Bejegyzések
„Hosszú az út és nehéz, mely a pokolból a fénybe vezet.”
John Milton, William Shakespeare mellett a legjelentősebb angol
költő, a barokk irodalom egyik legjelentősebb alkotója. Legismertebb
alkotása az „Elveszett
paradicsom" egyike az eposztörténet
legfeledhetetlenebb alkotásainak. Lírai verseinek jó részét nem is
angolul, hanem latinul, olaszul, görögül írta. Az Ótestamentumot
héberül, az Újtestamentumot görögül, Luther vitairatait németül, a
hugenották költőit és prédikátorait franciául olvasta és idézte, ha
idegen nyelvű vitapartnert akart meggyőzni.
Milton a királysággal szembeni és a köztársaság melletti politikai kiállásával is kitűnt az angol polgárháború idején 1642 és 1660 között írásaiban I. Károly király kivégzését (1649. I. 30.) is helyeselte. A polgári forradalom alatt 17 évig politikai tisztséget is betöltött, ő volt a „külföldi levelezések titkára” (ma külügyminiszernek mondanánk). A királyság helyreállítása után (1660. V. 29.) Milton könyveit elégették.
Milton politikai és vallási vitairatainak jó néhánya beletartozik a szépirodalom tanköltészetébe, az irodalmi igényű esszé műnemébe. Mint ahogy verseinek nem kis része vitairatnak is tekinthető. 43 - 44 éves korában szeme rohamosan romlani kezdett, és rövid idő alatt teljesen megvakult. A forradalmi kor bukásával megszűnt az ő méltósága is. Vakon és nyomorogva diktálta áldozatos leányának fő műveit: az „Elveszett paradicsom"-ot és a „Küzdő Sámson"-t.
Az Elveszett paradicsom című eposz főhőse a bukott angyal, Sátán. Modern szemmel nézve úgy tűnhet, hogy Milton kedvező színben szerette volna feltüntetni Sátánt, ambíciókkal teli, büszke teremtésként aki szembeszáll teremtőjével, a mindenható Istennel és háborút kezdeményez a mennyország ellen. William Blake, Milton nagy csodálója és az epikus mű illusztrátora azt mondta Miltonról, hogy „Igaz költő volt és az ördög követője saját tudta nélkül” („he was a true Poet, and of the Devil's party without knowing it”). Néhány kritikus úgy tekint Milton Luciferére, mint a byroni hős elődére.Az eposz az emberiség bukását ábrázolja tizenkét énekben. Milton nyelvezete erős hatást gyakorolt az angol romantikusokra.
Milton a királysággal szembeni és a köztársaság melletti politikai kiállásával is kitűnt az angol polgárháború idején 1642 és 1660 között írásaiban I. Károly király kivégzését (1649. I. 30.) is helyeselte. A polgári forradalom alatt 17 évig politikai tisztséget is betöltött, ő volt a „külföldi levelezések titkára” (ma külügyminiszernek mondanánk). A királyság helyreállítása után (1660. V. 29.) Milton könyveit elégették.
Milton politikai és vallási vitairatainak jó néhánya beletartozik a szépirodalom tanköltészetébe, az irodalmi igényű esszé műnemébe. Mint ahogy verseinek nem kis része vitairatnak is tekinthető. 43 - 44 éves korában szeme rohamosan romlani kezdett, és rövid idő alatt teljesen megvakult. A forradalmi kor bukásával megszűnt az ő méltósága is. Vakon és nyomorogva diktálta áldozatos leányának fő műveit: az „Elveszett paradicsom"-ot és a „Küzdő Sámson"-t.
Az Elveszett paradicsom című eposz főhőse a bukott angyal, Sátán. Modern szemmel nézve úgy tűnhet, hogy Milton kedvező színben szerette volna feltüntetni Sátánt, ambíciókkal teli, büszke teremtésként aki szembeszáll teremtőjével, a mindenható Istennel és háborút kezdeményez a mennyország ellen. William Blake, Milton nagy csodálója és az epikus mű illusztrátora azt mondta Miltonról, hogy „Igaz költő volt és az ördög követője saját tudta nélkül” („he was a true Poet, and of the Devil's party without knowing it”). Néhány kritikus úgy tekint Milton Luciferére, mint a byroni hős elődére.Az eposz az emberiség bukását ábrázolja tizenkét énekben. Milton nyelvezete erős hatást gyakorolt az angol romantikusokra.
_kicsi.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése