A latin szóláskészlet arzenálja

Az úgynevezett állandó szókapcsolatoknak két fő fajtáját szokás megkülönböztetni: a valamilyen képszerű elemet tartalmazó szólást és a valamilyen tanulságos gondolatot, közérdekű tapasztalatot, életbölcsességet kifejező mondást. Ez utóbbinak, ha nem ismerjük szerzőjét, közmondás az elnevezése. A szólások – ellentétben a közmondásokkal – többnyire nem önálló mondatok.

Szólás például a „bárány és farkas”, latinul „lupus et agnus”, amelynek előfordulását Phaedrusig, a római meseíróig, Augustus császár felszabadított rabszolgájáig szokás visszavezetni. Az „egy fecske nem csinál tavaszt”, latinul „una hirundo non facit ver” a tudósok elemzése szerint kezdetben közmondás volt, jóllehet eredetileg a görög Arisztotelésznél maradt fenn. Érdekessége még e közmondásnak a sok változat: „Egy fecske nem csinál/szerez tavaszt/nyarat”, régi szótáríróinknál: „Egy fecske tavaszt nem szerez” (Szenczi Molnár Albert), „Egy fecske tavaszt nem csinál” (Pápai Páriz Ferenc). Az állatos fordulatoknál maradva: az „Oroszlánt körméről” (latinul „Ex ungue leonem”) szólás, az explicit „Az oroszlánt körméről ismerik” (latinul „Ex ungue leonem pingere”) közmondás.

 A XIX–XX. század fordulója nagy szólásgyűjteményeinek szerzői Tóth Béla (1857–1907) és Margalits Ede (1849–1940), akiknek gyűjteményei a rendszerváltás lendületében újabb kiadá-sokat értek meg. Ezúttal az utóbbi évtizedek filológiai kutatásainak eredményeit is hasznosítva, számítógépes szövegkorpuszok alapján Kovács Erzsébet rendezte Margalits anyagát. A kötet 2000 magyar közmondást tartalmaz latin megfelelőikkel, bibliográfiai adatok feltüntetésével. Így e mű a latin szerzőket hűen közvetítő taneszköz is.

 A magyar nyelv a latin kultúrát a közmondásokon keresztül szervesen építette magába. A szólásoknak s különösen a közmondásoknak az a jelentőségük, hogy rögzült formában közvetítenek tanácsokat, leszűrt élettapasztalatokat a nyelvközösség tagjai számára. Az állandósult szókapcsolatokat jól ismerő ember egy-egy nehéz szituációban, fontos döntés előtt felidézheti az odavágó, általa megismert s fülében csengő szófordulatot, mondatot. Mar-galits anyagának Kovács Erzsébet általi feldolgozása elsősorban a latinos olvasóközönség számára készült, ám a gyermeknevelés során különösen kamatozóan hasznosítható, s a szófordulatokban rejlő jó tanácsok miatt bárkinek hálás befektetésnek mutatkozhat.

(Magyar–latin közmondásszótár. 2014. Tinta Kiadó, 1490 forint, 232 oldal)

Forrás: Kicsi Sándor András - Élet és Tudomány