak. Világképük: az egyetemes összhang szerint egymásnak megfelelő égi és földi, természeti és emberi világban két alapelv, a jang (a magasság, fény, erő, kezdeményezés, megtermékenyítés férfias elve) és a jin (a mélység, árnyék, nyugalom, odaadás, befogadás nőies elve) váltakozik, mégpedig az örök törvény, a tao szerint. A természet öt elemének (víz, tűz, fa, fém, föld) az emberben öt cselekvés (külső megjelenés, beszéd, látás, hallás, gondolkodás), öt boldogság (hosszú élet, gazdagság, megelégedettség és nyugalom, az erény gyakorlása és szeretete, a természetes módon végződő élet) felel meg. A Su king és a Ji king világa még a patriarchális nyugalom, a változatlanság világa, mely a továbbiakban eltűnik ugyan, de elérendő ideálként egyaránt hirdeti a kiépülő mandarin-bürokratizmus az egyik oldalon és a nemzetségi arisztokrácia reakciója a másik oldalon.

A hagyomány szerint már e két könyvet is Konfuciusz (K'ung K'iu, Kung-ci, Kung-fu-ce, latinosan Konfuciusz, talán i.e. 551--479) állította össze. A fölbomló nemzetségi szervezet konzervativizmusa és a kibontakozó despotikus bürokratizmus kompromisszumát keresõ Konfuciusz műveit az egységes kínai állam elsõ császára, C'in Si Huang-ti elégettette, gondolatait Han-kori összeállításokból ismerjük, ilyen a Lun-jü (Beszélgetések és mondások) c. könyv is. A tao nála a hagyományos erkölcsi világrendet jelenti, mely az ő korában már problematikussá vált. Nem önmagától érvényesül: a „nemes embernek" törekednie kell arra, hogy az igazságosság erénye szerint éljen; vagyis meg kell vetnie a hasznot, tisztelnie kell a hagyományt és a hagyomány rendjét. „A nemes ember vágyai -- olvassuk a Lun-jü-ben -- sohasem lépnek túl a társadalomban elfoglalt helyén." Tanácsaival szolgálnia kell az uralkodót is, akinek viszont -- természetesen -- ugyancsak a „nemes ember" módjára, vagyis patriarchálisan kell kormányoznia.

A konfuciánizmust két oldalról érte támadás. A despotikus központi hatalom bürokrata-arisztokráciájának képviseletében a motizmus és az ún. „törvénykezők" iskolája lépett föl ellene. Mo-ti vagy Mo-ci (i.e. 5. század második fele) a mágikus hagyomány meghaladását kísérelte meg, amikor a „Ég" (t'ien) fogalmát csaknem „Isten" fogalmaként kezdte értelmezni. Nála az „Ég" szinte személyes, büntet és jutalmaz, mégpedig az egyes ember származásától függetlenül: akárcsak az a teljhatalmú fejedelem, aki megtörni hivatott a törzsi arisztokrácia hatalmát, s az „egyetemes szeretet" révén minden alattvalójának egyformán ura. E ponton kapcsolódnak tanításához a törvénykezők (fa-kia, i.e. 3. század) is, akik tanításuk középpontjába már az ember alkotta törvényt (fa) állították, s akiknek tanítását a Kína egységét megvalósító C'in fejedelemségben hivatalos ideológiává tették.

A taoizmus viszont elutasítja a nemzetségi viszonyok legcsekélyebb megbomlását is. Klasszikus könyve a Lao-ci (i.e. 4. század), mely később új címet kapott: Tao tö king (Az út és erény könyve), míg az eredeti címet (jelentése: öreg mester) a mû szerzőjeként kezdték emlegetni. A tao a Lao-ci szerint a természetes világrend, melyet a bölcs ember csupán szemlélni kíván, hiszen ez úgyis és minden körülmények között érvényesül magától is. „Így aztán a bölcs ember a nem-cselekvés tevékenységével él, s a szavak nélküli tanítást valósítja meg ... Megvalósítja tehát a nem-cselekvést, és minden a legteljesebb rendben lesz." Élesen bírálja a kormányt, az udvart, az adókat és a háborúkat, az uralkodó és gazdag réteget, s egy patriarchális idillhez szeretne visszatérni: „Legyen úgy, hogy birtokoljanak bár tízszeres és százszoros (munkát végző) szerszámokat, de ne használják azokat... Birtokoljanak bár hajókat és kocsikat, senki se szálljon azokra; birtokoljanak bár páncélokat s fegyvereket, senki se vegye elő azokat... A szomszédos országokból akár át is lássanak egymáshoz, s hallják kölcsönösen a kakaskukorékolást és kutyaugatást, a nép mégis úgy érje el az öregséget és a halált, hogy sohasem fordult meg odaát." A taoizmus elutasítja a „közösség" szolgálatát, mert érzi, hogy itt már nem valóságos közösségről van szó.

Az egységes kínai állam megalakulása után a Han-dinasztia megvalósította a konfuciuszi kompromisszumot. A konfucianizmus és a fa-kia határai összemosódtak. Ennek megfelelően Konfuciusz tanításai egyre nagyobb tiszteletnek örvendtek és Tung Csun-su (i.e. 179--104), majd Csu Hszi (i.sz. 1130--1200) működése nyomán hivatalos, vallási jellegű állami ideológia rangjára emelkedtek. Konfuciusz sírjánál áldozatokat mutattak be, pekingi templomában a császár minden évben írásmagyarázatot tartott műveiből a főhivatalnokok számára. Az antikonfuciánus irányzatok közül a taoizmus és a Kínában is elterjedt buddhizmus népi vallásként maradtak fenn. Az ideológiai epigonizmusnak e korszakában -- a mozdulatlan társadalmi talajon -- egészen a 20. századig már nem történt lényeges változás.

Szerzők: Lendvai L. Ferenc -- Nyíri Kristóf

Térdre, magyar!

Szentmihályi Szabó Péter Térdre, magyar!

Megfojtanak, megfojtanak, kígyóznak, mint a szennypatak, sziszegve szólnak szép szavak: hiszen szabad vagy, ó, szabad! Te választottál engemet, te bamba, arctalan tömeg, elszívom lassan életed, nem lesz házad, se gyermeked, nem lesz hazád, nem lesz hited, minden szavamat elhiszed, mindenhol szózatom sziszeg. Imádd a hűvös bankokat, ott intézik a sorsodat, ne vidd vásárra bőrödet, kerüld a puskás őröket! Szemétdomb város ez: tiéd, tiéd az összegyűlt szemét! Villánk s a svájci bankbetét érted van, s téged véd, cseléd! Ha már kihalt a nagy család, ha már éhenhalt jó anyád, ha nincs honod, se otthonod, ha már szökésed fontolod, sziszegve szól, ki jót akar: Fuss, merre látsz, szegény magyar! Ellopnak minden ünnepet, ők adnak mindennek nevet, egymást ezért kitüntetik, hát áruló, ki tüntet itt, ki másról másként szólni mer, nem elvtárs és nem is haver, akit riaszt a pénz szaga, bizony, nem jó demokrata! Hóhérodnál ne alkudozz, kirablódnál ne tiltakozz, majd eltakar a pesti kosz, megszoktad már, megszökni rossz. Nyugodj meg hát, Petőfi népe, és térdre magyar, térdre, térdre!

Idézetek igazságról, hazugságról

Dionüszosszal szólva, az igazságról: az igazság megtagadása egyenlő a megsemmisüléssel, mert az igazság létező valóság. Ha pedig az igazság valóság, akkor az igazság elutasítása nem más, mint a valóság tagadása. A létező valóságból pedig nem maradhat ki az isten, mert ami nem létezik, az nincsen.

