.
Bánki Ákos (1982) és Reinhold Pratschner (1966) érzéki képei megadják nekünk a lehetőséget, hogy ne ablakként tekintsünk rájuk, ne a világ leképezéseként, vagy egy olyan médiumként, ahol a művész közöl valamit a világgal, hanem olyan membránként, amely a festő látásmódján átszűrve szembesít minket saját érzelmeinkkel, belső világunkkal, indulatainkkal, félelmeinkkel és korlátainkkal. Jobban járunk, ha nem racionális, kognitív eszközökkel, hanem érzékien viszonyulunk hozzájuk.
Bánki Ákos
(1982) képei mindig a levegő közegében bomlanak ki, kapcsolatban vannak
a tűzzel, a füsttel és a lélekkel. Látványviláguk dinamikus.
Befejezetlennek hatnak, idejük így a jelen. Kompozíciójukban nincs semmi
statikus; szemünk részletről részletre cikázik, félve, hogy az imént
látott motívum a következő pillanatban elenyészik. A pillanatnyiság
érzetét keltő, illékony kompozíciók fő építőeleme a vonal, a megfolyás, a
fröcskölés, a hiány és a transzparencia. Az örökké mozgásban maradó
kompozíció igényli a belső teret (Pszichikai tér), a festék hiányát,
amiben kedvére mozoghat a formátlanság és a képzelet.
Reinhold Pratschner
(1966) kompozíciói statikusak, anyagszerűek és súlyosak, de nem
nehézkesek. Egy megkövesedett harmóniát, vagy diszharmóniát láttatnak.
Befejezettek, lezárultak, múlt időben vannak. Rokonságban állnak a
földdel, az anyaggal, a kővel, a testtel. Látványuk – a meleg színek
használata ellenére is – a kristályok, kőzetek, megkövesedett növényi
lenyomatok képi világát idézik. Kompozíciójukban a foltok, a kenések, a
telített felületek játsszák a fő szerepet. Képein kevés a
transzparencia, kevés az üres felület.
A
közös előképeken (J. Pollock, Cy Twombly, W. de Kooning, A. Rainer) túl
kiemelkedően fontos mindkét művész festészetében a színek elsődleges
képalkotó erővé emelése, valamint a nagy méretben rejlő lehetőségek
kihasználásának szeretete. Képeik előtt állva így nem ránézünk, hanem szétnézünk a minket körülvevő világban;
soha nem a kép előtt, hanem a képben állunk, ahol az erőteljes színek
és a nagy méretek hatása alatt magunk is részévé válunk a látványnak és
újra élhetjük azokat az indulatokat, amelyek a képeket előhívták.
Kurátor: Schneller János FMC
Bánki
Ákos és Reinhold Pratschner kiállítása megtekinthető az Osztrák
Kulturális Fórumban 2019. január 31-től március 14-ig, hétfőtől péntekig
9-16 óra között.
2019. január 31. 18:00 – megnyitó
A
kiállítást Regina Rusz, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatónő
köszöntője után Schneller János nyitja meg, közreműködik Gergye
Krisztián.
Osztrák Kulturális Fórum
1068 Budapest, Benczúr utca 16.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése