„Kossuthkifli" - magyar TV-film sorozat

Március 15-én, vasárnap, este 20 óra 55 perces kezdettel a Duna TV-ben látható a legújabb magyar TV-film sorozat első része. A „Kossuthkifli" összesen hat alkalommal csal majd bennünket a képernyő elé.

Mint arról a forgatás kezdetén, 2013-ban már beszámoltunk  olvasóinknak, a közel 200 helyszínen forgatott, több mint 100 színészt felvonultató, hatrészes, epizódonként 53 perces kosztümös széria főszereplői Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos, a rendező Rudolf Péter. A sorozat hat részének mindegyike egy - egy nap történetét dolgozza fel. A kaland mellett egy ínyencség is szerephez jut benne, ugyanis vaj, cukor, néhány tojás, liszt, megtört mandula és dió az alkotói annak a süteménynek, mely Kossuth Lajos kedvence lett és ezért a Kossuthkifli nevet kapta. Hiteles receptje Fehér Béla azonos című regényének huszonkettedik oldalán olvasható.
Ritka pillanat, amikor az ember álma megvalósul - ismerte be Rudolf Péter, a film producer-rendezője. Az elmúlt évtizedekben nem adatott meg, hogy magyar színész kosztümös filmsorozatban kapjon szerepet. Most végre ennek lehetünk tanúi. Annyi íze, zamata, filozofikussága, kalandregény jellege van a történetnek, hogy az minden rendező vágyálmai közé tartozik. „A színházi munkám során is nagyon fontosnak tartom tiszteletben tartani a szerzőt" - mondta és ennél a filmnél ez még inkább szükséges volt. A sorozat lényege, hogy egy postakocsi elindul Pozsonyból Debrecenbe. Átszeli Magyarországot 1849 májusában és egy halottaskocsi üldözi. Legendává vált, emblematikus korban játszódik, de nagy erénye, hogy azok a szereplők, akikről az iskolában tanulunk, nem jelennek meg. A forradalom „szürke eminenciásai", egy család története elevenedik meg. A nevek is jelzik, milyen figurákról van szó: Görbekerti Jeromos, Elepi Kőszál, Swappach Amadé sejteti, hogy nem érettségi tétel fontos szereplő szólalnak meg, hanem a forradalom mindennapjait, a nagypolitika hatását a kisemberre igyekeznek megmutatni. A dolgok nem változnak. Ma is így szeretünk, így veszünk össze, békülünk ki, így acsarkodunk.
A film, a könyv szellemiségét, iróniáját, politikai kacsintásait mind vissza tudta adni, állapította meg elégedetten Fehér Béla, a regény írója. Lett belőle egy XIX. századi vadromantikus road movie hihetetlen kalandokkal, csodákkal, meneküléssel, összeesküvéssel, üldözéssel, robbanással, gyilkosságokkal, mindent elsöprő szerelemmel, holt lelkekkel, tündérekkel, kísértetekkel, besúgó jelentésekkel röpködő galambokkal, áruló temetkezési vállalkozókkal és hazafias darvadozással. Így idézi az 1848/49-es szabadságharc idejét. A sorozatban a háború dúlta, ellenségeskedés szabdalta Magyarország hű, ám kissé groteszk látképét láthatják a nézők, melyet számtalan különös és elképesztő figura megjelenése, és nyelvi bravúrokban bővelkedő megszólalása tesz még mulatságosabbá, és egyben szomorúan ismerőssé.
A rendező, Kapitány Iván, a számokról beszélt. Másfél éves gigantikus munka eredményeként kerül képernyőre a film. Még 2013. július elején kezdődött, 75 napon át tartott és október 20-án ért véget a tévésorozat forgatása, melynek során 171 órányi anyag készült. Összesen 4600 csapónyi snittből Rudolf Péter rendező Barna Balázzsal, Rumbold Lászlóval és Policzer Péterrel közösen dolgozott, végül 5011 vágás után készült el a hat, egyenként 53 perces epizód. Bennük még 1148 különböző, 90 percnyi időt kitöltő, digitálisan létrehozott vizuális trükköt is felhasználnak. Van olyan jelenet, melyben Haumann Péter a Pozsonyt „alakító" Sopronban bemegy egy ajtón, Fóton a műterembe érkezik, és kinéz az ablakon, majd Kőszegen lép ki az utcára. Az egyik pillanat lehet, hogy júliusban, a második augusztusban a harmadik pedig szeptemberben történt. Ezek összehangolása logisztikailag komoly próbatétel volt a gyártás számára, és talán nem is kell megmagyarázni, hogy ez színésznek, rendezőnek mekkora kihívást jelentett.
A színészek egyöntetűen erősítették meg ezt az álláspontot. A főrendőrt alakító Reviczky Gábor a forgatás viszontagságaira emlékezett. Kosztümös darabban játszani nem olyan kellemes. Abban a korban például nem mostak fogat az emberek és a hitelesség kedvéért egy rothadónak látszó műfogsort kellett viselni, ami egész nap szúrt. Kőszegi Ákos mindjárt a legelső forgatási napon több kilométer futásra kényszerült, később pedig közeli kapcsolatba került egy vaddisznóval. Kálloy Molnár Péter tapasztalatai kellemesebbek voltak, különösen, miután megtanult fogatot hajtani. Egy tehénnel kifejezetten összebarátkozott. A Kossuthkiflit sütő pozsonyi cukrász, Haumann Péter, imádja a lányát, vissza akarja kapni, ezért sodortatja magát az eseményekkel - nem is tehet mást - érezhetően forradalompárti ember. A forgatás alatt a lovakra, mint kollégákra tekintett, ha kellett a tűző napon még legyezte is őket.
Dr. Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója szerint a közmédia vezetőinek is régi vágya volt, hogy a hagyományokhoz - sajnos túlságosan nagy kihagyással - visszatérve, újra készüljenek TV-filmek, TV-játékok. Különösen fontos, hogy olyan hiánypótló alkotások szülessenek, mint a Kossuthkifli, hiszen ezzel a történelmi kalandfilmmel ismét valódi értéket képviselő produkció kerül a képernyőre. A széria költségvetése 816 millió forint, melyből 505 millió forintot az MTVA finanszírozott, a fennmaradó összeg szponzori támogatásokból állt össze. Számolgatni nem érdemes, mert igaz ugyan, hogy a film egyetlen perce két és félmillió forintba került, mégis olcsónak számít. Egy átlagos mai film, amelyik mai helyszíneken, mai ruhákban játszódik, mintegy 400 millió forintért készül el. A sorozat vetítési időtartama viszont három nagyfilm idejével azonos. Nem véletlenül időzítették a premiert március 15-ére, a nemzeti ünnepünkre, mivel a kalandfilm-sorozat a magyarság egyik legjelentősebb korszakában játszódik, ezzel szeretnének tisztelegni az ünnep előtt. Ismerve a végeredményt okkal feltételezhető, hogy ez lesz az új „Tenkes kapitánya", az új „Kőszívű ember fiai", amit még számtalan alkalommal láthat majd a közönség. 

www.kossuthkifli.hu