Csapvíz vagy ásványvíz?

Magyarországon nyugodtan lehet csapvizet inni (nem úgy, mint például tőlünk délebbre), mivel ugyanolyan jó, mint az ásványvíz. A két termék között vannak azonban különbségek.



A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Szaklap szakértői szerint nincs jelentős különbség az ásványvíz, illetve a csapvíz között, bár a két termék más-más módon kerül a fogyasztóhoz.

A szakemberek sem egyeznek meg abban, hogy a csapvíz, vagy a palackos víz az egészségesebb. Abban mindenki egyetért, hogy az emberi szervezetnek tiszta vízre van szüksége.

Szerencsés földtani körülmények miatt Magyarországon valamennyi településen lehetőség van arra, hogy csapvízhez jusson a lakosság. Ahol ez eddig még nem valósult meg, ott minden esetben van mód arra (helyi vízbázis- és vízkezelés, illetve távolból csővezetéken ivóvízszállítás), hogy ez megvalósuljon. Hazánkban az ivóvízellátás alapját a felszín alatti vízbázisok adják, és a cél a mintegy 90%-os részarány hosszú távú megőrzése. A csapvíz előállítása a felszín alatti rétegekből kitermelt víz (ún. nyersvíz) kezelésével valósul meg. A vízkezelés legfontosabb részelemei:

- vastalanítás,

- mangántalanítás,

- gázmentesítés (metánmentesítés),

- arzénmentesítés,

- ammóniummentesítés.

A zárt, nyomás alatti, kétrétegű kavicstöltetű gyorsszűrőkben történik a vízkezelés fenti 5 lépése. A klórozás ezt követően történik, és célja a csővezetékben a vízkémiailag már megfelelő vízminőség bakteriális szempontú romlásának megakadályozása.

A magyarországi vezetékes vízforrások különböznek egymástól, de a szigorú szabványok biztosítják a megfelelő minőséget. A fő veszély a vezetékes víz felhasználásánál a fogyasztó rendszere lehet, amennyiben abban pangó szakaszok (például legionella-veszély!) vannak, vagy a csak időszakosan használt létesítmények szintén „állott" vize is bakteriális veszélyt hordozhat.

A palackos vizek fogyasztásánál nem árt tudni, hogy minden természetes ásványvíz felszín alatti víz, de nem minden felszín alatti víz természetes ásványvíz. Az, hogy valamely termék valóban ásványvíz lehessen, ne csak palackozott ivóvíz, annak számos feltételnek kell megfelelnie. A kutak mélysége igen változó, néhány métertől 2550 méterig terjed. Jelenleg közel 140 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet hazánkban, amelyek közül 50-60 vizét palackozzák. Természetes ásványvíz védett vízadó rétegből származik, és a kutat meghatározott nagyságú védőterülettel kell körülvenni. Az ásványvizet a forrás, kút közvetlen közelében kell palackozni, nem szabad szállítani, a vízkivételi helynek és a palackozónak egybefüggő, zárt rendszert kell alkotnia. A vízhez nem szabad semmilyen idegen anyagot, vegyszert, konzerváló-, fertőtlenítőszert hozzáadni.

Az ásványvizek címkéjének fontos szerepe van. Minden ásványvíz címkéjén megtalálható a víz összes oldott ásványianyag-tartalma, valamint a jellemző összetevők mennyisége. A magyar ásványvizek összetétele nagyon változatos, az 500 mg/liter összes ásványianyag-tartalmú vizektől az ásványi anyagban gazdag, 1800-2000 mg/liter ásványi anyagot tartalmazó vizekig minden megtalálható. A szén-dioxiddal enyhén dúsított termék esetében a termék szén-dioxid-tartalma 2-4 g/l, a magyar piacon klasszikusnak mondható szén-dioxiddal dúsított termék esetében 6-7 g/l.

A legnagyobb különbség az ár. Míg egy másfél literes ásványvíz ára, márkától függően 55-150 Ft, addig ugyanennyi csapvíz ára 80 fillér és 1 forint között mozog.


Forrás: EuroAstra

Tompa Mihály költő

146 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el a népi-nemzeti irányzat egyik jelentős képviselője, akadémikus

1817-1868

Tompa Mihály máig sem foglalhatja el a költészetét megillető helyet irodalomtörténetünkben. A maga korában, és még sokáig azután is, úgy tekintették, mint Petőfi és Arany mellett a "nagy triász" harmadik tagját, a népnemzetinek nevezett nemzeti klasszikus költészetnek Petőfivel és Arannyal egyenlő rangú főalakját. Ez az értékelés túlzott volt. Tompa szerényebb tehetség, mint ama költészetbeli főszereplők, akiknek egyébként személy szerint is jó barátja volt. Hanem amikor a megfelelő időtávlat hidegebb fejű értékelése megállapította, hogy nagyságrendben csak nagy társai mögé sorolható, akkor elkezdődött lebecsülése, jelentőségéről egyre kevesebb szó esett, afféle egykor divatos vidéki pap-költőnek tekintették, aki kegyeletből kap helyet az antológiákban. S habár közben-közben egynéhány verse újból népszerű lesz, habár az értők tudják, hogy Tompa Mihály ennél sokkalta több és nagyobb, mellőzöttsége mindmáig fennáll, alakja nem izgatja az irodalomtörténészeket, és így az sem köztudomású, hogy miközben oly sok szál köti költői előzményeihez, még több kortársaihoz, egyben-másban olyan új hangütések előhírnöke, amelyek csak jó időkkel őutána lettek jellemzőek az övénél modernebb költészetben. Közhelyszerűen szokás beszélni allegóriáiról, de említeni sem szokás, hogy ezek közt az allegóriák között olykor olyan jelképi mozzanatok rejlenek, amelyek már a szimbolizmus hazai kezdeteinek számíthatnak. Tompa sok mindenben maradibb Petőfinél és Aranynál, de egyben-másban modernebb is náluk. Művészi egyénisége pedig sokkal érdekesebb, mint ahogy irodalmi köztudatunkban él.

Akárcsak Petőfi vagy Arany, ő is a társadalom mélyrétegeiből emelkedett fel, csak útja szomorúbb, nyomasztóbb volt, mint társaié. Apja önpusztító, magát korán halálba ivó, részeges csizmadia volt, anyja is hamar halt meg. Az árva fiút nagyszülei tartják, verik, agyondolgoztatják. Csak tizenöt éves korában tud szabadulni a szörnyű otthontól. Tanulni akar, de magát kell eltartania, hogy tanulhasson. Szolgadiák lesz Sárospatakon: kiszolgálja a módos diákokat, jogász szeretne lenni, de ehhez nem elegendő anyagi alap a megalázó szolgalét. Gyorsabb és biztosabb kenyeret jelent, ha papnak megy. Így érthető, hogy a szabad szellemű, háborgó lelkű fiatalember, aki mindig tele van kétellyel, és igazán soha életében nem tudott vallásos lenni, kálvinista lelkészként éli le életét. De csak huszonkilenc éves korában dönti el, hogy mégis pap lesz, addig megpróbálja házitanítóskodásból tengetni az életét, végül is nem talál más megoldást a biztonságos megélhetésre, mint amit egyháza kínál. Ettől kezdve ötvenegy éves korában bekövetkezett haláláig különböző falvak református papja.

Mire a papi hivatás mellett dönt, már országos hírű költő. Őt is megigézi a népdalok szépsége, természetessége, formai tisztasága, elragadják a regék és mondák. Ezeket tekinti példáknak és mércéknek a maga költészete számára. De ízlése közel áll a reformkor lírai hangvételű almanachlírájához. Úgy lép a költészet színterére, hogy az érzelmes almanachlíra csiszoltságát egyesíti a népi hangvétellel és a népregei témavilággal. Fellépését irodalmi siker követte. Összebarátkozott Petőfivel, politikai véleményeik is hasonlóak voltak. A már ismert költőnek számító Tompa ugyanúgy népi ihletésű és hangvételű elbeszélő költeményt ír az akadémiai pályázatra, akárcsak Arany János, de Tompa Szuhay Mátyása csak második lehet Arany Toldija mögött.

