Az első modern térkép megalkotója

1594. december 2-án halt meg Gerardus Mercator

A flamand tudós eredeti neve Gerard de Cremere volt. 1530-ban iratkozott be a hollandiai Louvain Egyetemre, ahol humán tudományokat és filozófiát tanult. A diploma megszerzése után azon dolgozott, hogyan lehetne összeegyeztetni az Univerzum eredetére vonatkozó bibliai tanításokat Arisztotelész kutatásaival.
Rengeteget utazott ez ügyben. Utazásai vallási szempontból kevés sikerrel jártak, de felkeltették érdeklődését a földrajz iránt. Mercator visszatért Louvain-ba, ahol most matematikát tanult, megismerte a matematika földrajzi és csillagászati alkalmazásait. 1535-1536-ban Louvain-ban dolgozott, Myricaval és Frisius-szal megalkották a földgömböt.

1537-ben elkészítették az éggömböt is. Mercator ugyanebben az évben készítette el Palesztina térképét, 1538-ban alkotott egy térképet egy újfajta vetítési módszerrel, majd 1540-ben elkészítette Flandria térképét is. 1544-ben eretnekséggel vádolták, ez részben protestáns hitének, részben utazásainak tulajdonítható, amelyek gyanút keltettek az emberekben. Hét hónapot töltött börtönben, ahonnét a louvain-i egyetem támogatásával szabadult.
1552-ben Duisburgba költözött, ahol térképészeti műhelyt nyitott. Elkészítette Európa új térképét (1554) és matematikát tanított. 1564-ben kinevezték Udvari Kozmográfusnak. Ez alatt az idő alatt dolgozta ki új térképkészítési módszerét, új vetítési móddal. Neve is erről maradt fenn (Mercator-féle szögtartó térkép). Ezt a vetítési módot 1569-ben alkalmazta először.
Ő volt az első, aki az "atlasz" szót használta a több térképből álló gyűjtemény elnevezésére. 1578-ban kiadta a ptolemaioszi térképek javított változatát, ez volt atlasza első része. Az atlasz további térképeket tartalmazott; Franciaország, Németország, Hollandia. Mercator szakítása a Ptolemaioszi módszertől éppen olyan fontos a földrajz területén, mint Kopernikusz eredményei a csillagászatban.


Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros