Mátyás udvarát megidéző maszkabál a budai várban

.

2019. január 19-én az Országos Széchényi Könyvtár családi nap keretén belül, Mátyás király világhírű könyvgyűjteményéhez kapcsolódóan, zenés-táncos mulatságot, farsangoló maszkabált rendez, amelyen illuminátormesterek, vándormuzsikus és finom falatok várják az érdeklődőket.

A bálra belépés alkalomhoz illő udvari maszkában lehetséges, az est végén bálkirálylány- és bálkirályfi- választás lesz. A kiállításra vásárolt belépőjegy biztosítja a programon való térítésmentes részvételt. A maszkabál részletes programja itt olvasható:

http://www.oszk.hu/muzeumpedagogiai-programok-corvina-konyvtar

A Maszkabál időpontja: 2019. január 19. 15.00-18.00

Országos Széchényi Könyvtár

1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6., Budavári Palota “F” épület

(Megközelíthető a Dózsa György térről gyorslifttel vagy a 16-os, illetve a 16/A busszal a Dísz tér és az Oroszlános Udvar felől.)

A nagy érdeklődésre való tekintettel A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítás vasárnaponként is látogatható 2019. február 9-ig. A nemzeti könyvtár páratlan kiállításán együtt látható a hazánkban található corvinák jelentős része, valamint számos pompás kódex, amelyek külföldről, többek között New Yorkból, Párizsból és a Vatikánból érkeztek. A kiállításon keresztül 65, a budai műhelyhez köthető páratlan művészet- és művelődéstörténeti jelentőségű kódexet ismerhet meg a közönség. Az eredeti könyvtár, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott a korban olyannyira jelentős gyűjteménynek számított, hogy méreteiben csak a pápa bibliotékája múlta felül.

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye

Számos pompás corvina és más díszkódex érkezett magyar gyűjteményekből és a világ távoli pontjairól, New Yorktól Párizson keresztül Bécsig az Országos Széchényi Könyvtárba. A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal látható Magyarországon. Igazi különlegesség, hogy a hazánkban őrzött 53 corvina csaknem hiánytalanul találkozik a kiállításon.

A Corvina könyvtár Mátyás király itáliai mintára megalkotott uralkodói könyvtára volt, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott. Ez a korban olyannyira jelentős gyűjteménynek számított, hogy méreteiben csak a pápa bibliotékája múlta felül. Az Itálián inneni Európa legelső és legnagyobb reneszánsz gyűjteményének tekinthető.

Kevésbé köztudott, hogy pompás itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. A kiállítás a Budán készült corvinákat mutatja be eddig soha nem látott részletességgel. Az, hogy a királyi könyvesházból egységes megjelenésű reneszánsz díszkönyvtár lett, az a budai könyvfestők, könyvkötők, másolók és a könyvtárat megálmodó humanisták együttes munkájának köszönhető.

A világhírű könyvtárból jelenlegi ismereteink szerint 216 corvina maradt fenn, a többi a történelem viharaiban elpusztult, vagy elveszett. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek a könyvtár végső pusztulása (1541) előtt kikerültek az országból. Az uralkodó halála (1490) után ugyanis II. Ulászló és II. Lajos megannyi könyvet elajándékozott.

Az osztrák fővárosból jött az a különleges görög nyelvű kötet, amelyről csak 2010-ben derült ki, hogy Mátyás egyik corvinája, de látható a budai műhely legszebb stíluskörének névadó csúcsdarabja, a Cassianus-corvina is, amelyet jelenleg Párizsban őriznek. Lipcséből érkezett az a corvina, amely egyedüliként őrizte meg Bíborbanszületett Konstantin (†959) bizánci császár művét az udvari szertartásrendről. De látható a Vatikáni Apostoli Könyvtárból az úgynevezett „vatikáni misszálé”. A budai műhely legjelentősebb könyvfestőjének, a milánói Francesco da Castellónak több pompás kéziratát is megtekintheti a nagyközönség, köztük egy torinói magángyűjtemény kincseit is.

A budai műhely nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, magas rangú főpapok is megbízói közé tartoztak. Számos darabot bemutatnak a nekik készült kódexekből. Párizsból érkezett Szatmári György pécsi püspök rendkívüli szépségű breviáriuma. Kálmáncsehi Domonkos három díszkódexét is kiállítják: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Breviárium mellett megtekinthető a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a new york-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.

Gondolatok a kiállításon:

„Hunyadi Mátyás reneszánsz uralkodói könyvtára itáliai mintára, ám jól előkészített hazai talajon jött létre a király uralkodásának utolsó évtizedében. A legkorábbi ilyen jellegű bibliotéka volt Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Tudatos, koncepcionális kialakítását tekintve legközelebbi párhuzama Federico da Montefeltro urbinói könyvtára, de sok közös tulajdonsága van a nápolyi Aragóniai könyvtárral is. Eredetileg mintegy kétezer kötetet számlált, nagyságban csupán a pápai állam római könyvtára múlta felül. Korai voltára és elsőbbségére jellemző, hogy Mátyás gyűjteménye bizonyos tekintetben még a Mediciek szemében is követendő példaként jelent meg.”

„A humanista irodalmi kánonnak megfelelően elsősorban antik szerzők és korakeresztény egyházatyák műveit tartalmazta latin, kisebb mértékben pedig görög nyelven. Görög nyelvű kéziratok jelenléte egy könyvtárban ekkor még Itáliában is különlegességnek számított. Állományát 15. századi kortárs szerzők Mátyásnak ajánlott művei egészítették ki. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a Corvina könyvtár szisztematikus fejlesztésére, a kötetek külsejének egységesítésére csupán az 1480-as évek legvégén került sor. Az Itáliából, elsősorban Firenzéből érkező kéziratok mellett Budán is intenzívvé vált a kódexkészítés. Új darabok megalkotása mellett a már korábban meglévő, de eredetileg más magyar és itáliai tulajdonosok - például Vitéz János, Handó György - gyűjteményébe tartozó kódexek címlapjait ekkor látták el Mátyás magyar és cseh királyi címerével, valamint ekkor alkották meg az egységes aranyozott bőrkötés és a bársonykötés sajátos típusát.”

https://www.corvina.oszk.hu/hu/cimlap

http://www.oszk.hu