1451. március 9-én született Amerigo Vespucci

„Amerigo földjét vagy Americát” Hylacomylus nevezte el.

 

  Amerigo Vespucci összesen négyszer látogatta meg az Újvilágot, spanyol vagy portugál szolgálatban. „Amerigo Vespucci különösen azáltal tett szert hírnévre, hogy az Újvilágot nem Kolumbuszról nevezték el, amint az igazságos lett volna, hanem őróla. Ezért azonban a felelősség nem őt terheli.

 

Amerigo Vespucci hajójának mása

Sokáig elég jogtalanul szemtelenséggel, csalással és hazudozással vádolták, így azt mondták róla, hogy csak Kolumbusz hírnevét akarta elhomályosítani, amidőn magának tulajdonította a fölfedezés dicsőségét, amely őt semmiképpen sem illette meg. Vespuccit mind Kolumbusz, mint többi kortársa szerette és becsülte és saját irataiban sincs semmi olyasvalami, ami alapjául szolgálhatna e rágalomnak. (…)

 

Egy bizonyos Hylacomilus, kinek valódi neve Martin Waldseemüller volt, tette meg először 1507-ben a javaslatot, hogy az Újvilág Amerikának neveztessék. (…) És csakugyan, 1509-ben egy földrajzi kompendium, amely Strassburgban látott napvilágot, már Waldseemüller javaslata szerint járt el; 1520-ban pedig Bázelben adták ki Pomponius Mela munkáját, ehhez csatoltak egy térképet, amely az Újvilágot is, mégpedig „Amerika” elnevezés alatt ábrázolja. Ez időtől fogva naponként szaporodott azon munkák száma, melyek mind Waldseemüller javaslatát követték. Néhány év múltán Waldseemüller, aki ezalatt értesült arról, hogy ki volt az igazi felfedező és milyen értéke volt Vespucci utazásainak, kihagyta munkájából mindazt, amit ez utóbbiról mondott, s Vespucci nevét mindenütt Kolumbuszéval helyettesítette. De már késő volt! Tévedése szentesítést nyert.

 

„És ha igaz is – mondja Voltaire –, hogy Vespucci fedezte fül az amerikai kontinens, a dicsőség mégsem volna az övé; a dicsőség azt illeti meg, akinek először volt bátorsága Amerika felé útra kelni, megilleti tehát Kolumbuszt.” Kolumbusz Kristóf 1492-ben fedezte el az új földrészt, míg Vespucci 1499-ben indult el hajóútjára – és nem a hajó kapitányaként, hanem mint tengerészeti ismeretekkel rendelkező egyént, aki hasznos tanácsokkal szolgálhat az út során.

(forrás: Verne, J.: A Föld felfedezése. II. köt.. Unikornis, 2003, 13-14. és 11.o.)