Kubala László, a Barca legendája

Kubala László élete

 

Kubala László 1927. június 10-én Budapesten született és 2002. május 17-én Barcelonában hunyt el. Sportpályafutását a Ganz ifjúsági csapatában kezdte 1944-ben, ahol 11 évesen már 14-16 évesek között rúgta a labdát, majd 1945-ben a Ferencváros játékosa lett.
1946-1948 a pozsonyi ŠK Slovan Bratislava játékosa. Megnősül, edzője lányát, Anna Viola Daucikot veszi el. Bekerült a csehszlovák válogatottba is, de a csehszlovák katonai behívó elől hazatért.
1948-1949 a Vasas SC játékosa, három alkalommal szerepel a magyar válogatottban.
1949-1950 a Rákosi-diktatúra elől Olaszországba menekült. Az ott élő magyarokból verbuvált csapattal bemutatómeccseket játszottak. Legyőzték a Real Madridot 4-2 arányban, a világbajnokságra készülő spanyol válogatottat és az Espanyol csapatát is.
1950-1961 az FC Barcelona játékosa. Immáron a harmadik országban kezdett új karriert. Remek játékával hamar a szurkolók kedvencévé vált. A nézőszám növekedése miatt a gránátvörösök stadionját a többszörösére kellett bővíteni.
A csehszlovák válogatottban hét, a magyarban három, a spanyol válogatottban pedig 19 alkalommal szerepelt. 4 bajnoki cím (1952, 1953, 1959, 1960), 5 Copa Generalissimo – győzelem (1951, 1952, 1953, 1957, 1959), két Spanyol Szuperkupa – siker (1952, 1953), valamint két VVK – diadal is (1958, 1960) fémjelezte a Barcelona ezen évtizedét. Emellett a csapat 1952-ben megnyerte a Copa Latinát, és a Copa Eva Duartét is.
Pályafutása során rengeteg duplával, 16 mesterhármassal, valamint egy-egy mesternégyessel, -ötössel és –hetessel büszkélkedhetett. 1952. február 10-én a Gijón ellen elért (9-2) győzelem alkalmával hét góllal terhelte meg az ellenfél kapuját.
Az FC Barcelona színeiben 349 mérkőzésen 270 gólt ért el, ebből a bajnoki mérlege 186/131. Más orgánum szerint 345 meccsen 274-szer volt eredményes. 19 alkalommal pályára lépett a spanyol válogatottban is, s 11 gólt szerzett a „La Furia Roja” játékosaként.
1961-1963 az RCD Espanyol-ban játszott.
1961-1963 az FC Barcelona, majd a RCD Espanyol, az FC Zürich és a Toronto Falcon voltak a főbb állomások sportpályafutásában. Játékos-edzőként, később edzőként ténykedett. A spanyol válogatottat 11 évig vezette. Kubala emellett az Espanyol (1966-69), a Cordoba (1968-69), a Real Murcia (1986-87), a Málaga (1987-88), az Elche (1988-89), és 12 mérkőzés erejéig a Paraguay-i nemzeti válogatott kispadján is ült.
A spanyol szövetség alkalmazásában két alkalommal állt. Az első alkalommal, 1969 és 1980 között a felnőtt válogatott szövetségi kapitányaként kijuttatta csapatát az 1978-as argentínai VB-re, és az 1980-as EB-re. Második alkalommal, 1991-ben kinevezték a spanyol olimpiai válogatott másodedzőjének Vicente Miera mellé, így részese volt a barcelonai olimpián aranyérmet nyert válogatott sikerének.
1999-ben, a Barcelona 100. születésnapján a 20. század legjobb Barca-futballistájának választották. A sportújságírók megszavazták a második legjobb 20. századi spanyol játékosnak. A spanyol kormány a sport Nagykeresztjét adományozta neki.
2009-ben, a Camp Nou megnyitásának 52. évfordulóján ünnepélyes keretek között átadták Kubala mintegy két méter magas szobrát, mely a stadion előtt kapott helyett. Az ünnepélyes megemlékezésen beszédet mondott Joan Laporta, Ramon Alfonsera, ifjabb Kubala László és Dunai Antal is.

Forrás: VASAS Kubala Akadémia