1952. április elsején halt meg Molnár Ferenc

„Az igazi írók művei egész sereg eltitkolt, ügyesen átformált, többé-kevésbé álcázott, de gyakran őszinte önéletrajzi adatot, illetve töredéket tartalmaznak. A félelmetes őszinteség onnan ered, hogy az író biztonságban érzi magát az álarc alatt. Mennél jobban álcázza az író önvallomásait, annál őszintébben csengenek sorai. Ha modern pszichoanalízissel foglalkoznék, és – ne adj' isten – egy hivatásos író lelkét kellene elemeznem, nem tennék fel hozzá kérdéseket, hanem megkérném, húzza alá műveiben azokat a bármennyire is álcázott részleteket, amelyeket önmagáról írt.”

forrás: Molnár Ferenc: Álarc in: Sárközi Mátyás: Liliom öt asszonya. Noran, 2008, 5.o.

„A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára, amelyet volt tanárom, Dr. Rupp Kornél szerkesztett. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat.
Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Egyébként is szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában. Szóval ezen a nyugodt helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában.
Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek. Ezek Feiks Jenő rajzolóművész és Pásztor Árpád írótársam.”

forrás: Molnár Ferenc – Petőfi Irodalmi Múzeum

Írásai, színpadi darabjai mai napig komoly népszerűségnek örvendenek: nem csupán hazánkban, hanem külföldön is: a Játék a kastélyban (New Yorkban 1926-ban játszották), a Liliom, A hattyú (Párizsban is bemutatták, Molnár írása alapján amerikai vígjáték is készült belőle 1956-ban) és még sok másik. A Pál utcai fiúkat könyvalakban történő megjelenése óta (1907. ápr. 10.) több mint 35 nyelvre lefordították, több hazai és külföldi film és számtalan színházi előadás készült belőle.


József Attila Könyvtár - Dunaújváros