Petőfi és Arany mégis magukkal egyenrangúként veszik tudomásul Tompát. A falusi pap bekerül a forradalmat előkészítő költőnemzedék baráti körébe. Ha fellátogat Pestre, helye ott van a Pilvax Kávéház asztalánál. A forradalom kitörése azonban betegen találja, külföldi üdülőhelyen - Grafenbergben - kezelteti magát. Az ifjúkori nélkülözések óta beteges természetű, mindhalálig kórságokkal küszködik. Hanem amikor valamennyire felgyógyul, maga kéri magát hadiszolgálatra: tábori lelkész lesz a szabadságharcban. Kiállása mindig önkockáztatóan bátor, de közben tele van aggodalmakkal, megtorpanásokkal, ezért Petőfi elhidegül tőle. A bukás után következik a meghurcoltatások sorozata, egy ideig börtönben is ül. Viszonylag későn, túl harminckettedik évén nősült. Azt hitte, következik a boldogság kora, de csak újabb keservek következtek: kisgyermeke meghalt, feleségéről kiderült, hogy gyógyíthatatlan beteg. Tompa politikai és vallási kételyek között gyötrődött. Újra meg újra kísértette az öngyilkosság gondolata. Ilyen körülmények között írja költeményeit, amelyek az elnyomatás korában páratlanul népszerűek lettek. Allegorikus költeményekben fejezi ki a nemzet bánatát és a nemzeti reménységeket. Ezeknek egy része kéziratos másolatban keringett szerte az országban. A gólyához című nagy elégiát az egész nemzet a saját bánatának kifejezéseként vette tudomásul. Bűnvádi eljárás is indult ezért a költő ellen. Hosszú ideig faluját sem hagyhatta el.

Nem volt már egyéb vigasza, mint a költészet. Hangja egyre árnyaltabb lett, finom zenei hatásokat tudott elérni. Virágregéinek sajátos hangulatvilágában kell felismernünk a hazai szimbolizmus első hangütéseit. Olykor pedig hirtelen nagy erővel szólal meg költészetében a reménység. De ez a remény sohasem találhat pontos megfogalmazásra. Hiszen Tompa nem a kiegyezésben keresi a nemzet további útját, de a kiegyezésen kívül nem lát más lehetőséget. Gondjait olykor levélben közli Arany Jánossal, akinek a barátsága a legfőbb vigasz szomorú és egyre betegebb életében.

Hamar öregszik, ötvenéves sincs, amikor már aggastyánnak tudja magát. Hiába ünnepelt költő, a dicsőség alig ad kárpótlást közgondjaira és magánbánataira. A kiegyezés ötvenéves korában már a haldoklás határán éri. A következő esztendőben meghal.

Temetése nemzeti gyász volt. Az irodalom akkor főalakjai közt tartotta nyilván.

Próbáljuk meghatározni helyét irodalmunk történetében. Kétségtelen, hogy ugyanúgy a népi ihletettségű költők közé tartozik, mint Petőfi vagy Arany. Eredetiségben vagy költői erőben azonban elmarad a nagy barátok mögött. De az is kétségtelen, hogy mérhetetlenül egyénibb és jelentékenyebb költő, mint a Petőfi- és Arany-epigonok áradata. Van egy sajátosan egyéni hangja, amely onnét származik, hogy nem a romantikához fűzik a hagyományok, hanem a szentimentalizmushoz. Petőfinek és Aranynak az előzménye Berzsenyi és Vörösmarty, Tompáé Kazinczy és Bajza. Petőfi és Arany mindig közel marad a természethez, de szempontjuk az ember. Tompa mindig jobban érzi magát a természetet, mint a természetben élő embert. Ugyanazok az eszmék lelkesítik, mint nagy barátait, osztályélménye is hasonló, ő még azoknál is mélyebbről érkezett, de nincs meg benne sem Petőfi politikai tisztánlátása és egyértelműsége, sem Arany elméleti felkészültsége és művészi tudatossága. Viszont van benne egy olyan érzékenység, árnyalatok iránti érzék, amely már-már a későbbi modern költőkre emlékeztet. Korai költeményeiben a népköltészet üdesége hat, a végsőkben a hangulatok árnyaltsága, a verssorok zenei hatása. Túlérzékenységét a maga kora észre sem vette, csak a népi hangvétel egészségét érzékelték. Nyilvánvaló, hogy eljön az idő, amikor újra elővesszük összes költeményeinek kötetét, és értő elemzéssel megállapítjuk, hogy Tompa ugyan csak szerény harmadik lehet Petőfi és Arany mögött, de költészetének egyéni hangjával egyben modern mozzanatok előfutára, s néhány műve a legszebb magyar versek antológiájába tartozik.

Forrás: MEK -OSZK

Zsidó Nyári Fesztivál

.

„...az igazat mondd, ne csak a valódit" - József Attila szavai szolgálnak mottójául a Zsidó Nyári Fesztivál megemlékezésének a holokauszt 70. évfordulójáról. Zene, vers, színház, film és tánc - több estén át a művészet sokszínű eszközeinek felvonultatásával állítanak emléket az áldozatoknak és emlékeztetünk a megmásíthatatlan történetekre.


Augusztus 31-én különleges, zenére és szavakra hangszerelt estére invitálják az érdeklődőket, Önöket az Uránia Nemzeti Filmszínházba: a Kutató kezek című előadás az első és talán egyetlen alkalom, hogy Konrád György szövege Alföldi Róbert előadásában lesz hallható, s amelyet a Szakértők együttes dallamokból szőtt muzsikája ölel körül.

Ugyancsak egyedi élményt, nem hagyományos értelemben vett irodalmi élményt ígér a Radnóti Miklós halálának 70. évfordulója és a Holocaust Emlékév alkalmából létrehozott Nem tudhatom - Radnóti és korunk című összeállítás, amelyet szintén az Urániában, szeptember 1-én mutatnak be. Mácsai Pál, Fullajtár Andrea valamint három fantasztikus muzsikus: Dés László szaxofon művész, zeneszerző, Dés András, ütőhangszeres és Lukács Miklós, cimbalom művész a vers, a próza és a zene egyedi párbeszédét valósítja meg, az elhangzott gondolatokat gazdag zenei improvizációkkal hangsúlyozva. A műsorban - amelyet Ferencz Győző állított össze és Dés László, valamint Mácsai Pál szerkesztett - Radnóti versein, napló részletein kívül kortársainak írásai is szerepelnek.

Ezúttal a vidék is bekapcsolódik a Zsidó Nyári Fesztivál programjába:
a Veszprémi Petőfi Színházban a Latinovics-Bujtor Játékszínben, Veszprém Város önkormányzata támogatásával, szeptember 6-án lesz látható Vári Éva immár klasszikussá vált előadásában Martin Sherman monodrámája, a Rose. A 20. század borzalmait, a háborút, a varsói gettót, az Exodus utasainak kálváriáját, családjának, a férjének és gyermekének elvesztését túlélő asszony megrázó és mégis életigenlő történetét Ilan Eldad rendezésében az Orlai Produkció mutatja be.

A fesztivál nyitónapján, augusztus 30-án, az Uránia Nemzeti Filmszínházban kerül sor a londoni filmfesztiválon nagydíjas és a torontói FIPRESCI nemzetközi kritikusok díját is elnyert Ida című lengyel - dán film, premier előtti magyarországi díszbemutatójára.
A Pawel Pawlikowski rendezte történet a hatvanas évek elején játszódik, egy fogadalomtétel előtt álló, árván felnőtt novíciáról szól, aki megtudja, hogy valójában zsidó családból származik, és elindul, hogy felkutassa múltját.

A Zsidó Nyári Fesztivál szervezője a Budapesti Zsidó Hitközség - Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központja (BZSH - ZSIKK).  
1075 Budapest, Síp utca 12.

2014. augusztus 31.-szeptember 7.
Zsidó Nyári Fesztivál


http://zsidonyarifesztival.hu/
https://www.facebook.com/zsnyf

Forrás: Lantai József -EuroAstra

Érdekességek Leonardó titokzatos világából

Leonardo da Vinci, az első polihisztor, akinek a neve még ma is fogalom. Felismerései most is aktuálisak, időt állóak. Érdeklődési köre határtalan volt, a festészettől kezdve a repülésen át az anatómiáig minden érdekelte. Az ő titokzatos világából gyűjtöttünk össze tizenegy érdekességet.

1. A festészetet minden művészetnél előbbre sorolta. A szobrászatnál tökéletesebb kifejezési formának tartotta. Úgy vélte, hogy a költészet, amely egymást követő szavakból áll, nem képes egyszerre kifejezni mindazt, amit egy festmény nyújthat. A zene korlátja pedig a tünékenysége.
2. Felismerte, hogy az ember arcáról leolvasható a jelleme és pillanatnyi érzései. Számtalan arcmimikai tanulmányt készített: ezek az idősebb férfi arcokat ábrázoló rajzok gyakran inkább groteszknek hatnak.
3. Az Utolsó vacsora című falfestményén az apostolok arckifejezése annyira beszédes, hogy a művészettörténészek a „mozi" elődjeként emlegetik.
4. Leghíresebb műve, a Mona Lisa több szabályos „téglalapra" osztható. A festő több évig készítette a képet, így elképzelhető, hogy a kompozíció megalkotásakor matematikai pontossággal dolgozott.
5. Megkezdett műveit sokszor hagyta befejezetlenül. Ne felejtsük el, hogy a polihisztort annyi minden érdekelte, hogy mindig újabb és újabb vizsgálódásokba fogott. 

6. Kortársai gyakran vádolták azzal, hogy kelletlenül fest, vagy felrótták neki, hogy késedelmesen készül el a megbízásaival: „Ha lassúsági versenyre kelnének a festők, bizonyára Leonardo győzne".
7. Az idős Leonardóra hatással voltak a fiatal Michelangelo sikerei. Leonardo korábban elutasította a túlzottan izmos férfiaktok ábrázolását, mivel azok „dióval teli zsákra" emlékeztették. Az ifjú művész sikereit látva azonban szakított addigi nézeteivel, és a férfitestről készült tanulmányain különös figyelmet fordított a vállak és lábak izomzatának kidolgozására.
8. Véleménye szerint az egyes szervekhez meghatározott érzelmek kapcsolódnak. A sírásról azt vallotta, hogy a könnyek egyenesen a szívből jönnek, és hitt abban, hogy a megtermékenyítéshez a spermán kívül szellemi erő is szükséges, amely a lélekből származik.
9. Leonardo nemcsak úgy hébe-hóba boncolt, hanem legalább ötven éven keresztül, szinte naponta foglalkozott anatómiai tanulmányokkal. Több mint 200 anatómiai fóliót (kétrét hajtott ív papírt) hagyott hátra, amelyeknek általában mindkét oldalán találhatók rajzok.
10. A legtökéletesebb formának a kört, illetve a gömböt tekintette. Úgy tapasztalta, ez az a forma, ami mindenütt jelen van. Anatómiai kutatásai során 
észrevette, hogy az anyaméh gömb alakú, és az emberi koponyáról is megfigyelte, hogy az is kör, illetve gömbformán alapul.
11. Jegyzeteit tükörírással írta, amelyeket így csak tükörből lehet elolvasni. Azóta a bal kezes tükörírást „Leonardo kézírásnak" hívják. Sőt a legenda szerint képes volt az egyik kezével írni, a másik kezével pedig rajzolni egy időben.
Leonardo da Vinci minden idők legtitokzatosabb embere. Különleges világával magunk is megismerkedhetünk az egyedülálló pécsi „Leonardo, a reneszánsz zseni" című tárlaton. A kiállítás amellett, hogy bemutatja a polihisztor találmányainak közel 60 méret- és korhű mását, elénk tárja a lángelme legbelső titkait, amelyekről eddig talán még nem is tudtunk. Felhőtlen utazás a nyári napokon Leonardo gondolatvilágában.
A pécsi „Leonardo, a reneszánsz zseni" című tárlat minden idők legátfogóbb Leonardo-kiállítása a polihisztor mérnöki és tudományos munkásságáról, amely Európában először Pécsett látható. A kiállítás bemutatja a reneszánsz lángelme közel 60 méret- és korhű találmányát. A tárlat a Janus Pannonius Múzeum két helyszínén, a Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde u. 5.) és a Martyn Múzeumban (Pécs, Káptalan u. 4.) látogatható 2014. szeptember 30-ig, a hét minden napján 10-től 18 óráig.
 www.leonardopecs.hu

 https://www.facebook.com/leonardopecs

Megemlékezések az I. világháború kitörésének centenáriumának alkalmából

Vasárnap kezdődnek az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából tartandó megemlékezések, az állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvénye hétfőn lesz az Operában.

 Világszerte vasárnap, az évforduló előtt egy nappal  neves trombitások előadásában hangzik el a híres katonai takarodó, az Il Silenzió, Magyarországon 9.30-kor. Az olasz miniszterelnökség kezdeményezésének szervezői Magyarországról a fiatal dzsessztrombitást, Koós-Hutás Áront kérték fel, aki a budai Vár Savoyai teraszán adja elő a művet. Ugyanekkor többi között Nagy-Britanniában, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és az Egyesült Államokban hangzik fel a dal az elesettek emléke előtti tisztelgésként.
 Hétfőn a veszprémi Szent Imre templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tart a Veszprémi Érsekség, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Keresztény Katonák Szövetsége. Beszédet mond Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) és Zentai László ezredes, helyőrségparancsnok, ökumenikus imádságot mond Márfi Gyula veszprémi érsek, Isó Zoltán evangélikus lelkész és Szabó György alezredes, protestáns tábori lelkész.
Ugyancsak hétfőn a budai Várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartja megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. Bemutatják az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátják a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét. Az ünnepségen beszédet mond Kun Szabó István vezérőrnagy, a minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, továbbá köszöntőt mond Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka és Sárközy Ágnes, a Magyar Posta Zrt. kiskereskedelmi és üzleti támogatási igazgatója.
Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartják az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét hétfő este, a Magyar Állami Operaházban. Az első világháborús centenáriumi emlékbizottság rendezvényén köszöntőt mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az esten - amelyen arról is megemlékeznek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között bezárták az Operát - Gabriel Fauré Requiem és Gustav Mahler Dal a Földről című műve mellett részletek hangzanak el Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Szép Ernő alkotásaiból, Papp János honvéd naplójából, valamint Teleki Béla és Tóbiás Ernő honvédek leveléből.
Hende Csaba honvédelmi miniszter korábbi tájékoztatása szerint az első világháború centenáriuma alkalmából nagyszabású megemlékezéseket rendeznek. Az évforduló alkalmából ismét összeállítják a világháború veszteséglistáját, ezt a nyilvántartást ugyanis az 1950-es években elégették. Egy vonatkiállítást is szeretnének létrehozni, ez 2016-ban a keleti, 2017-ben pedig a nyugati hadszínterekre jutna el.
A kormány 2013. január 1-jével hozta létre a tárcaközi Első világháborús centenáriumi emlékbizottságot, amelynek feladata a magyarországi megemlékezések koncepciójának és az első világháborút, a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és áldozatoknak emléket állító, 2014-től 2020-ig tartó programsorozat részletes tervének kidolgozása. A Magyar Tudományos Akadémiával is együttműködő plénum szakmai vezetője Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója. A kormány pályázati úton félmilliárd forintot fordít az évfordulóval kapcsolatos megemlékezésekre.
Száz évvel ezelőtt július 28-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután egy hónappal korábban egy szerb diák, Gavrilo Princip merényletben megölte a Szarajevóba látogató trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy-Britannia is belépett, és 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is.
A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott: 10 millióan haltak meg, 20 millió volt a sebesültek száma, a polgári lakosságot mérhetetlen szenvedés sújtotta, és egy olyan békerendszert hoztak létre, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.

Szerző: MTI

 

Történelmi emlékhelyet avattak a Fáy András-emléknapon

Budapesten 2014. július 24-én felavatták a Kálvin téri református templomot, kriptát és a Ráday Gyűjteményt mint történelmi emlékhelyet. A Fáy András-emléknappal egybekötött avatáson köszöntőt mondott Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) elnöke, és beszédet mondott Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke. 

A Nemzeti Örökség Intézete és a Fáy Társaság szervezésében Fáy András halálának 150. évfordulóján elsők között avatták fel a felújított Kálvin téri református templomot, kriptát és a Ráday Gyűjteményt mint történelmi emlékhelyet.
A Nemzeti Örökség Intézete azon dolgozik, hogy az emlékhelyeket találkozási és emlékezési pontokként népszerűsítse – mondta el Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke, majd hozzátette, hogy olyan közösségi terek kialakításán munkálkodnak, amelyeket minden állampolgár a magáénak érezhet.
Az intézet elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a történelmi emlékhelyek nemcsak a magyar történelem jelentős fordulópontjaira emlékeztetnek bennünket, hanem erősítik nemzeti identitásunkat. Jelenleg 47 történelmi emlékhelyet tartunk nyilván, amelyek mindegyikét egységesen megjelölte a Nemzeti Örökség Intézete.
Fáy Andrásra emlékezve megkoszorúzták az altemplomban található sírját, majd emlékülésen idézték fel a „haza mindenesének” életét és munkásságát. A jubileumi évfordulóra a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki, amelyet a helyszínen mutattak be.
A rendezvényt megelőzően Bacskai Bálint református lelkipásztor tartott istentiszteletet.

2014. július 24.

Forrás: Nemzeti Örökség Intézete


 Péceli Fáy András (Kohány, Zemplén vármegye, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik

Fáy András arcképe (Barabás Miklós festménye nyomán)

legtevékenyebb alakja. Mikszáth Kálmán egyik Fáy Andrásról szóló írásában írta: ha nem Széchenyit illetné „a legnagyobb magyar” jelző, akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse”, akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így azonban csupán „a nemzet mindenese”.

Széchenyi színrelépését, különösen a Hitel megjelenését követően Fáy lelkesedéssel csatlakozott a „legnagyobb magyarhoz”, aki – felismerve benne a rokongondolkodású nemzetgazdát, akinek liberális eszméi rá is hatottak – szövetségesének fogadta. Előbb Pest vármegye gyűlésein, majd 1835-ben követté választva, az ellenzék egyik tekintélyes tagjaként az országgyűlésben szolgálta mesterkéletlen, magyaros józan beszédeivel a gazdasági és társadalmi reformok ügyét. A társadalom körében buzdítással és példaadással toborzott híveket eszméinek.

1836-ban Pest vármegye is táblabírájául választotta. Tevékenyen vett részt a kor minden kulturális és gazdasági mozgalmában. Széchenyi kedvéért belépett a Nemzeti Kaszinóba, melynek majdnem folytonosan a könyvtárosa volt, két ízben pedig igazgatója is (1835 és 1840). Az akadémia már az első nagygyűlésen, 1831-ben tiszteleti tagjává választotta. 1845-ben az igazgatótanács tagjaként, 1847-ben pedig helyettes elnökként tevékenykedett.

A Kisfaludy Társaság szintén már megalakulásakor, 1837. február 6-án igazgatójának választotta. 1834-35-ben Döbrentei Gáborral együtt a budai színtársulat igazgatója, majd az akadémia játékszíni bizottságának tagja, amely feladatai között szerepeltette a drámairodalom fejlesztését. Fáy egész életében sokat fáradozott a nemzeti színészetért.

Részt vett a Védegylet alapításában, a Nemzeti Kör munkájában, sürgette a nevelőnőképző intézet felállítását, mert nemzeti szempontból károsnak tartotta a nevelőnők külföldről való importját. Munkásságának nevezetes köre volt a Pesten felállítandó protestáns főiskola és a két protestáns felekezet egyesítése érdekében kifejtett tevékenysége.

Forrás: Wikipédia
 

A latin szóláskészlet arzenálja

Az úgynevezett állandó szókapcsolatoknak két fő fajtáját szokás megkülönböztetni: a valamilyen képszerű elemet tartalmazó szólást és a valamilyen tanulságos gondolatot, közérdekű tapasztalatot, életbölcsességet kifejező mondást. Ez utóbbinak, ha nem ismerjük szerzőjét, közmondás az elnevezése. A szólások – ellentétben a közmondásokkal – többnyire nem önálló mondatok.

Szólás például a „bárány és farkas”, latinul „lupus et agnus”, amelynek előfordulását Phaedrusig, a római meseíróig, Augustus császár felszabadított rabszolgájáig szokás visszavezetni. Az „egy fecske nem csinál tavaszt”, latinul „una hirundo non facit ver” a tudósok elemzése szerint kezdetben közmondás volt, jóllehet eredetileg a görög Arisztotelésznél maradt fenn. Érdekessége még e közmondásnak a sok változat: „Egy fecske nem csinál/szerez tavaszt/nyarat”, régi szótáríróinknál: „Egy fecske tavaszt nem szerez” (Szenczi Molnár Albert), „Egy fecske tavaszt nem csinál” (Pápai Páriz Ferenc). Az állatos fordulatoknál maradva: az „Oroszlánt körméről” (latinul „Ex ungue leonem”) szólás, az explicit „Az oroszlánt körméről ismerik” (latinul „Ex ungue leonem pingere”) közmondás.

 A XIX–XX. század fordulója nagy szólásgyűjteményeinek szerzői Tóth Béla (1857–1907) és Margalits Ede (1849–1940), akiknek gyűjteményei a rendszerváltás lendületében újabb kiadá-sokat értek meg. Ezúttal az utóbbi évtizedek filológiai kutatásainak eredményeit is hasznosítva, számítógépes szövegkorpuszok alapján Kovács Erzsébet rendezte Margalits anyagát. A kötet 2000 magyar közmondást tartalmaz latin megfelelőikkel, bibliográfiai adatok feltüntetésével. Így e mű a latin szerzőket hűen közvetítő taneszköz is.

 A magyar nyelv a latin kultúrát a közmondásokon keresztül szervesen építette magába. A szólásoknak s különösen a közmondásoknak az a jelentőségük, hogy rögzült formában közvetítenek tanácsokat, leszűrt élettapasztalatokat a nyelvközösség tagjai számára. Az állandósult szókapcsolatokat jól ismerő ember egy-egy nehéz szituációban, fontos döntés előtt felidézheti az odavágó, általa megismert s fülében csengő szófordulatot, mondatot. Mar-galits anyagának Kovács Erzsébet általi feldolgozása elsősorban a latinos olvasóközönség számára készült, ám a gyermeknevelés során különösen kamatozóan hasznosítható, s a szófordulatokban rejlő jó tanácsok miatt bárkinek hálás befektetésnek mutatkozhat.

(Magyar–latin közmondásszótár. 2014. Tinta Kiadó, 1490 forint, 232 oldal)

Forrás: Kicsi Sándor András - Élet és Tudomány

A Joghurt-legenda

A joghurt rendszeres fogyasztása egyensúlyban tartja az emésztőrendszert, jótékony hatással van az immunredszerre, és friss kutatások szerint a rákmegelőzésben

A történet ott kezdődött, hogy az állatok tejet adtak. Ennek idestova hat-hétezer éve. A magas hőmérséklet hatására – merthogy hűtőszekrényük nem volt még - a tej megsavanyodott. Ekkor jöttek rá, hogy a savanyú tej üdítőbb, szomjoltóbb és hosszabb ideig eltartható, mint a tej.
Egyik legenda szerint maga Isten küldte el a joghurt titkos receptjét egy angyalával Ábrahámnak, az egyik patriarchának, aki állítólag 175 évet élt. Egy másik történet a mongol Dzsingisz Kán nevéhez kötődik, akinek egyik követe a meghódított falu népétől bosszúból víz helyett tejet kapott a kulacsába. A lovas azonban túlélte a sivatagot, sőt igencsak ízlett neki a melegben és a rázkódástól elkészült joghurt. Ezt aztán Dzsingisz Kán lovasai hódításaik során mindenhova magukkal vitték.
Nyugat-Európába I. Ferenc bélproblémáinak köszönhetően került, aki a török szultántól kért segítséget, miután saját orvosai nem tudták meggyógyítani. A szultán orvosa egy birkacsordával és a joghurt titkos receptjével érkezett az udvarba. A „titkos recept" alapján elkészített birkatej (a joghurt) meggyógyította a királyt, és az udvarban egy időre elterjedt a joghurt ivása, aztán ismét elfelejtődött 400 évre.
A 20. század elején, egy orosz biológusnak, Ilya Metchnikoffnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt, így a benne található élő kultúrák rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára: ezek a „jó” baktériumok harcolnak, ill. megakadályozzák a bélben a toxikus anyagokat gyártó baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért 1908-ban Nobel-díjjal tüntették ki.
A joghurt ezután terjedt el Európa-szerte, bár még csak kis manufaktúrákban gyártották. Az első gyártók között volt Isaac Carasso, aki 1919-ben Barcelonában nyitotta meg gyárát. Az ő fia, Daniel, akit apja Danone-nak becézett, folytatta és tette a családi vállalkozást európai-, majd világméretűvé.
Az 1950-60-as években vált igazán népszerűvé és elterjedtté a joghurtfogyasztás, jelenleg az emberiség több mint 30%-a fogyaszt rendszeresen joghurtot, s a világ egy főre eső joghurtfogyasztása pedig kb. 2 kg évente.

Joghurt-kulturálódjunk!

Az Acidophilus baktérium alakítja át a tejet joghurttá oly módon, hogy tejsavat képez, amely részben előidézi a tej savanyodását, részben megakadályozza a káros baktériumok elszaporodását. Magyarán bármilyen joghurtot is próbálnak a hasunkban cikázó sárga pöttyök révén eladni, mindegyik ugyanazt a joghurtkultúrát tartalmazza. Ettől joghurt a joghurt és nem valami más. Ez a kultúra grammonként legalább 10 millió élő baktériumot tartalmaz, vagyis különleges élő mikroorganizmusokat (pl. Lactobacillus Bulgaricus vagy Streptococus Thermophilus vagy különböző Bifidobaktériumok). Ha a joghurt, amit megvásároltunk hosszú ideig nem puffad fel, akkor valami „kulturálatlanság”-ot követtek el vele, pl. hőkezelték, amivel sajnos elpusztították az élő joghurtkultúrát és ezzel együtt jótékony hatását.

