A jordán király finanszírozza a jeruzsálemi Szent Sír-szentély helyreállítását

II. Abdullah jordán király április 10-én ismét egy fontos gesztussal erősítette meg a jordán királyi ház keresztényekhez fűződő barátságát. A szentföldi keresztény felekezetek örömmel fogadták a felajánlást.

Az ammani királyi udvar április 10-én tájékoztatta III. Theofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárkát, hogy az uralkodó saját költségén vállalja a jeruzsálemi Szent Sír-szentély felújítását. Egy muszlim uralkodó, Mohamed próféta közvetlen leszármazottja restauráltatja tehát a legnagyobb tiszteletnek örvendő keresztény emlékhelyet, Jézus sírjának és feltámadásának helyszínét.
Két héttel a jordán király döntése előtt, húsvét vigíliáján jelentette be a jeruzsálemi templom felett rendelkező három keresztény felekezet - görög ortodox, római katolikus (amelyet a szentföldi ferences kusztódia képvisel) és örmény -, hogy felújítják a Szent Sírt. A restaurálásra azért van szükség, mert az épület szerkezete, a kötőanyag - főként a nedvesség, a látogatók nagy száma, a gyertyák füstje miatt - meggyengült. Az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem már elkészítette a felújítás részletes tervét, amelyet a fenntartók elfogadtak. A munkálatok nyolc hónapok vesznek igénybe, 2017 elején fejeződnek be. A jordán király bejelentéséig az volt a terv, hogy a görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végzi el a helyreállítást, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítenek.
III. Teofil pátriárka, a legnagyobb szentföldi keresztény közösség vezetője nagy örömmel fogadta a bejelentést. „Őszentsége Abdullah király nemcsak szavakban, hanem tettekben is megtestesíti a muszlimok és keresztények együttélésének lehetőségét az egész világon, különösen a Szentföldön - mondta a pátriárka a Petra hírügynökségnek. - Jordániának egyértelműen és tagadhatatlanul nagy szerepe van a keresztények Szentföldön való jelenlétének védelmében. Abdullah király vezeti azt a tevékenységet, amelyet a jordán nép fejt ki annak érdekében, hogy a muszlimok és keresztények között a barátság és testvériség magvait hintsék el egy olyan történelmi korszakban, amelyben fanatikus háborúk egész nemzeteket pusztítanak el, amint ezt mindannyian láthatjuk."
II. Abdullah király döntésének van azonban egy nem elhanyagolható politikai aspektusa is. Ezt maga III. Teofil hangsúlyozta azzal, hogy elismerte: a hasemita uralkodó „a jeruzsálemi keresztény és muszlim szent helyek védelmezője és őrzője". A Szent Sír felújításának finanszírozása azt is jelenti, hogy a jordán király megerősíti jogát a szent helyek fölött. Ez a jog az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúig megillette. Jeruzsálemben ez a jog a keresztény szent helyek mellett vonatkozik az Al-Aksza mecsetre és a sziklamecsetre is, amely a siratófal feletti sík területen található. A kilencvenes években Izrael és Jordánia között létrejött békemegállapodás szóban elismeri a hasemita uralkodónak ezt a történelmi szerepét, a valóságban azonban ennek a szerepnek a gyakorlása olaj lett volna a tűzre a szent városban, Jeruzsálemben, amelyet a zsidó állam egyetlen és oszthatatlan fővárosának tart.
Két különböző oka van tehát II. Abdullah király döntésének. Érdemes megjegyezni, hogy III. Teofil pátriárka nyilatkozatában a jordán felajánlást nyíltan összekapcsolja az Omár-paktummal, amelyet 637-ben, Jeruzsálem arab megszállásakor kötöttek. Omár kalifa, Mohamed második utódja tiszteletben tartotta a Szent Sír-bazilikát: meghagyta a keresztényeknek, nem alakította át mecsetté. Ennek az első, alapvető döntésnek köszönhető, hogy a Szent Sír fölé emelt épület keresztény szent helyként vészelte át Jeruzsálem viszontagságos történelmének eseményeit. És most - egy olyan időszakban, amelyben egy állítólagos kalifa megszentségteleníti a keresztény szent helyeket Szíriában és Irakban - az Omár-paktum megerősítése azt az üzenetet közvetíti a muszlim világ felé, hogy induljon ki történelme, identitása alapjaiból.
Forrás és fotó: Aleteia.org
Magyar Kurír
(tzs)