A Népmese napja - Benedek Elek születésnapja

Elek Apó kútja

2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

 Kapcsolódó tartalom: Székely életek – Benedek Elek

Szent Mihály-napi hagyományok

.

Szeptember 29. Szent Mihály napja

E nappal kezdődött az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, ami Katalin napjáig (november 25.) tartott.

Ez a nap a gazdasági év fordulója. A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba. Ezért ekkor számoltatták el, szegődtették újra a pásztorokat, ekkor fizették ki őket.

Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani: "Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske". A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. A természeti változások napja: megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak zöme a víz fenekére húzódnak.

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány úgy tartja, Szent Mihály a túlvilágra költöző lélek bírója, kísérőtársa. Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Torockó népe szakrális szemlélete szerint a halál és temetés Szent Mihály gondviselésében inkább menyegző, mint fekete gyász. A halottnak ősi szegedi hiedelem szerint Szent Mihály a vőfélye, ő kéri ki és viszi a menyasszonyt, az emberi lelket az örök menyegzőre, Urának örömébe. Az ő oltalmára bízzák, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett ravatalra téve, utolsó útján a sírhoz kísérik. Tápai szólás szerint aki meghalt, azt mögrúgta a Szent Mihály lova. Az eszköz és kifejezés egyébként országszerte ismeretes.

Szent Mihály naphoz sokféle időjárással kapcsolatos hiedelem fűződik. Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre lehetett számítani. A pásztorok az állatok viselkedését kísérték figyelemmel, s abból következtettek a várható időjárásra. A természetben, az időjárásban is változás áll be, Szent Mihály napja az ősi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. "Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár." Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Szamosháton pedig azt modják, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Úgy is mondják, hogy "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet". A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.

Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette. Ez az időszak Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott. A gazdálkodóknak a számadás napját is jelentette, a pásztorok hazahajtották az állatokat, elszámoltak, kezdetét vette a kukoricatörés. Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán. Dunántúlon ez a nap a gulyások jelentős ünnepe volt. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek. A szegődtetés, a "váltakozás" napja Szent Mihály napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet, ekkor költözködnek.

Ekkorra már megforrt a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora. Ezért hívták a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak. Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).

Főangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala. Hol a világítélő Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken.

Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, amelyeket a nagyobb városokban tartottak. A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevőket: Asszonyok, asszonyok, gatyamadzag, pöndölmadzag, vékony madzag, vastag madzag, széles madzag, keskeny madzag, fehér madzag, sárga madzag, Nem dicsérem, jól megmérem, Tessék kérni!

De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek.

Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. Az apátfalvi öregek szerint a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.

E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

1848. Szeptember 29. Pákozdi csata

.

„Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába’,
Megrémülve fut a magyar hadtól;
Magyar hadban egy vén zászlótartó.”

(Petőfi Sándor: A vén zászlótartó)

 

1848. szeptember 29-én vívták Pákozd mellett Jellasics horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek az 1848-49-es magyar szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és képzettebb hadait, az összecsapás nyomán azonban bizonyossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusában a fegyverek mondják majd ki a végső szót.

Bár a Bécsben, Pesten, Velencében és Prágában kirobbanó forradalmak hatása alatt a birodalmat – és V. Ferdinándot (ur. 1835-1848) – irányító kamarilla az áprilisi törvények szentesítésével hajlandó volt teljesíteni a magyar követeléseket, egyúttal annak a reményét sem adta fel, hogy megfelelő pillanatban minden engedményt visszavon majd. A Habsburgok birodalmukban az „oszd meg és uralkodj” ősi elve alapján jártak el akkor, amikor az elszakadni vágyó Velence és a gyengének tűnő Prága ellen erővel léptek fel, a különleges jogi státust élvező Magyarországnak viszont felelős kormány alakítását engedélyezték; ezzel egy időben a Szent Korona országaiban is hasonló taktikát alkalmaztak, hiszen sikeresen szembefordították a pesti kormánnyal a kulturális, esetleg teljes autonómiára vágyó nemzetiségeket.