Miből lesz a cserebogár?

A joghurt gyártásának első lépése, hogy a pasztörizált tejet sovány tejporral gazdagítják, így megnövelik a tej protein-, tejcukor-, vitamin- és ásványi anyag tartalmát és ettől az állaga is lágyabb lesz. Ezek után homogenizálják a tejet, ami az emészthetőségén javít. Majd 90-95°C-on pasztörizálják, azaz kiirtják a tejből a mérgező csírákat és néhány percig egyenletes hőmérsékleten tartják. Ezután hűtik le körülbelül 45°C-ra.
Következő lépés a beoltás, amely a joghurtgyártás legfontosabb állomása. A beoltáshoz használt tejsavbaktériumok két törzshöz tartoznak: a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus törzséhez. Ezeken a törzseken belül számos baktériumfaj létezik, amelyek közül a gyártók a technológiájuknak és az elérni kívánt ízhatásnak megfelelőt választják ki. Így lehetséges az, hogy a gyártók manapság igen különböző ízű és állagú joghurtokat képesek előállítani, amit cukor, aromák, gyümölcsdarabok hozzáadásával még tovább tudnak variálni.
A joghurtba, egyre gyakrabban, bekerül egy másik baktérium is: ez általában a Bifidusbaktérium egy fajtája (azok a sárga mozgó pöttyöcskék hastájékon). A Bifidus különleges baktérium: ez az egyetlen, amelyik kizárólag az emberre jellemző, szó szerint „az anyatejjel szívjuk magunkba”. Az újszülött bélflórája még steril, kialakulása az anyatejjel való tápláláskor kezdődik meg. A bélflóra baktériumainak megjelenése - amely nagyban függ az étrendtől, a környezeti hatásoktól és az egyéni adottságoktól – fontos szerepet játszik abban, hogy a méhen kívüli világhoz alkalmazkodni tudjunk.

A joghurt gyógyhatásai

A gyógyszerek, a klór és más baktériumölő vegyszerek, amit az ivóvízhez adnak, vagy a túlzott cukor-, zsír-, vöröshús-fogyasztás, valamint nem utolsó sorban az alkoholtartalmú italok károsíthatják bélflóránkat, és megakadályozzák a baktériumok megtelepedését szervezetünkben. Márpedig a szervezetnek szüksége van a bélflórában lévő többszáz féle baktériumra az egészséges működéshez. Az egészséges bélflóra fenntartásával megelőzhetjük a székrekedés vagy bizonyos fajta hasmenés kialakulását.
Legújabb kutatások szerint az élő baktériumkultúrás táplálékok fogyasztásának egészségügyi szerepe három csoportba osztható: gátló szerep (megakadályozza egyes betegségek kialakulásának kockázatát), tisztító szerep (megtisztít a toxikus anyagoktól), ill. karbantartó szerep (egyensúlyban tartja a bélflórát). Ezenkívül a rendszeres joghurtfogyasztás karbantartja, „egyensúlyba hozza” az emésztést, erősíti az immunrendszerünket és koleszterinszint-csökkentő diéta részeként, segíti annak sikerességét is.

Mit tartalmaz?

A joghurt tartalmaz minden olyan tápanyagot, amire az emberi szervezetnek szüksége van, ezért egyike a legjobb energiaforrásuknak. A benne lévő kalcium az élelmiszerek között legnagyobb mértékben, kb. 90 %-ban felszívódik, és azáltal, hogy sokkal magasabb kálium-, mint nátriumtartalma, vérnyomásunkat is kedvező irányba befolyásolja. A tejsavas erjesztés alatt a tejtermékek egyes vitaminokban is gazdagodnak: a tejsavbaktériumok mindenekelőtt vízben oldható B vitaminokat, nikotinsavat, folsavat és biotint termelnek. Ezeknek a vitaminoknak a mennyisége erjesztés alatt akár 30-50%-kal is megnövekedhet.
Tartalmaz továbbá aminosavakat, amelyek szükségesek a dopamin és a noradrenalin termelődéséhez, mely anyagok stresszhelyzetben kiürülnek a szervezetből.
A tejtermékekben, így a joghurtban és a kefirben megtalálható tejcukor különleges élettani szereppel bír. Elősegíti az érfal regenerálódását, gátolja az érelmeszesedést, és ezen keresztül csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A tejcukor segíti a kalcium felszívódását is.
A joghurt a fogyókúrázók őrangyala. A joghurtban található tápanyagok (zsír, fehérje, tejcukor, ásványi anyagok, vitaminok, bioaktív anyagok) könnyen felszívódó, jól emészthető állapotban vannak jelen. De kitűnő szépítőszer is: fölfrissíti a fáradt bőrt.
Nemrég publikálták, hogy a napi 1 pohárnyi joghurt 25 százalékkal csökkenti a megfázás esélyét a benne található különleges baktériumoknak köszönhetően!
Akik sokat cigarettáznak vagy voltak már másnaposak, tapasztalhatták, ilyenkor mennyire jólesik egy jó zsíros joghurt. Mindez nem véletlen, hiszen kifejezetten a magasabb zsírtartalmú fajták növelik a gyomor ellenállását a savakkal és a káros anyagokkal szemben.
Egyre több kutatás tárgyát képezi a rákmegelőzésben játszott szerepe. Egészséges emberek tejsavképző baktériumban gazdag étrendjét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy ezen étrend hatására a vastagbélbélben található, az ártalmatlan anyagokat rákkeltővé alakító enzimek aktivitása csökkent. A rákmegelőző hatás valószínűleg nem csak az emésztőrendszeri daganatokra vonatkozik: francia orvosok egészséges és melldaganatban szenvedő nők étkezési szokásait összevetve azt állapították meg, hogy a több joghurtot fogyasztóknak kisebb volt az esélyük a mellrák kialakulására.

Joghurtot mi is készíthetünk

Egy vastag fenekű, lapos edényben lassan forraljunk fel fél liter tejet, majd hagyjuk lehűlni testhőmérsékletre. Keverjünk bele egy kis kanál élőflórás joghurtot (ezt az oltóanyagot a régi magyar nyelv tarhómagnak nevezte, ami valójában az előzőleg készített joghurt kis része volt), majd öntsük a keveréket egy tiszta termoszba, csavarjuk rá a tetejét, és hagyjuk állni 6-8 óráig. Hűtőszekrényben 6 napig áll el.

 
Forrás: meno.ro

Ámulatba ejtő fokhagyma

A magyar konyha fokhagyma nélkül el sem képzelhető. Hazánkban nagyban termesztik és az egész világon kedvelik kiváló minősége és különlegesen érdekes ízjavító hatása miatt. A

fokhagymának egyes ókori népek különös varázserőt tulajdonítottak, s gerezdjeit amulettként hordták a nyakukban.
Szinte hihetetlen, hányféle csodát tesz. Jó a cukorbetegség, a vérrögképződés, a magas koleszterin és a rák ellen

Miért egészséges?
Állatkísérletek szerint a fokhagyma fokozza az inzulin kiválasztását, ráadásul az inzulinérzékenységet is javítja – így segíthet a 2-es típusú cukorbetegség visszafordításában. Mivel a táplálékkiegészítőkben való szedés a vizsgálat szerint nem befolyásolja a vércukorszintet, fogyassza a fokhagymát a hagyományos módon. Egy másik állatkísérlet során szintén az derült ki, hogy a nagy adag nyers fokhagyma jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

A bűzös csoda azonban más módon is kedvezően befolyásolja az egészségi állapotot. Tanulmányok sorozata mutatta ki róla, hogy segítheti a koleszterinszint kordában tartását, mivel csökkenti a „rossz” (LDL), és növeli a „jó” (HDL) koleszterin szintjét. Öt vizsgálat egységesített adatai szerint (melyekben a résztvevők vagy fokhagyma-kiegészítőt, vagy placebót kaptak) az összkoleszterin szintje akár 9 százalékkal csökkenthető, ha valaki a napi másfél-három gerezd fokhagymának megfelelő készítményt szed 2-6 hónapon át. A fokhagyma emellett alvadásgátló hatású, így kevesebb a valószínűsége annak, hogy az artériákat elzáró vérrögök alakuljanak ki.

A fokhagymában bővelkedő étrend mellett többféle rákos betegség, például a gyomor- és vastagbélrák kockázata is alacsonyabb. Ráadásul a fokhagyma a magas vérnyomás csökkentésére is képes.

A szakács javaslatai
Tartsa a fokhagymát hűvös, sötét helyen, egy egyszerű, régi bögrében a szekrényben, vagy pedig egy csinosabb fokhagymatartóban, például egy fedeles terrakotta- vagy agyagedényben, mely kizárja a fényt, viszont az oldalán található lyukak engedik a szellőzést. Ne tegye hűtőbe, mivel ott hamar kihajt.

A fokhagyma hámozásának legkevésbé kényelmetlen módja, ha a gerezd oldalát egy nagy kés lapjával megütögeti, így szinte kicsúszik a héjából. Ha pedig nem szereti az aprítást, vásároljon fokhagymanyomót.

Felhasználási fortélyok
• Adjon pirított fokhagymát bármely csirkéből, halból, marhából vagy tofuból készült ételhez.
• Használjon vaj helyett sült fokhagymát a kenyérre, vagy tegye krumplipürébe, tésztákhoz. A sütéshez törje szét gerezdekre a fokhagymát, de ne hámozza meg. Terítse szét egy tepsiben, hintse meg egy kis olívaolajjal, szórjon rá sót, majd süsse 190°C-on, időnként megrázogatva a tepsit, amíg megpuhul, azaz kb. fél óráig. Ezután egyszerűen fordítsa ki a gerezdeket a héjukból.
• Tegyen zúzott fokhagymát a rizshez vagy más gabonaételekhez, mielőtt megfőzi.
• Keverjen zúzott fokhagymát a vinaigrette-hez.
• Pároljon zöldségeket, például spenótot vagy gombát fokhagymás olívaolajon.
• Készítsen fokhagymás-mustáros pácot marhahúshoz: keverjen össze fűszeres mustárt, olívaolajt, feketeborsot és zúzott fokhagymát (rengeteget). Forgassa a pácba a marhahúst, majd legalább két órára tegye a hűtőbe.


Forrás: Romváry Vilmos - Fűszerek könyve (70-72.oldal) Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1985 ISBN ETO 633.82/.84 635.7 664.5

Cholnoky Jenő emlékére

Cholnoky Jenő, a magyar geográfia jelentős alakja, Veszprémben született 1870. július

23-án. A mérnöki diploma megszerzése után 1892-ben a Műegyetem vízépítési tanszékén, Klimm Mihály professzor mellett kapott tanársegédi állást. Lóczy Lajos nemzetközi hírű földrajztudós 1894-ben meghívta asszisztensnek a Tudományegyetem földrajzi tanszékére, s ajánlásával Cholnoky 1896-ban Kínába ment tanulmányútra. A feladata az volt, hogy tanulmányozza a Kínai-alföld nagy folyóinak deltavidékét, s derítse fel a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait, körülményeit. Két év alatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. 1903-ban megszerezte második doktori oklevelét, és nem sokkal később a leíró földrajz magántanárává habilitálták. 1905-ben nyilvános rendes tanárnak nevezték ki a kolozsvári Tudományegyetemre, és megbízták a földrajzi tanszék vezetésével. Kolozsvárott magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást, közben tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait. Az MTA 1920-ban levelező tagjává választotta, s a rákövetkező évben kinevezték a budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanárává. Klimatológiával, hidrogeográfiával, geomorfológiával és leíró földrajzzal is foglalkozott. Tőle származik a folyók szakaszjellegének elmélete. Legkiválóbb munkái: A Balaton limnológiája (1897), A futóhomok mozgásának törvényei (1902), A Balaton jege (1907), A Balaton hidrográfiája (1918), Általános földrajz I–II. (1923), A földfelszín formáinak ismerete (1926), Magyarország földrajza (1929), A Föld és élete (1936–37), Kőrösi Csoma Sándor (1940). 1950. július 5.-én hunyt el Budapesten. Szülőházán a Magyar Földrajzi Társaság 1976-ban emléktáblát helyezett el.



Forrás: Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság

Ma van a nándorfehérvári diadal emléknapja

.

.

A Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg 1456. július 22-én világra szóló győzelmet aratott Nándorfehérvár, az „ország kapuja” alatt. A diadalnak óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven évig nem vezetett nagyobb hadjáratot Magyarország ellen.

A vár védelmének legendás alakja, az idős katona, Dugonics Titusz, hogy megakadályozza a török lófarkas jelvény kitűzését, magával rántotta a mélybe a vár fokára kapaszkodó török katonát.

Hunyadi János – néhány héttel a győzelem után – a táborban kitört pestisjárvány áldozata lett. Még ugyanebben az évben elhunyt Kapisztrán János, az itáliai ferences barát is.

A pápa, III. Calixtus még a csata előtt rendelte el, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket Magyarországért szerte a keresztény világban. A pápai bulla kihirdetésének idejére azonban már a győzelem híre is megérkezett az európai városokba.

„A déli harangszó összekapcsolása a nándorfehérvári győzelem emlékével végeredményben a történelem nem gyakori önkorrekciói közé tartozik.

A hagyomány a történelmi tévedést – egy általános európai keresztes hadjárat illúzióját – korrigálta azzal, hogy a déli harangszót a győzelemhez kapcsolta.” (Szűcs Jenő)

 

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

 Kapcsolódó tartalom: „Amiért a harang szól – Nándorfehérvár 1456“

Fehéren feketén

A fekete és a fehér különleges szín: nemcsak fizikai tulajdonságot jelöl, hanem átvitt értelemben erkölcsi minősítést is, a fekete gyakran a negatív, rossz dolgokat jelenti, a fehér pedig a pozitívakat. Ez kultúrákon átívelő jelenség, úgy tűnik, az emberek veleszületett módon jobban kedvelik a fehéret, mint a feketét. Ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy az ember olyan faj, amely nappal aktív, világosban jól tájékozódunk és biztonságban érezzük magunkat, a sötétség ellenben bizonytalanságot, veszélyérzetet hoz a számunkra. Mivel a fehér színről egyértelműen a világosság, a feketéről pedig a sötétség jut eszünkbe, „belénk van kódolva”, hogy a fehér színt előnyben részesítsük a feketével szemben.
 

Drámai színhatás

Ha ez így van, lehetséges, hogy a kereskedelemben a termékek fehér színben vonzóbbak, mint feketében? Ezt a kérdést Ioannis Kareklas, a Washington State University kutatója vetette fel, és munkatársaival együtt több kísérletet is végzett e tárgyban. Az egyik kísérletben, amelyben 426 egyetemista vett részt, háromféleképpen is mérték a diákok fehér és fekete színnel kapcsolatos véleményét. Az egyik módszer a nyílt attitűdvizsgálat volt: a résztvevőknek meg kellett határozniuk, mennyire tartják jellemzőnek a fehér, illetve a fekete színre többek között a jó-rossz, kelles-kellemetlen, szép-csúnya ellentétpárok tagjait.

 A második vizsgálat a rejtett attitűdöket tárta fel. A diákoknak ezúttal nem kellett tudatosan véleményt nyilvánítaniuk, mégis mérhetővé vált a színekkel kapcsolatos megítélésük. A módszer az volt, hogy a kutatók egy számítógép képernyőjén mértani ábrák, illetve termékek (autó és cipő) képét jelenítették meg a résztvevők előtt; mindegyik tárgyból mutattak fehér és fekete változatot is. A diákok feladata az volt, hogy a lehető leggyorsabban sorolják kategóriába a termékeket. Azonban a képek között pozitív és negatív töltetű szavak is megjelentek a képernyőn (például „boldogság”, „gyötrelem”), s a résztvevőknek ezeket is kategóriába kellett sorolniuk. Ez az eljárás azért alkalmas a rejtett attitűdök felmérésére, mert ha az embernek egymás után két olyan dologgal – esetünkben egy szóval és egy képpel – kell foglalkoznia, mely a gondolkodásában összetartozik, akkor a második művelet már gyorsabban megy, mert az agy „ráállt” a hasonló dolgok értékelésére. Ha viszont eltérő osztályba tartozó dolgok követik egymást, akkor váltani kell, és a reakcióidő megnő. Vagyis ha valakinek a pozitív szavak után a fehér színű tárgyak feldolgozása gyorsabban megy, mint az ugyanolyan, ám fekete színű tárgyaké, akkor ezt azt jelzi, hogy az adott személy gondolkodásában a pozitív szavakkal a fehér szín rokonságot mutat, a fekete viszont nem.

