1941. január 13-án halt meg James Joyce

„Az Ulysses ... minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis”

 

James Joyce Ulysses című, 1904. június 16-án játszódó híres regényének mitikus főhőse, Leopold Bloom (Virág Lipót) reklámügynök, dublini kispolgár szombathelyi származásúnak vallja magát. A helytörténészek kiderítették, hogy az 1800-as években valóban élt a Szombathelyen egy Blum család, aki a Fő tér 41. sz. házban lakott.

E család leszármazottja Virág Lipót, aki Triesztben - ahol az Ulysses íródott - került kapcsolatba az 1904-1921 között ott dolgozó James Joyce-szal. Az ő emlékére áll Najmányi László és Veres Gábor Joyce-szobra a szombathelyi Blum-ház előtt. A James Joyce életét és munkásságát ünneplő és az Ulysses-beli eseményeket megidéző Bloomsday több évtizedre visszanyúló dublini hagyományaiból kiindulva, 1994-ben egy baráti társaság Szombathelyen is megrendezte az első Bloomsdayt. Azóta a rendezvény alternatív művészeti fesztivállá nőtte ki magát.

Részlet Hamvas Béla James Joyce Ullísses-e című írásából:

"5. Az Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma. Vad képzettársítások tömege. Az ember megy az utcán és hatnak rá a körülötte levő események, de folyton reagál egész élménytömegével is. Ez a fegyelmezetlen tudatjáték, mint egy komponálatlan film, vagy egy értelmét vesztette filozófiai rendszer egymással össze nem függő részleteit kapkodja elő, hogy egy másodperc mulva ismét elfelejtse és millió másnak adjon helyet. A regény utolsó fejezete például két mondat. Az egyik tizenkilenc és fél lap, a másik huszonegy és fél. Egyetlen vessző, gondolatjel, pontosvessző, felkiáltójel nélkül.

6. James Joyce Ulyssesének érdekessége és jelentősége abban van, amit Joyce munkájának szánt: újszerűségében, meglepő eredetiségében, kifejezésének bátorságában és, ahogy Curtis mondja: az elképzelhetetlen szellemi energiában. Erről csak az szerezhet fogalmat, aki nekifog és belekóstol. A részletek csak arra alkalmasak, hogy visszariasszanak. Mit jelent ez? «Száját kitóduló lélegzet formálta, kimondatlan: ooeeehah: kataraktikus bolygók üvöltése golyóforma izzó, bömbölő elelelelel - elelel. Papiros.» (His mouth moulded issuing breath unspeached: oooeehah: roar of cataractic planets, globed, blazing, roaring awayawayawayawayaway - awayawayaway. Paper.) Semmit sem jelent. A munka minden részlete csak részlet és csak az egésszel való összefüggésben nyer jelentőséget.

(forrás: Hamvas Béla: James Joyce Ulysses-e. in Nyugat, 1930. 10. szám)