30 éve nyílt meg az újjáépített Budavári Sikló

A Budavári Siklót, eredeti nevén a Budai Hegypályát 1870. március 2-án vehette birtokba az utazóközönség. A világ második siklója gróf Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István fiának kezdeményezésére épült meg. Az új közlekedési eszköz fő célja a Várban működő minisztériumok és a Várszínház gyorsabb, egyszerűbb megközelítésének elősegítése volt, ugyanis ekkoriban ezeket más tömegközlekedési eszközzel nem lehetett elérni.

Tökéletesen mutatja a kivitelezés minőségét az, hogy a Sikló Budapest ostromáig - amíg bombatámadás nem érte 1944. december 20-án - változatlan műszaki megoldásokkal működött. Az akkori döntéshozók a helyrehozatallal szemben az elbontás mellett tették le a voksukat, így a fővárosban egészen 1986-ig ilyen tömegközlekedési eszköz nem üzemelt.
1986. június 4-én indulhatott el újra az immár Budavári Sikló névre hallgató régi-új közlekedési eszköz. A Margit és Gellért névre keresztelt járművek ma már szinte teljesen automatikusan működnek.
A BKV Zrt. által üzemeltett sikló ma elsősorban a dunai panorámában gyönyörködni kívánó turistákat vonzza. 1987 óta az a Budai Vár és a Duna-partok látképének részeként UNESCO világörökség részét képezi.
Érdekes adatok a Budavári Siklóról:
A Budavári Sikló a világ a második siklója.
A Budavári Sikló közel 183 ezer forintból készült el.
Jelenleg 1 másodperc alatt 1,5 métert tesz meg a kocsi, eleinte 3 méter volt ez a szám. 
Az Alagút felőli pályát Északinak nevezik, itt Margit közlekedik, a másik sínpáron, a Délin pedig Gellért látja el a feladatát.
A pálya hossza 95 méter, és 50 méteres szintemelkedést kell leküzdenie. 


Forrás: EuroAstra