 A kétféle attitűdvizsgálat mellett a harmadik mérési módszer nagyon gyakorlatias volt: a kutatók letettek az asztalra a diákok elé egy fekete és egy fehér tollat, és azt mondták, mindenki választhat, melyiket szeretné elvinni ajándékba.

 Az eredmények azt mutatták, hogy az explicit és az implicit véleményvizsgálatban is a fehér színről alakult ki a pozitívabb vélemény, viszont a tollak közül a résztvevők 69%-a a feketét választotta. Ez arra utal, hogy az emberek valóban jobban kedvelik a fehér színt, mint a feketét, ám ez nem jelenti azt, hogy a fehér színű termékek feltétlenül előnyt élveznek a kereskedelemben. A kutatás szerint ugyanis a fekete szín nem volt taszító, csak éppen némileg kevésbé pozitív, mint a fehér, de ezt a kis hátrányt egyéb szempontok, például a fekete színű termék gyakorlati használhatóságának előnyei könnyen ellensúlyozhatják.

 Forrás: Mannhardt András - Élet és Tudomány

Illusztráció: Szűcs Édua rajza

Július 20. - Illés napja

Illés napja különösen a szegedi és göcseji népnek, valamint a görög-katolikus magyarságnak, továbbá a bajai bunyevácoknak, mohácsi sokácoknak számon tartott ünnepe, illetőleg már félünnepe. Szenna kálvinista faluban nyilván középkori katolikus hagyomány

nyomán dologtiltó nap: nem aratnak, nem hordanak. Helyi monda szerint egy pógár, vagyis jómódú gazda ezen a napon hordatta össze a gabonáját. Vacsora idején a villám belecsapott a pajtába, porrá is égett.

Munkácsy Mihály: Vihar a Pusztán

Annyi bizonyos, hogy a kultuszt, amely főleg a Balkánon virágzik, Árpád-kori szakrális népéletünknek még a bizánci rétegeiből örököltük. Először a Zágrábban őrzött, XI. századbeli Hahóti-kódex kalendáriumában bukkan föl. Illés azonban több középkori misenaptárunkból hiányzik, ami azt bizonyítja, hogy hazai kultusza nem volt egyenletes. Illést a karmelita rend alapítójának, illetőleg példaképének tekinti. Kedveltségét parasztságunk körében gyakori keresztnevünk, továbbá nevéből képzett családneveink: Illés, Illyés, Illye, Éliás, Ila, Ilia is igazolják.

Bibliai epikánk is emlegeti, éspedig Csíkai István: Illyés prófétáról és Áckáb királyról (1542), továbbá Sztárai Mihály: Szent Illyésnek és Ácháb királynak idejében lött dolgokról, melyek ez mostani időbéli dolgokhoz igen hasonlatosan (1549).

 

Illés egy sort sem írt, a Jézus-korabeli zsidó hagyomány mégis Isten íródeákjának tartotta. Ő vezeti azokat a könyveket, amelyekbe Izrael népének jó és rossz cselekedeteit följegyzik. Ez dönti majd el, hogy méltó lesz-e az üdvösségre. A hiedelem a keresztény folklórba is belekerült.

Illés apokrif, illetőleg bogumil ihletésű kozmogónikus mondáinknak is egyik főhőse. A szegedi néphagyomány szerint Illés hajigálta le a kevély angyalokat az égből. Mennyköveivel azóta is célozgatja őket. Sokszor elér azonban másokat is, mert a gonosz angyalok a jó emberek mellé húzódnak. Mint látni fogjuk, hasonló hiedelem a muravidéki vendek körében is él.

Algyő öreg nemzedékei úgy mondják, hogy a világ teremtése után az Úr meg a Sátán együtt gyönyörködött a teremtett világ szépségében. Ekkor a Sátán meglátta az embert a paradicsomban. Elfogta a gyűlölet, és Urának megcsúfolására maga is Ádámhoz hasonló emberalakot rajzolt a porba. Illésnek nevezgette és költögetni próbálta: Illés, kelj föl! A porember azonban meg se mozdult. Az Úr erre megszólalt: Illés, kelj föl, hajigáld mög azt, aki tégöd alkotott! Illés nyomban fölkelt és az Úr parancsára villámokkal dobálta meg a Sátánt. Ettől kezdve van villámlás és mennydörgés. Ezért mondogatják a gyeviek égiháború idején: Illés csatáz a Sátánnal.

A világ végének ismertetőjele lesz a szegedi eredetű Csanádapáca régi hiedelme szerint Illés és Jónás eljövetele. Mikor a világ el akar veszni, ismét lejönnek a földre. A jeruzsálemi kapuban megölik mindkettőt. Ott fekszenek majd tizennégy napig halva, de azután ők is feltámadnak.

A hitükhöz ragaszkodó embereket Kálmány Lajos verbicai följegyzése, egyúttal az archaikus szegedi hagyomány szerint szintén Illés (meg Énok) menti meg. Eszerint, amikor a világ meg akar égni, az Antikrisztus mindenféle csalárdsággal csalja a népet. Ezt mondogatja: én vagyok Krisztus! Kenyeret osztogat meg mindent, hogy neki higyjenek. Így lesz ez egy darabig. Aztán Illés meg Énok az Antikrisztust legyőzi.

A Szentírás szerint is ketten harcolnak az Antikrisztus ellen. Ezeket az egyházatyák szintén Illéssel és Énokkal azonosítják. Szerintük is Illést és Énokot majd megölik, testük temetetlenül hever. Az Antikrisztus hatalma tetőpontján híveivel az Olajfák hegyéről az ég ellen tör, de a szegedi hagyomány szerint is most már Krisztus teszi tönkre; amikor az ég felhőiből eljön eleveneket és holtakat megítélni. Parancsára most gyújtja meg a föltámasztott Énok az eget és a földet.

A szegedi néphit szerint bármilyen szárazság volna is különben, az esőnek esnie kell Illés próféta napján, illetőleg táján. Ez a hiedelem az Ószövetség (Királyok Könyve I, 16 és II. 2) ismeretes előadásán alapszik: a Karmel hegyén remetéskedő Illés könyörgésére hosszú szárazság után eső hull az égből, ami az egyházatyák tanítása szerint előképe a Megváltó eljövetelének, az isteni irgalom esőjének is.

Ha még mennydörög is ezen a napon, akkor hemperegni kell a földön, hogy a hátunk ne fájjon. Sövényházán (Csongrád) tréfásan így fenyegetik meg az ünnep előtti forróságot: jaj neköd kánikulla, ha Illés próféta a nyakadat mögmossa!

Július végének sokszor viharos, égzengéses időjárására utal: Illés mög Jakab Annát kergeti. Ezt az újkígyósi szólást a naptárban egymás után következő napok értetik meg velünk.

Békési evangélikus szlovák megfelelője:

Jakub a Anna,

To je krásna panna,

Čo hrbke napráva,

A ona jich aj širki rozmetáva.

Magyarul: Jakab és Anna szép Szűz, a búzakereszteket igazgatja, szét is dobálja.

A szegedi tanyákon égiháború idején mondogatják: és az Ige testté lőn, és miköztünk lakozék. Ezzel Jézust mintegy maguk közé igézik. Meggyújtják a szenteltgyertyát is, megkeresztezik, azaz keresztet vetnek az égre s ezt mondják: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek. Illés próféta lassan hordd az egeket, mert az Úr Jézus Krisztus most van itt lent köztünk.

Dusnoki szólás szerint Ilija: oluja, vagyis napjára vihar szokott lenni.

Megemlíthetjük még, hogy a dohánytermelő Csanádapácának múlt század derekán épült templomában Illésnek hatalmas arányú képe látható, ami nyilván egyrészt a prófétának, mint az időjárás egyik patrónusának szorongó tiszteletére, másfelől pedig a szegedi hagyományok erejére mutat rá. A nap egyúttal a falu fogadalmi ünnepe is. A hasonló eredetű és foglalkozású Maroslele és Pusztaföldvár népe első kápolnáit szintén Illés tiszteletére szentelte. Későbbi templomainak már Mária a patrónája. Talán azért, mert a papság a hívek Illés-kultuszát babonásnak érezte.

Egyéb ismert patrociniumai: Bogyán (Bodjani, XVIII. század), Böhönye (1905).

Sümegprága szőlőhegyében Illés napján van a hegymise.

Az elragadtatott Illés látható Orbán társaságában Szentendre római katolikus templomában, a hajdani dalmát szőlőművesek zászlaján. Az itteni pravoszláv székesegyházban a tabakostímár céh zászlaját (1766) őrzik a négy evangélista és a tüzes szekéren robogó Illés képével. A pécsi Gyükés-szőlőhegy Bertalan-kápolnájában primitív szépségű kép: Illés a tüzes szekéren. Alighanem viharűző célzattal, fogadalomból ajánlották föl.

Baján ezen a napon nem jó a szőlőbe lépni.

Illés mintegy a szerzetesség ősatyja, ezért ábrázolásával olykor kolostorokban is találkozunk. Türje premontrei rendházának refektóriumában Dorffmeister István mennyezetfreskója: Illés a pusztában, mintegy utalásul arra, hogy az Úr nem hagyja el azokat, akik érette a világot megtagadják.

Göcsejben égiháború idején ezt mondják: csatáz az Illés, hajgálódik az Illés. A mennykövet elhalt kovácsok készítik Illésnek. Kardos angyal is jár vele, aki a kardjával vagdalkozik.

Szintén a göcsejiek szerint Illésnek nem szabad megtudnia, mikor van a neve napja, mert ha megtudná, olyan parádét csapna, hogy még a föld is megreszketne belé, és összetörne mindent. Kérdezgeti Istentől: Uram, mikor lesz az én nevem napja? Válaszul ezt kapja: az bizony még soká lesz! Ha később újra megkérdezi, akkor ezt a feleletet kapja; a te neved napja már régen elmúlt. Illés bosszújában ilyenkor dörögni kezd, keresi a nevenapját.^* Így vélekedik Hercegszántó sokác népe is. A bátyai katolikus „rácok” szerint Magdolnának bűnös életében sok szeretője volt. Ez a testvérbátyját, Illést nagyon bántotta. Szégyenében két lovát befogta a kocsiba, és végighajtott az égen. Innen a vihar, égzengés.

Vásárosmiskén mennydörgéskor azt mondják, hogy Illés most abroncsolja a hordókat. Dány öregjei szerint Illés zengeti az eget. Csíkdelne (Dolniţa) népe úgy véli, hogy égzengéskor a próféta szekere zörög.

Sajátos ormánsági kálvinista ünneprontó hiedelem szerint Illés napján varrott inget nem jó fölvenni, mert viselőjére rászáll a villám.

A göcseji Illés-hagyománynak gazdag muravidéki szlovén párhuzamai is vannak: itt is keresi a nevenapját. Isten megengedte neki, hogy az ördögöt üldözze. Ezt olyan buzgalommal teszi, hogy az Úrnak kell fékeznie, különben már vége lenne a világnak. A gonosz annyira fél tőle, hogy kereszt, keresztvető ember mögé bújik. Illés napján nem szabad keresztet vetni, nehogy a villám az ördög helyett bennünket találjon el. Mennydörgéskor az ostorát durrogtatja. Ő a szlovén fuvarosok patrónusa. Ha valaki hirtelen távozik valahonnan, ezt mondják rá: úgy megy, mint Illés.

*

Illésnek, Illés napjának a görögkatolikus hagyományban is nagy a becsülete. Egy legendamesében,^* amelyet a Talabor völgyi ruszinok ajkáról jegyeztek föl, Illés az ottani nép fiaként jelenik meg, akit elvittek katonának. Felesége éppen másállapotban volt. Húsz évig szolgált messze idegenben. Nem is tudtak egymásról. Az asszony fiat szült, aki derék legénnyé vált.

Illés végre megszabadult. Jó katona volt, ezért kitüntetésből a fegyvereit is magával vihette. Útközben egy idős emberrel találkozott, aki újságolta neki, hogy feleségének fiatal legény a szeretője. Megláthatja, ha házuk ablakán benéz, mint csókolóznak egymással. Csakugyan így is volt.

Az elkeseredett Illés a legényt nyilával szívenlőtte, az bele is halt. Bujdosni készült, de találkozott a szomszédjával, akitől ismeretlenül felesége felől kérdezősködött. Ez elmondta neki, hogy az asszony milyen becsületesen élt, fiát szépen fölnevelte, és éppen most házasítja. Illés nagyon megrendült. Visszatért a feleségéhez, és elmondta, hogy ő volt fiuknak gyilkosa. Bosszút esküdött a gonosz öreg, vagyis az ördög ellen, és elindult a fölkeresésére, de hiába bolyongott.

Az Úr végre megkönyörült Illésen. Tüzes szekeret küldött érte, hogy az útját azon folytassa. Meg is találta a vén embert. Láttára nyila rettenetes nagyot dörgött, a föld megrendült bele, és agyonsújtotta vele az ördögöt, mert ő volt a bajszerző.

Illés most elhatározta, hogy nyilával valamennyi ördögöt elpusztítja. A gonosz elgondolta, hogy fába, állatba, emberbe, templomba bújik, de Illés mindenütt rátalált. A mogyoróbokorra azonban nem gondolt. Ezért kell az embernek égiháború idején mogyoróbokor alá menekülnie.

A monda töredékes magyar változatát Torockó népe is ismeri.

A történet a szlovének között is él. Illés katona volt, szabadságra jött haza. Útközben szomszédja képében az ördög elhitette vele, hogy feleségének gyermeke Illés apjától született. Hazaérkezve, apját megöli. Csakhamar kiderült azonban, hogy az ördög szedte rá. Istentől fegyvert kért, a villámot kapta, hogy a gonoszt elpusztítsa.

*

Máriapócs egyik búcsúnapja Illés próféta ünnepe, egyúttal a kegykép második könnyezésének (1715. júl. 21.) emléknapja. Másért is számontartották.

Görögkatolikus papcsaládok még a közelmúltban is ilyenkor találkoztak Pócson egymással. Elhozták eladólányaikat is, hogy – mint mondogatták – majd Illés adja férjhez őket. Megjelentek rajta a szentelés előtt álló, házasulandó görögkatolikus papnövendékek is. Így a búcsú egyúttal házasságszerző alkalom volt.

Itt nyilvánvalóan igen régi, színes hagyomány emlékezetéről, utóéletéről van szó. Ugyanis még a XVIII. század elején is Laborcfő (Kraszni bród), Pócs^*, talán még Csernekhegy és Bikszád (Bicsad) bazilita kolostorai mellett, évente két-három jeles ünnepen sokszáz görögkatolikus, tájak szerint ruszin, román, magyar család gyülekezett össze. Az eladólányok virággal díszített leeresztett hajjal, az özvegyek fejükön koszorúval jelentek meg. A vőlegényjelölteket szüleik és rokonaik is elkísérték. A legtöbb legény és lány most látta egymást először: Ha a legénynek egy lány megtetszett, hozzálépett, kezét nyújtotta és így szólt: ha férj kell neked, itt vagyok, gyere a paphoz. Ha a lánynak is tetszett a legény, akkor kezet fogott vele. Ezután a legény megegyezett a lány vételárában, majd mindkét család rokonsága bement a monostorba esketésre. Azt sem kérdezte a pap, hogy hívják őket, s merre van hazájuk. Az esküvő után ettek, ittak, táncoltak, majd hazamentek. Előfordult, hogy a szülők nem is látták többé a lányukat. Azt sem tudták, hova és kihez ment feleségül. A sok verekedés, garázdaság, erőszakos leányrablás miatt a hatóságok eltiltották a leányvásárnak ezt az archaikus, szilaj módját, szelídebb formában azonban az említett búcsújáróhelyeken még századunkat is megérte.

*

Illés napján – nyilvánvalóan a görögkeleti Illés-nap házasságszerző hagyományaitól ihletve – Hétfalu evangélikus csángó fiatalsága a múlt században párkereső mulatságot szokott tartani. Erre utal a Zajzonból származott Rab István népies románca:

Szent Ilie napján Zajzon vize partján Oláh lányok, magyar lányok: Piros rózsák, tulipánok Vidám táncra keltek, Karcsú ifjak örömére Pántlikát viseltek…

Gyergyóbélbor (Bilbor) és Gyergyótölgyes (Tulgheş) pásztorai a szomszédos román hegylakók hatására Illés próféta napján medveünnepet ülnek. Lefolyásáról a puszta említésen kívül egyelőre mit sem tudunk. Aki ilyenkor dolgozik, annak marháit a medve, meg a mérges kígyó (Pelias berus) elpusztítja. Nem szabad most ollóval, késsel sem járni.

Munkács környéki ruszin hiedelem szerint Illés a névünnepén jeget dob a folyók vizébe, ettől fogva tehát már nem jó a szabadban fürdeni.

Illés a jezsuita iskoladrámában, főleg úrnapi prefigurációs játékokban is felbukkan: Nagyszombat (1617), Trencsén (1655, 1661, 1667).

Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium