A Katolikus Egyház augusztus 15-én, hétfőn Nagyboldogasszony napját,
vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepli. Ferenc pápa így
fogalmaz: Mária hite életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit
zarándokútját járta" (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a
zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.
Az ősegyházig
visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának
holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála
után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben
az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi
születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges
Szűz elszenderülése" névvel illették. A VI. század során egész Keleten
elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII.
századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz
mennybevételé"-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén
hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi
életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a
mennyei dicsőségbe".
Szent István király olyan fontosnak
tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta
Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi
pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban
Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Nagyboldogasszony olyan
kötelező ünnep Magyarországon (ezeken a katolikusoknak az Egyház
szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra
esik.
(MKPK titkárság)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése