Zichy Mihály, világhírű magyar festő élete

E napon született Zichy Mihály festő és grafikus (1827)

Zichy Mihály, világhírű magyar festő, szül. Zalában (Somogy) 1827. A rajzolás és festés elemeit Marastonitól, a pesti rajz- és festőiskola alapítójától nyerte, 1844. pedig Bécsbe ment, hogy Waldmüller oldala mellett képezze magát. Ez a tanár, kinek kedves mondása volt, hogy nem a kézzel, hanem a szemmel festünk, csakhamar annyira megszerette fiatal növendékét, hogy egyik olaszországi útjára el is vitte magával. Zichy ekkor már nem volt egészen ismeretlen a bécsi művészi körökben: Haldokló vitéze figyelmet ébresztett, a Mentő csónak pedig, mely szász-aranyas pályadíjat nyert, művészi pályájának szép bevezetését képezte. Bécsi tartózkodásának idejéből két képet őriz nemzeti múzeumunk: az Anya fájdalmát s vallásos festményét: Krisztus levétele a keresztről. Zichy 1847. Helena orosz nagyhercegnővel, mint leányának Máriának rajzmestere, Szt.-Pétervárra utazott, midőn azonban az orosz katonai hatalom, mint az osztrákok szövetségese, leverte a magyar szabadságharcot, megvált az udvartól és függetlenül működött az orosz fővárosban. Számos képet festett úgy olajban, mint aquarell gyanánt s ezek mind tágabb és tágabb körben szereztek elismerést művészetének, minek következtében Miklós cár udvarához vette. Utóda is trónra lépése ünnepélyeinek főbb mozzanatait vele festette meg. Sebtében felvett s aprólékos szorgalommal kidolgozott rajzai annyira megnyerték az uralkodó körök tetszését, hogy 1856-ban kineveztetett rang szerint is udvari festőnek. Ez időtől fogva kevés alkotása került ki Szt.-Pétervárról. Pedig Zichy ereje ezekben az udvar és vadászképekben nyilatkozik meg leghatalmasabban. Kitűnőbb illusztrátorra már gondolni is alig lehet: Byron, Lermontov, Madách, Petőfi és újabban Arany János hévebb tolmácsra már nem találhattak volna. Olajképei: a Szirén-ciklus, a Hulló csillagok, a Halottak órája egytől-egyig fantasztikus alkotások, minőket csak olyan rendkívüli tehetség merészelhet, mint Z., kit Gautier Teofil egy alkalommal egész találólag "monstre de génie"-nek nevezett. E nagyméretű olajfestményektől a bájos kicsiny képekig Zichy művészetében mintegy átmenetet képeznek a színes kartonok: a Bor hatalma, az Autodafé és a Tivornya III. Henrik francia király udvarában. Sokszor megcsodálták akt-tanulmányait. A felfogás nemessége a technika tökélyével szövetkezik e nemű rajzaiban. Női tanulmányainak minden egyes lapja valóságos mesterműve a meztelen test ábrázolásának. Történeti képei közül legnevezetesebbek: Luther a Wartburgon, Messiás, Dämon hatalma és Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál. Zichy a hetvenes években Párisba tette át lakását, onnan pedig Budapestre jött abban a reményben, hogy kiváló tehetségét a magyar képzőművészet javára értékesíteni fogja a magyar kormány. Hónapokat töltött Zalában és Budapesten, miután azonban látta, hogy következetesen mellőzik, visszautazott Oroszországba és újra elfoglalta fényes pozícióját a cári udvarnál. Hazáján azonban folyvást a régi szeretettel csügg s valahányszor arról van szó, hogy valamely jótékony célra áldozni kell, Zichy mindig az elsők között van. Több album és díszmű köszönheti fő vonzó erejét az ő zseniális és eszmékben mindig gazdag rajzainak. Allegorikus kompozíciói, melyeket a Segítség és az Aradi vértanúk albuma számára készített, folytonos emelkedésben mutatják csodás tehetségét. Miként a művész utolsó leveleiből látható, Arany János balladáin kívül, melyekből az első kötet nem rég jelent meg, Garay János költeményeit is illusztrálni szándékozik. Pétervárott 1894. ülte meg művészi pályájának félszázados jubileumát, mely alkalommal az orosz birodalom minden vidékéről s Európa számos városából melegen üdvözölték. Munkáiból egész érdekes és becses szemelvényt közelébb az Athenaeum bocsátott közre Zichy élete és munkái címen.


Forrás: Pallas lexikon
http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/108/pc010895.html

Illusztráció: Zichy Mihály: Hulló csillagok, 1879