• Mi a hazugság végre is? Igazság, mely álarcot hord. - Lord Gordon Byron
• Az igazság szeretete a legtöbb emberben nem egyéb, mint félelem az igazságtalanság elszenvedésétől. - Rochefoucauld
• Semmi sem sebez jobban az igazságnál. - Metternich
• Nekem nincs szükségem kegyre: én csak igazságot kívánok! - Lessing
• Az igazság az, amit az idő egy adott pillanatában annak hiszünk. - Luigi Pirandello
• A legkegyetlenebb hazugságot sokszor a hallgatás fejezi ki. - Stevenson
• Az igazság olyan, mint egy fényes csillár: a szobában lévők számára látható, de mindegyikük más szemszögből látja. - Sir Peter Ustinov
• Az igazság létezik. Csak a hazugságot találják ki. - George Braque
• Higgy azoknak akik keresik az igazságot. Kételjed azokat akik megtalálták. – Andre Gide
• Az új tudományos igazság nem a kételkedők meggyőzésével és a világosság megláttatásával győzedelmeskedik, hanem azzal, hogy az kételkedők idővel kihalnak és az új nemzedék annak ismeretében nő fel. – Max Planck
• Minden nagy igazság istenkáromlásként kezdődik. - George Bernard Shaw
• Minden igazság három fokozaton megy keresztül. Először kicsúfolják. Másodszor haragosan ellenzik. Harmadszorra magától értetődöttként elfogadják. - Schopenhauer
• Az igazság egy nagy mélységben talált ékkő, míg e világ felszínén mindenek a szokások hamis mérlegén méretnek. - Lord Gordon Byron
• A nyitottszellemű látja az igazságok a kölönböző dolgokban, a zártszellemű csak a különbségeket észleli. - Anon
• Az igazság olyan mint az arany, nem termelhető, csupán a nem-arany elmosásával található. - Lev Tolsztoj
• Ha valaki magát az Igazság és Tudás bírájává emeli, az Isten nevetése sülyeszti le azt. - Albert Einstein
• Éld az igazságot ahelyett hogy megvallanád. - Elbert Hubbard
• Freud szerint a nagy igazság az aminek az ellenkezője is nagy igazság. - Thomas Mann
• Az ellentétek nem ellentmondások, hanem kiegészítések. - Niels Bohr
• A szélsőségek hibák. A hibák megfordítása nem igazság, hanem csak egy másik hiba. Az igazság a szélsőségek között fekszik. - Cecil
• Az igazságnak nincs külön saját ideje. Az órája most van – mindig. - Albert Schweitzer
• Az igazság legnagyobb tisztelete annak használatában van. - Ralph Waldo Emerson
• Az önmagunkhoz való őszinteség egy jó gyakorlat. - Sigmund Freud
• Az igazság a jellemben van. Krisztus nem egyszerűen csak az igazságot mondta, Ő volt az igazság maga, a maga teljességében, mert az igazság nem a szavaké, hanem az életé és a lété. - Robertson
• Kedvelem az igazságot, de egyáltalán nem a mártíromságot. - Voltaire
• Halálos igaznak lenni egy hamis világban. – Theodor barát
• Mindenkivel elhitethető egy hazugság, ha hinni akar. - Italo Bombolini
• A legveszélyesebb hamisság a kissé torzított igazság. - G. C. Lichtenberg (1742-1799)
• Az ügyvéd igazsága nem Igazság, hanem állandóság és kitartó hasznosság. - Henry David Thoreau
• Ha megtartjátok az igémet, valóban tanítványaim vagytok, megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít benneteket. – János 8:31-32
• A régi időkben nem voltak statisztikák, így az embereknek be kellett érniük a hazugságokkal. – Stephen Leacock

Ismeretlen szerzőktől

• Mikor felhagysz a megértésért való küzdelmeddel, akkor jutsz el az ismeretre. – Kínai mondás
• Az igazság nemlétező fogalom. Mert ugye „nem létezik”, hogy másnak legyen igaza.
• Az igazság nem tűr meg semmi álnokságot, nyíltan szól az emberekhez, éppen ezért népszerűtlen.
• Attól még senkinek nem lett igaza, hogy azt mondták neki, hogy igaza van.
• Az igazmondás nagy előnye, hogy nem kell emlékeznem arra, hogy mit hazudtam.
• Az igazsághiány ellenére a kínálat mindig meghaladja a keresletet.
• Az igazság mindig objektív, akkor is, ha nem ismerjük.
• Az igazság csak azt védi meg, aki eléggé erős, hogy megvédje az igazságot.

Forrás: Wikipédia

A zene szeretete

Amióta a civilizáció ismeri a zene fogalmát, műfajokra bontja azt. Ez így teljesen rendjén van, logikus is, hisz így különböztetik meg magukat zenészek és rajongók egyaránt. És ha megpróbáljuk elemezni mondjuk az említett rajongótáborokat, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyes csoportok szélsőséges voltát.

