1894. március 20-án halt meg Kossuth Lajos

"... az én nevem óramutató; jelzi az időt, mely jönni fog... "

 

Kossuth Lajos politikai pályafutását 1830-ban kezdte meg, amikor a reformellenzék oldalán bekapcsolódott a vármegye politikai életébe, a következő évben pedig már kolerabiztosként tevékenykedett a Felvidéken. Azon túl, hogy Kossuth komoly érdemeket szerzett a lázongó parasztság lecsillapításában, az 1831-es év során szerzett élményei egész pályájára befolyással voltak: a fiatal jogászban a jobbágyság nyomorúságos helyzetének láttán fogalmazódott meg az a program, mely az alsó társadalmi rétegek felemelését és a polgári Magyarország megteremtését célozta meg.

1837-ben a bécsi kormányzat börtönbe záratta. Fogságából 1840-ben szabadult és a következő év januárjában már a Pesti Hírlap szerkesztője lett. 1844-ig ennek oldalain hirdette a feudális kötöttségek felszámolásának és a szabadságjogok kiterjesztésének szükségességét, amit egybekapcsolt az ország nagyobb önállóságának követelésével. Programját a nép és a nép érdekegyesítése révén tartotta megvalósíthatónak.
Kossuth híres vezércikkei nyomán három év alatt kikristályosodott a liberálisok politikai programja. Kossuth publicisztikáiban a nemesi jogok kiterjesztését, a kötelező és általános örökváltság megvalósítását és az általános közteherviselés bevezetését követelte, amivel a kezdetben elszigetelt országgyűlési mozgalomnak széles társadalmi bázist biztosított. 
1848 tavaszán kiemelkedő szerepet játszott a kirobbant forradalom vívmányainak törvényesítésében. A Batthyány Lajos vezetésével megalakuló első független magyar kormányban pénzügyminiszteri tárcát kapott.
A következő hónapokban mindent elkövetett az elért eredmények megóvásáért. Lángoló hangvételű szónoklataival mozgósította a lakosságot a szülőföld megvédelmezésére. 1848 őszétől az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként nagyrészt ő irányította az új haderő szervezését és a legfontosabb ügyek intézését. Óriási népszerűségét jól jellemzi, hogy amikor 1849 januárjának elején az osztrák csapatok elől menekülő országgyűléssel megérkezett Debrecenbe, a városkapu őre Kossuth neve mellé a foglalkozását jelölő helyre ezt írta a nyilvántartásba: „A magyarok Mózese”.
A Habsburg-ház trónfosztása után ideiglenes államfőként az ország kormányzó elnökévé választották. Azonban heroikus erőfeszítései sem tudták megakadályozni a szabadságharc leverését. 1849. augusztus 11-én lemondott magas hivataláról, és a várható megtorlás elől Törökországba menekült. Ezzel megkezdődött négy és fél évtizedes számkivetettsége. Élete végéig élénk figyelemmel kísérte a hazai eseményeket. Tervezetet készített a dunai államok szövetségéről, helytelenítette a Béccsel történő kiegyezést, stb. Azonban ezek a megnyilatkozásai érdemben nem tudták befolyásolni Magyarország sorsát.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros