1566. augusztus 6-án kezdődött Szigetvár ostroma

Az egy hónapig tartó ostrom befejezését örökíti meg Zrínyi Miklós: A szigeti veszedelem című eposza.

 „1566. augusztus 6-án vette ostrom alá I. Szulejmán szultán (ur. 1520-1566) 150 000 fős hadserege a Dél-Dunántúl legjelentősebb erősségét, melynek kapitánya a híres hadvezér, gróf Zrínyi Miklós horvát bán volt. Az eposzba illő egyhónapos küzdelem végül Zrínyi és a 2300 védő hősi halálával és Szigetvár elestével zárult, miközben egyébként Szulejmán is életét vesztette.”

Johann Peter Krafft:
Zrínyi kirohanása Szigetvárból

Szulejmán szultán 1566-os hadjáratának fő célja Eger várának elfoglalása volt, azonban út közben másképp döntött. „Elképzelhető, hogy – miként 1532-ben is – Szulejmán Bécs bevételére készült, mindenesetre a nyugati hadműveletek elképzelhetetlenek voltak a dunántúli erősség, Szigetvár elfoglalása nélkül. Az útvonal módosításában az is szerepet játszhatott, hogy a fent említett vár kapitánya, Zrínyi Miklós gróf az év során rövid időre felszabadította Siklóst, így akár arra is esélye nyílt, hogy a Dráván túlra szorítsa vissza az oszmánokat.”
A remek védelmi rendszerrel ellátott Szigetvárt a szultán seregeinek nem sikerült elsőre bevennie, így hosszú ostrom vette kezdetét. Szulejmán fenyegetéssel és ígérgetéssel egyaránt igyekezett Zrínyit megadásra kényszeríteni – sikertelenül. „Az ostrom a szeptember 6-i végső rohammal vezetett eredményre, melynek eseményei mindenki számára ismeretesek: a szultán roppant hadereje a délelőtt során hadrendbe állt a vár kapuja előtt, Zrínyi azonban megelőzte az ellenséget, és 700 katonájával váratlanul kirontott a várból.” A híres „kirohanás” nem csak a védők halálával végződött, hanem a törökök soraiban is káoszt okozott: a várba történő bevonulás végére a török veszteségek száma elérte a közel 25 ezer főt.

forrás: Szulejmán ostrom alá veszi Szigetvárt (rubicon.hu) 

A szeptember hatodikai eseményeket a költő és hadvezér Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza örökítette meg. A tizenötödik énekben Zrínyi így lelkesíti katonáit a „kitörés” előtt:

"Ne irtózzunk azért mi halálra menni,
Mely örök örömre grádicsot fog adni.
Ma vitézek, éltünket el kell veszteni, És ma minden próbánkat lepecsétölni.
Mi vitézül éltünk, vitézűl meghaljunk,
Egész ez világnak evvel példát hadgyunk.
Ma mi tisztességet nevünkre szállítunk,
Mai nap szépéti minden elmúlt dolgunk.
Nem hurczol bennünket pogány eb pórázon,
Nem visz minket császár kötve triumfuson;
Végső óránkon is az török romoljon,
Lássa, keresztyénnel hogy az Isten vagyon.
Mivel az tűz miátt itt nem maradhatunk,
Mihent Isten engedi az hajnalt látnunk,
Kimenjünk az várbul, és ott megmutassuk:
Kik voltunk éltünkben, most is azok vagyunk."

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlet) (Magyar Elektronikus Könyvtár)