Ebben az esetben viszont, nem úgy kell érteni a szurkolók szélsőségességét, mint mondjuk egy focicsapat esetében. A szélsőségesség a fan-ok esetében inkább kizárólagossággal jár. ők kiválasztanak egy zenekart vagy énekest, és szó szerint rajonganak érte. Ez jelentkezhet poszter ragasztásban, mániákus koncertre járásban és hasonló tevékenységekben. De ez a fajta rajongó az esetek többségében rem rendelkezik túl tág ismerettel a zene világából. Ha nagyon durván szeretném kifejezni magam, és nem vonakodok így tenni, azt is mondhatnám, hogy a zenei műveletlenség, mint állapot lép fel náluk. Arról - a negatív példáról - beszélek tehát, hogy a tini "beleszeret" mondjuk Britney-be, és rajongani kezd. A probléma viszont nem itt lép fel, hanem akkor, amikor ebből az állapotból a cseperedő kisfelnőtt nem tud kinőni. Huszonéves fejjel is a külfüldi, jobb esetben a hazai poppot ismeri, ha azt hallja, hogy Oasis, Pink Floyd, Vangelis, R.E.M, vagy Miles Davis, fogalma sincs, hova kapja a fejét. De ha azt, hogy progresszív-rock, vagy soul, szintén zavarban van, tehát a műfajokkal sincs teljesen tisztában. Ezekkel az emberekkel történhet meg az, hogy egy ismeretlen zenére gondolkodás nélkül vágja rá, hogy szar, mégha az történetesen Dave Weckl - Hard Wired című munkája is. Tudom, hogy ez egy nagyon szélsőséges állapot felvázolása, és ezt nem is akarom általánosítani, de tagadhatatlan, hogy találkozni ilyennel. Tehát itt gyakorlatilag kialakult a rajongók egy csoportja.

Még egy másik fajta rajongásról szeretnék beszélni, mely ha lehet mondani, pont az előbbi ellentéte, és a zenei műveltségre épül. Azokról a zenekedvelőkről(!) beszélek, akik nem sikoltozással és hisztérikus rohamokkal kísért sírással fogadnak egy zenei felvételt, hanem a zeneértők és a zenét igazán szeretni tudók nyugalmával, esetleg izgalmával. Arra szeretnék kilyukadni, hogy ezek az emberek nem biztos, hogy egy előadót vagy műfajt szeretnek, hanem magát a ZENÉT. Az ilyen emberek - és most a cikk vezérgondolata következik - képesek kedvelni pédául a jazz és prog-rock műfajok mellett mondjuk a disco és trance műfajokat is, éppen azért, mert abban is felfedeztek valami zeneiséget. Ez mindenkinek más, mindenki máshogy fog fel egy zenét. De emellett vannak olyan előadók is, melyeknek művei annyira elvontak és nem közérthetőek, hogy az ezeket felfogni nem tudó hallgató számára élvezhetetlenné válnak. Ezt lehet tanulni, de a zene igazi szeretete szükséges hozzá.
Hiszek abban, hogy a szép zenét hallgató emberek, különösen a fiatalok jobbak lesznek. Az én ifjúságom idején ezzel sokkal többet törődtek, a körülmények azonban nagyon megváltoztak. Gyermekkorban kell felébreszteni a muzsika iránti igényt. A zene sokak számára fontos. Azt tartom, hogyha valakiben gyermekkorában nem ébresztik föl a muzsika iránti igényt, akkor később már nehéz rávezetni erre. Alapvető problémának látom, hogy az iskolai énekoktatás gyakorlatilag megszűnt, így az a jelenség, amely világszerte tapasztalható volt az elmúlt években, most már nálunk is mutatkozik, a közönség létszáma, különösen a fiataloké, radikálisan csökkent, ami a kamarazenei műfajokat látványosan érinti.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusa nemrégiben új zenei elismerés alapításáról határozott. A Musica Dilecta díj ötlete azért született, mert az egyetem vezetése szerint az amatőr együttesek elismerése napjainkra egyre fontosabbá vált. Korábban – főként az értelmiségi családokban – a „házimuzsikálásnak” hagyománya volt, a családtagok életének szerves részét képezte a közös zenélés.
--Fontos lenne, hogy az emberek minél többet értsenek a zenéből. Ez akkor megvalósítható, ha egyre többen muzsikálnak. A zene szeretete és értő művelése az egészséges társadalomnak is fokmérője -- mondta el Dr. Batta András, a Zeneakadémia rektora, a díj Kuratóriumának elnöke az átadás kapcsán.

A díjazottat minden évben a leglelkesebb amatőr kamaraegyüttesek, zenekarok és kórusok közül választják ki. A Musica Dilecta díjat elsőként a négy belgyógyász orvosból álló Semmelweis Vonósnégyes vehette át: Dr. Kelemen László, Dr. Székely György, Dr. Ostoros Gyula és Dr. Asbót Richard. A díjat Dr. Batta András adta át 2008. április 17-én, az együttes 25. éves jubileumi koncertjén, az Óbudai Társaskörben.