Csapvíz vagy ásványvíz?

Magyarországon nyugodtan lehet csapvizet inni (nem úgy, mint például tőlünk délebbre), mivel ugyanolyan jó, mint az ásványvíz. A két termék között vannak azonban különbségek.



A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Szaklap szakértői szerint nincs jelentős különbség az ásványvíz, illetve a csapvíz között, bár a két termék más-más módon kerül a fogyasztóhoz.

A szakemberek sem egyeznek meg abban, hogy a csapvíz, vagy a palackos víz az egészségesebb. Abban mindenki egyetért, hogy az emberi szervezetnek tiszta vízre van szüksége.

Szerencsés földtani körülmények miatt Magyarországon valamennyi településen lehetőség van arra, hogy csapvízhez jusson a lakosság. Ahol ez eddig még nem valósult meg, ott minden esetben van mód arra (helyi vízbázis- és vízkezelés, illetve távolból csővezetéken ivóvízszállítás), hogy ez megvalósuljon. Hazánkban az ivóvízellátás alapját a felszín alatti vízbázisok adják, és a cél a mintegy 90%-os részarány hosszú távú megőrzése. A csapvíz előállítása a felszín alatti rétegekből kitermelt víz (ún. nyersvíz) kezelésével valósul meg. A vízkezelés legfontosabb részelemei:

- vastalanítás,

- mangántalanítás,

- gázmentesítés (metánmentesítés),

- arzénmentesítés,

- ammóniummentesítés.

A zárt, nyomás alatti, kétrétegű kavicstöltetű gyorsszűrőkben történik a vízkezelés fenti 5 lépése. A klórozás ezt követően történik, és célja a csővezetékben a vízkémiailag már megfelelő vízminőség bakteriális szempontú romlásának megakadályozása.

A magyarországi vezetékes vízforrások különböznek egymástól, de a szigorú szabványok biztosítják a megfelelő minőséget. A fő veszély a vezetékes víz felhasználásánál a fogyasztó rendszere lehet, amennyiben abban pangó szakaszok (például legionella-veszély!) vannak, vagy a csak időszakosan használt létesítmények szintén „állott" vize is bakteriális veszélyt hordozhat.

A palackos vizek fogyasztásánál nem árt tudni, hogy minden természetes ásványvíz felszín alatti víz, de nem minden felszín alatti víz természetes ásványvíz. Az, hogy valamely termék valóban ásványvíz lehessen, ne csak palackozott ivóvíz, annak számos feltételnek kell megfelelnie. A kutak mélysége igen változó, néhány métertől 2550 méterig terjed. Jelenleg közel 140 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet hazánkban, amelyek közül 50-60 vizét palackozzák. Természetes ásványvíz védett vízadó rétegből származik, és a kutat meghatározott nagyságú védőterülettel kell körülvenni. Az ásványvizet a forrás, kút közvetlen közelében kell palackozni, nem szabad szállítani, a vízkivételi helynek és a palackozónak egybefüggő, zárt rendszert kell alkotnia. A vízhez nem szabad semmilyen idegen anyagot, vegyszert, konzerváló-, fertőtlenítőszert hozzáadni.

Az ásványvizek címkéjének fontos szerepe van. Minden ásványvíz címkéjén megtalálható a víz összes oldott ásványianyag-tartalma, valamint a jellemző összetevők mennyisége. A magyar ásványvizek összetétele nagyon változatos, az 500 mg/liter összes ásványianyag-tartalmú vizektől az ásványi anyagban gazdag, 1800-2000 mg/liter ásványi anyagot tartalmazó vizekig minden megtalálható. A szén-dioxiddal enyhén dúsított termék esetében a termék szén-dioxid-tartalma 2-4 g/l, a magyar piacon klasszikusnak mondható szén-dioxiddal dúsított termék esetében 6-7 g/l.

A legnagyobb különbség az ár. Míg egy másfél literes ásványvíz ára, márkától függően 55-150 Ft, addig ugyanennyi csapvíz ára 80 fillér és 1 forint között mozog.


Forrás: EuroAstra