A magyar klasszicista építészet egyik nagymestere, a Magyar Nemzeti Múzeum tervezője.
|
Pollack Mihály |
Pollack Mihály épületeinél a klasszikus formanyelvet következetesen alkalmazta, s csak egy-egy épület speciális jellemzői okán (pécsi Székesegyház), vagy késői munkájával ízlésváltozást követve (Josephinum, Országháza-terv) jelenek meg nála középkorias, valamint gótizáló és neoreneszánsz elemek.
Korai korszakába (1808-ig) sorolható a hosszú előkészület után felépülő pesti Német Színház, melynek felépítése Johann Aman bécsi építész terveinek részbeni módosításával Pollack Mihály vezetésével történt (1808–12). Az evvel egy tömböt alkotó ún. régi Vigadó már teljes egészében Pollack Miháy tervei alapján és művezetésével készült (1822–32). A sárospataki kollégium könyvtártermét 1820 körül tervezte.
|
A pesti Vigadó |
|
A sárospataki Nagykönyvtár |
Korszakos jelentőségű alkotása a Nemzeti Múzeum épülete (tervek: 1836, építkezés 1837-től). A múzeumnál, melynek formavilága elkészültekor már bizonyos tekintetben túlhaladottnak tűnt, a korabeli lombardiai építészet, valamint feltételezhetően Jean Nicolas Durand közvetett hatásával számolhatunk. Főhomlokzatának nyolcoszlopos portikuszán a timpanonban Raffael Monti mintája alapján öntött szoborcsoport látható (Pannónia a Tudomány és a Művészet allegorikus alakjaitól körülvéve). A belső méltóságteljes és lenyűgöző kiképzése a földszinti előcsarnoknál, a háromkarú főlépcsőnél, az emeleti kupolateremnél, valamint a díszteremnél figyelhető meg, amely egy ideig az országgyűlés főrendi házának is helyt adott.
Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése