A drezdai üvegasszony

.

Az üvegasszony

Budapesten az Erzsébet-híd budai hídfőjének közelében, az Apród utca 1. szám alatt, Semmelweis Ignác egykori szülőházában található az Orvostörténeti Múzeum. Gyűjteménye az orvostudomány és gyógyszerészet hazai és nemzetközi történetének becses emlékeiből áll. Az állandó kiállítás az ókortól a XX. század elejéig tartó fejlődés tárgyi, művészeti és írásos emlékeit állítja ki. Beléphetünk Semmelweis egykori dolgozószobájába, vagy a kétszáz éves pesti Szentlélek Patika faragott bútorai közé. Gyönyörködhetünk a művészi kivitelű, XVIII. századi anatómiai viaszpreparátumokban, a miniatűr fogászati rendelőmodellben és régi orvosi műszerekben.

   A drezdai Deutsches Hygiene-Museum hasonló profilú, de nem az orvost, hanem a pácienst helyezi gyűjteménye középpontjába. Régi és új orvosi rendelő, műtő, kórházi szoba makettjét láthatjuk, valamint orvosi műszereket. A múzeum fő attrakciója az üvegasszony. Emberi méretű hölgy üvegből, láthatók a belső szervei. Félóránként tartanak előadást, a látogatók helyet foglalnak a kis teremben.
   Kezdődik a „műsor” hangszórón át. „A szív egy ökölnyi méretű izompumpa. (ekkor láthatóvá válik az üvegen át a kivilágosított szív) Az ember életfolyamataihoz oxigénre van szüksége. Az artériák hálózatán át jut el az oxigéndús vér a szervezetbe (látszanak az ütőerek) és a vénák segítségével onnan az oxigénben szegény vér a tüdőbe. (látjuk a tüdőt) A szív percenként mintegy 5 liter vért pumpál a szervezetbe, és minden szívveréssel két irányba küld vért, a testbe és a tüdőbe.” (látszik a vér áramlása)
   És így tovább, láthatjuk a vese, gyomor, agy működését, az izmok mozgását, hogy alkalmazkodik a keringés a mozgáshoz.
   Azt is megtudhatjuk, hogy az üvegasszony drága jószág. Egy michigani textilgyáros, bizonyos Baker Champ készítette a  New York-i Museum of Science részére 1936-ban. Kalandos úton került a drezdai múzeumba, ahol ma már üvegférfi is tartózkodik, hasonló funkciókkal.
   Arra gondoltam, hogy ha az orvostörténetről van ilyen, joggal nemzetközi hírű múzeumunk, miért nincs a betegtörténetről hasonló, mondjuk Egészség Múzeum, vagy Egészségvédelmi Múzeumunk? Össze is szedtem, mit állíthatnánk ki ebben az intézményben. Maketteket a régi és új műtőkről, műszerekről, kórtermekről, ambulanciáról. Leírásokat fényképekkel a modern komputer tomográf, ultrahang, pozitronemissziós vizsgálatokról. Életnagyságú színes fotókat csontvázról izomzatról, belső szervekről. A betegségek megelőzéséről, a beteg és az orvos együttműködéséről, gyógyszerekről és a sarlatánokról. Talán akadna néhány százezer euró egy üvegasszony és egy üvegférfi elkészíttetéséhez is. Esetleg uniós forrás segítségével.

Láng Róbert - EuroAstra