Nem véletlen, hogy a szabadságharc fegyveres konfliktusa nem a császári hadsereg, hanem a horvát bán, Josef Jellasics támadása miatt robbant ki, aki egyfelől a Habsburg-dinasztia megmentőjének képében tetszelgett, másfelől viszont a kamarilla támogatását is élvezte. Miközben a szerb felkelők titokban fegyvereket kaptak a császári igazgatás alatt álló határőrvidékről – melynek horvátországi főparancsnoka éppen a bán volt –, és Erdélyben Puchner Antal lázította a románokat, Horvátországban elegendő volt Jellasics, aki már 1848 tavaszán megtagadott mindennemű együttműködést a pesti kormánnyal. Bécs kétarcú politikáját jól mutatja, hogy a bán személyében – a háttérből – olyan méltóságot támogatott, aki tavasszal még csak a törvényes magyar kormány, június 10-i lemondatása után azonban már V. Ferdinánd ellen is fellázadt.

Jellasics, aki a Batthyány-kormány minden tiltakozása ellenére pozíciójában maradhatott, 1848 augusztusának végén fegyveres provokációt kezdeményezett Magyarország ellen: először megszállta Fiumét, majd szeptember 11-én átlépte a Drávát, hogy – az uralkodó állítólagos parancsára hivatkozva – „rendet tegyen” Pesten. Az országban ezzel a támadással teljes lett a zűrzavar: egyfelől. Jellasics betörésével egy napon – éppen a Béccsel való viszony kiéleződése miatt – lemondott Batthyány Lajos kormánya, másfelől pedig a támadás közjogi szempontból is káoszt okozott. Furcsa háború volt ez, hiszen az egyik oldalon a király által kinevezett – majd leváltott – bán, és a Ferdinándra felesküdött határőrsereg, míg a másik oldalon ugyancsak a király által kinevezett magyar kormány, és – az áprilisi törvények értelmében – szintén Ferdinándra felesküdött honvédsereg állt. A zűrzavarban a tisztek és katonák jelentős része – esküje miatt – úgy döntött, kimarad a küzdelemből, sokan pedig később érzelmeiktől függően csatlakoztak egyik vagy másik táborhoz.

A fenti okok miatt a Teleki Ádám vezette honvédsereg a lehető legtovább el akarta kerülni az összecsapást, azonban a magyar oldalon álló császári-királyi tisztek közül sokan – például Ottinger Ferenc, a Drávánál állomásozó haderő előző parancsnoka – ez idő alatt átszöktek Jellasicshoz. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Batthyány Lajos javaslatára hamarosan Habsburg István nádor kapta meg a fővezéri szerepkört, aki először tárgyalásos úton megpróbálta rendezni a horvát–magyar konfliktust, szeptember 23-án pedig – V. Ferdinánd utasítására – Bécsbe utazott, és soha többet nem tért vissza. A honvédsereg tehát teljes zűrzavarban várta Jellasics érkezését, miközben mindenki tisztában volt azzal, hogy a magyaroknak két lehetőségük van: vagy legyőzik a horvátokat, vagy ellenkező esetben a bán bevonul Pestre, és megsemmisíti az eddigi vívmányokat.

Az, hogy Pákozd mellett végül az első forgatókönyv valósult meg, a szeptember 16-án megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány érdeme volt, mely a dunántúli visszavonulással egy időben – Kossuth Lajos vezetésével – toborzásba kezdett az Alföldön, és szeptember 28-áig megközelítőleg 16 000 újoncot mozgósított. Ezen a napon Jellasics már Székesfehérvárt is elfoglalta, a királyok városától északra azonban felsorakozott a magyar sereg, mely körülbelül 27 000 főt és 80 ágyút tudott harcba küldeni. A szeptember 28-i haditanácson a magyar oldalon harcoló császári és királyi tisztek Móga János személyében megválasztották a küszöbön álló csata főparancsnokát, az altábornagy utasítására pedig a honvédek a Pátka-Sukoró-Velence vonalon még aznap elfoglalták állásaikat. Mivel Jellasics mind létszámban, mind a csapatok képzettségét tekintve fölényben volt, Móga nem vállalta a támadás kockázatát, de a bán esetleges támadása esetén – ami szeptember 29-én reggel be is következett – hajlandó volt megvívni az ütközetet.

Jellasics pákozdi haditerve a következőképpen épült fel: a bán a Pátka mellett állomásozó magyar jobbszárny visszaszorítása után frontális támadást akart indítani a honvédek centruma ellen, majd – egy bekerítő hadművelet segítségével – később a Velencei-tóba szorította volna Móga seregét. Az ütközet kezdetben Jellasics várakozása szerint alakult, ugyanis a Kempen vezette balszárny sikeresen kiűzte Guyon Richárd egységeit Pátkáról, ám a döntő roham két alkalommal sem hozott eredményt. Jellasics seregei megtorpanását látva úgy határozott, kockáztat, ezért megindította a frontális támadást a magyar centrum ellen, de a honvédek tűzereje nyomán az offenzíva újra és újra kudarcba fulladt. Bár közelharcra ezen a szakaszon nem került sor, a horvát bán a délutáni órákban – Kempen tábornok sürgetésére – úgy döntött, visszavonul, ezért fegyverszünetet kért Mógától. A magyar honvéd tábornok teljesítette ellenfele kérését, így aztán Jellasics hamarosan megkezdte Petőfi Sándor által megénekelt híres futását, mely a valóságban inkább rendezett visszavonulás volt. Miután az ütközet a császári oldalon 200 – a magyar oldalon pedig mindössze 7 – áldozatot követelt, a menekülést semmi sem indokolta, ugyanakkor viszont bebizonyosodott, hogy a magyarok jóval nagyobb katonai potenciállal rendelkeznek, mint azt előzetesen Jellasics gondolta.

A pákozdi ütközetnek ilyen módon tehát inkább politikai szempontból volt jelentősége, hiszen a győzelemmel Magyarország megőrizte az áprilisi törvényekkel kivívott szuverenitását, ezzel egy időben azonban az is világossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusban hamarosan a fegyverek veszik majd át a szót. A zűrzavaros közjogi helyzet nyomán Móga végül nem aknázta ki a pákozdi győzelemben rejlő lehetőségeket, ám hamarosan mégis a Bécs felé menekülő Jellasics nyomába eredt, miközben a honvédseregek Ozoránál a Karl Roth vezette határőröket is körbezárták. Pákozd után néhány nappal tehát a békés rendezés maradék reménye is elveszett; Bécsben ismét forradalom tört ki, melyet a tétovázó magyar hadvezetés nem használt ki a maga javára, a császári ellentámadással kezdődő szabadságharcot pedig – számos dicsőséges ütközet ellenére – 1849 nyarára elveszítette. Mindennek dacára a pákozdi diadal történelmünk egyik legfényesebb győzelmének számít, mely méltó nyitánya volt a magyar szabadságért folytatott heroikus küzdelemnek. 

 Szerző: Tarján M. Tamás -RUBICONline

Szőnyi Ferenc Félre vert csend

.

Gyuláról indult és Dél-Amerika nagykövete lett. Talán kevesen tudják, hogy Dél-Amerika egykori magyar nagykövete gyulai születésű, és hogy valóságos kalandor.

Szőnyi Ferenc ugyanis nem csak Paraguay, Uruguay, Brazília és Panama számunkra roppant egzotikus világát ismeri, de énekelt operát Milánóban, a Scala színpadán, hamarosan pedig verseit is bemutatja szülővárosában.

A kortárs magyar líra egyik legszínesebb egyénisége - tájékoztatott Hertelendi Edit programkoordinátor - a megyéből elszármazott Szőnyi Ferenc, aki műfordítóként éppúgy jeleskedik, mint költőként, és aki az irodalomnak köszönheti fordulatokban gazdag diplomáciai éveit.

„A világgal való kapcsolattartásnak mindenképp új terepe volt, és az emberekhez való viszonyulásom is megváltozott, hiszen a diplomata lét bizonyos kötelezettségeket ró az emberre. Mivel ott én Magyarországot képviseltem, egyszersmind Mátyás királyt és Szent Lászlót is, mert az is mögöttünk van, és lehet képviselni. Emellett egészen különös élmény az óceán túl felén magyarnak lenni, mégsem Amerikában, ráadásul egy igen nagy létszámú magyar közösségben. Egészen lenyűgöző látni, miként tud tovább élni egy mozdulat, egy csizmaszár-csapkodás egy nyalka, kalapos falusi legény táncában, akiről aztán kiderül, hogy semmilyen felmenője nem magyar, mégis odacsatlakozott, mert meglátta és megtetszett neki a mi néptáncunk" - villantotta fel élményeit Szőnyi Ferenc, Dél-Amerika nyugalmazott nagykövete.

Hogyan avatott székely kaput Buenos Airesben, milyen repülőgépet vezetett Paraguay felhői fölött, hogy került búvárként a Csendes-óceán mélyére, milyenek voltak mindennapjai Dél-Amerikában magyarként, vagy épp itthon, az Európa Könyvkiadó szerkesztőjeként, ahová a műfordítóként is ismert Göncz Árpád ajánlásával került?

Ezekről az élményekről mesél szülővárosában, ahol ezúttal az idén megjelent verseskötetét is bemutatja az érdeklődőknek.

Szőnyi Ferenc Félre vert csend című verseskötetének bemutatója 2014. szeptember 30-án lesz Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.
A 18 órakor kezdődő rendezvényen való részvétel ingyenes.

Mogyoróssy János Városi Könyvtár
Gyula, Városház utca 13.

http://www.mjvk.hu/


Lantai József -EuroAstra

A nemek harca a konyhában

Meglepő eredményekkel szolgál egy, friss hazai online felmérés, mely a magyar nők és férfiak konyhában nyújtott teljesítményéről alkotott képet vizsgálta. A nem reprezentatív kutatásból kiderül: bár még mindig a nők töltenek több időt főzéssel, a gyengébb nem tagjai egyöntetűen elismerik, férfitársaik bátrabban nyúlnak a fakanálhoz és izgalmasabb, kreatívabb ételeket tálalnak fel. A magyar férfiak pedig, bár tisztában vannak azzal, hogy a nők több időt töltenek a konyhában, véleményük szerint a hölgyek inkább a hagyományos étkek elkészítésében jeleskednek.
A kutatásból kiderül a magyar nők mintegy 40 %-a 2-3 órát tölt főzéssel egy átlagos hétköznapon, csupán 15 %-uk tölt 3 óránál többet, és csupán 9 %-uk vallja, be, hogy egyáltalán nem veszi kézbe a fakanalat a munkával töltött napokon.
A férfiak válaszait vizsgálva az látszik, hogy több mint 73 %-uk egyáltalán nem főz hétköznap, mindössze 12 % tölt néhány órát hétköznapokon a konyhában.
Mindkét nemről megállapítható, hogy több időt szánnak a hétvégi menü elkészítésére, hiszen a nők 46 %-a, a férfiak 21 %-a akár 3-4 órát is főzéssel tölt egy átlagos hétvégi napon.
A megkérdezett nők és férfiak több mint 84 %-a egyetért azzal, hogy a magyar férfiak átlagosan kevesebb időt töltenek a konyhában, mint a nők.
Azzal az állítással, hogy a főzni szerető magyar férfiak inkább hajlamosak az új ízek, ételek kipróbálására, mint a nők, a férfiak 76, a nők 63 százaléka ért egyet.
A felmérésből az is kiderül, hogy a hazánkat is elért gasztróforradalom abban is érezteti hatását, hogy mind a férfiak, mind nők egyre inkább a gasztróbloggerek, sztárszakácsok receptjei inspirálják, egyre kevesebben követik a családi receptjeiket vagy a klasszikus szakácskönyvek leírásait. A magyar nők és férfiak szinte egyenlő arányban választják a női gasztróbloggerek (például Mautner Zsófi, Fűszeres Eszter, Havas Dóra) és a férfi sztárséfek (például Széll Tamás, Segal Viktor, Bíró Lajos) receptjeit. Ez különösképp igaz a fiatalabb 40 év alatti, budapesti férfiakra és nőkre. 

Virtuózok - tehetségkutató műsor

Különleges komolyzenei tehetségkutató műsor indul a televízióban. Olyan ifjú, olykor egészen fiatal művészek versenyét láthatjuk október 17-től az M1-en, akik kiválóan játszanak valamilyen klasszikus zenei hangszeren vagy a klasszikus ének műfajában nyújtanak kiemelkedő teljesítményt.

A televíziós műsor péntek esténként lesz látható az M1-en. A fiatalok három korcsoportban 6 - 13, 14 - 19, valamint 20 és 24 év közöttiek versenyeznek a legkülönbözőbb hangszerekkel, az énekesek a hangjukkal. A májusban meghirdetett előzetes válogatásra kétezernél is többen jelentkeztek, a legtöbbjük zongorista és hegedűs. Közülük kategóriánként harmincan jutottak el a televíziós szereplésig. Később majd a szakmai zsűri döntése alapján 9-9 versenyző kerül a középdöntőbe. Itt újra egyéni produkcióval bizonyíthatnak a színpadon, de ebben a fordulóban már a Virtuózok Kamarazenekar tagjai kísérik őket. Korcsoportonként hárman szerepelnek a döntőben, itt a zsűri választ ki 1-1 győztest. A Fináléban a három korcsoportgyőztes küzd egymással - a nézők kegyeiért. Itt ugyanis már nem a zsűri, hanem a nézők szavazata dönt, ők határozzák meg a műsor fődíjasát.

Soha korábban ilyen komolyzenei tehetségkutató műsor nem volt Magyarországon, és nagyon valószínű, hogy a világon sem készítettek hasonlót. Az ifjú tehetségek előadásait neves művészekből és szakértőkből álló zsűri értékeli, melynek tagjai: Szenthelyi Miklós hegedűművész, Kesselyák Gergely karmester, Batta András zenetörténész, Miklósa Erika operaénekes és Némethy Attila zongoraművész. A műsorvezetők Varga Edit és Bősze Ádám lesznek. A műsor célja a tehetségkutatás mellett, hogy minél szélesebb körben ismertesse és szerettesse meg a klasszikus zenét a nézőkkel. A műsor fővédnökségét nem kisebb szaktekintély vállalta, mint a Bécsi Állami Operaházat csaknem két évtizeden át vezető Ioan Holender.

Miklósa Erika, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas - joggal mondhatjuk: világhírű - operaénekesnő nem a szokványos módon indult a pályán. Bár a hangjára már gimnazista korában felfigyeltek, mégis a Testnevelési Egyetemről „ugrott" az Operába. Minden idők legfiatalabbjaként, 19 évesen szerződtették a Magyar Állami Operaházba. Pontosan tudja ezért, hogy milyen fontos a mentor, a támogató szerepe és amikor csak teheti maga is segít fiatal tehetségeket. Ezt a versenyt azért tartja fontosnak, mert rengeteg fiatalt ismerhet meg, kiknek a következő lépésükhöz talán hasznos tanácsot adhat.

A versenyen induló fiatalok elé dr. Batta András zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem korábbi rektora, példaképként Dohnányi Ernőt állította. Ő volt az, aki minden olyan erény birtokában volt, amit egy muzsikusnak tudni kell. A „virtuoz" szó ugyanis erényt jelent. Egy igazi tanárnak nincs annál nagyobb öröme, mint fiatal tehetségeket hallgatni, felismerni, pályára állítani. Megrendítő érzés, amikor - például a Zeneakadémián - megjelenik egy kis géniusz, akire rácsodálkozunk: honnan tudja, honnan kapta azt, ami másnak nincs. Ilyenkor az ember úgy érzi: van még valaki fölöttünk!

Szenthelyi Miklós, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar megalapítója, 1978 óta vezeti az egyetemen a különleges tehetségek osztályát. Szerinte a virtuozitásról nagyon sok embernek az önmutogatás jut eszébe. Pedig ez sokkal inkább egy összetett fogalom: valakinek a mesterségbeli tudása és a belső igénye annyira erős, hogy ezáltal páratlan, csodálatra méltó produkciót tud létrehozni. Magyarországot gyakran mondják zenei nagyhatalomnak. Ez a műsor nyilvánvalóan fényes bizonyítéka lesz ennek, mert olyan mennyiségű és minőségű tehetségek jelennek meg, akik az állítást az egész világ előtt igazolják!

Egykor szintén a különleges tehetségek osztályába járt Némethy Attila. Zongoraművészként Európa szinte valamennyi országában játszott, több mesterkurzust tartott itthon és külföldön. Világszerte vesz részt zenei versenyek zsűrijének munkájában. Itthon olyan formában szeretné elmondani a véleményét a fellépőkről, hogy azt a gyerekek, de a nézők is megértsék. Ez a verseny arra is jó lesz, hogy megmutassa, a komolyzene jó, befogadható. Talán közelebb hozza azokhoz az emberekhez, akik eddig elmentek mellette. Az élet szerves része, jobbak, nemesebbek leszünk általa.

Kesselyák Gergely karmester rendszeresen vezényli az ország vezető szimfonikus zenekarait. Az ő véleménye szerint a mai világban sportolni „trendi". Az u.n. könnyűzenében otthon lenni „trendi". A komolyzenében otthon lenni nem „trendi". Ez az egyik nagy adóssága a világunknak és egyben az egyik nagy baj is. A zenészeknek talán a legfontosabb dolguk, hogy ezen próbáljanak változtatni, mert a komolyzene nem arra rendeltetett, hogy rétegműfaj legyen. Újra el kell vinni az emberekhez, mert ezzel a világot visszajuttatjuk természetes folyásához.

Komolyzenei műsor és tehetségkutató eddig nem nagyon találkozott egymással - állapította meg dr. Vadász Gergely, a műsor egyik producere. A tehetségkutató olyan nyelv, amit az olyan ember is ért, aki nem a komolyzenével tölti az idejét. Ma ez divat, sok emberhez lehet kulcs. Hozzásegíthet, hogy minél több ember értse, amit hall. Izgalmas köntösbe csomagolva, hiteles módon szólaltat meg remekműveket. Már most, több mint egy televíziós műsor, hiszen a hozzá tartozó mobilapplikácó már elindult. Az on-line felületeken máris több like-ja van, mint olyan más televíziós műsornak, ami tizenhat éve megy! Van még egy fontos üzenete: a klasszikus zenében a tehetség nagyon lényeges, de a befektetett munka nélkül nem tud érvényre jutni! Ma ennek a világnak az egyik legnagyobb hazugsága, hogy jó helyen kell lenni jó időben és az élet megoldódik magától. Nem! Mi abban hiszünk, hogy hinned kell, dolgoznod kell, kitartóan. Itt olyan gyerekek sorakoznak majd egymás után, akik bizonyítják: a klasszikus zenével töltött idő nemcsak akkor eredményes, ha világsztárrá lesznek. Aki valamilyen szinten közel kerül egy hangszerhez, jobb ember lesz tőle, teljesebb életet él, jobban fogja érteni a saját érzelmeit és másokét is.

Nyitrai Kata, az MTVA szórakoztató műsorainak főszerkesztője megerősítette, hogy a Virtuózok ugyan verseny is, ám ezen túlmutató célja, hogy bemutatkozási lehetőséget adjon a tehetséges fiataloknak. Az ifjú muzsikusok pályáját a verseny után is követni és támogatni fogják. Ugyanakkor a decemberben záruló műsor 3 korcsoport-nyertese saját lemezfelvételt és amerikai fellépést nyer: a legjobbak a New York-i Avery Fisher Hall, a torontói Roy Thomson Hall, illetve a Miami-i Kravis Center színpadára léphetnek. A fináléban legjobbnak választott abszolút fődíjas az amerikai fellépésen és a lemezszerződésen túl 12 millió forintot, azaz havi 1 millió forintot nyer, amit zenei karrierjére fordíthat. További különdíjakat ajánlott fel az UNICEF és Maxim Vengerov, Rost Andrea, az Artportal, a Magyar Állami Operaház és az MR Együttesek.

www.virtuozok.hu


Révay András: EuroAstra

Októberben kezdődik a Gyulai Várszínház kamaratermi szezonja

A sikeres 51. nyári évad után ismét lesznek előadások a Gyulai Várszínház Kamaratermében. Októbertől márciusig hetente egy-egy programot szerveznek, neves művészek meghívásával tartanak színházi előadásokat, önálló esteket, koncerteket, rendeznek kiállításokat.

Az 1996 óta működő Kamarateremben fellépett már a magyar színházi szakma színe-java, neves magyar és külföldi művészek koncerteztek különböző műfajokban. A 2014/2015-ös szezonban is lehet kamaratermi bérletet váltani, amellyel kedvezményesen megtekinthetők az előadások. A műsor összeállításánál egy dologra figyelnek, csak színvonalas produkció kerülhet a kamaraterem közkedvelt színpadára.

Október 8-án 18.30 órakor egy rendhagyó kiállítás nyílik a Kamaragalériában.
Bokor Ildikó grafológus évek óta gyűjti a Gyulai Várszínházban fellépő művészek kézírását, amelyekről elemzéseket is készített. Ezeket eljutatta a művészeknek is, akik hozzájárultak, hogy kiállítsa őket. A több éves munka eredményeként egy gazdag névsor állt össze azokból a művészekből, akiknek az írásait Bokor Ildikó elemezte. Mások mellett Rudolf Péter, Csákányi Eszter, Eperjes Károly, Halmos Béla, Trokán Péter, Miklósa Erika, Felméri Péter, Tompos Kátya, Makranczi Zalán kézírásainak elemzése tekinthető meg november 15-ig a Grafológiai művészportrék című kiállításon.

Október 8-án, 19.00 órakor egy gyulai sikerdarab látható a Kamarateremben.
2012 nyarán mutatta be a Gyulai Várszínház a Hamvas Béla - Márai Sándor - Weöres Sándor írásaiból összeállított Füveskönyvek - Az Élet nagy kérdései című felolvasó színházi estet a Ladics-házban. A gyulai három előadás után egy hosszú sikerszériát élt meg a darab, hiszen eddig 11 városban játszották határon innen és túl. Felléptek vele Debrecenben, Kecskeméten, Szegeden. Ekkor következet be Helyey László váratlan halála. Sokáig kérdéses volt az előadás folytatása, de a felkérések miatt a továbbjátszás mellett döntöttek. Helyey Lászlót Dunai Tamás Érdemes Művész követte, aki továbbvitte az előadás főszerepét. Vele játszották a darabot Veszprémben, Pécsen, Nyíregyházán, Tiszalökön. Határon túl eljutottak: Aradra, Temesvárra, Nagybányára és Márai szülővárosába Kassára is.
Mindenütt hatalmas siker fogadta a különleges előadást, amelyben Dunai Tamás mellett fellép az Erkel Ferenc-díjas zongoraművész Binder Károly és a keleti táncok avatott előadója Barkóczi Beáta.
Novemberben a budapesti Nemzeti Színházban lesz vendégjátékuk. Gyulán most láthatják először Dunai Tamással a sikerdarabot, a Füveskönyveket.

Gyulai Várszínház Kamaraterem
Gyula
Kossuth u. 11.

http://gyulaivarszinhaz.hu/

Forás: Lantai József - EuroAstra

Óbudai Bornapok a Fő téren

2014. szeptember 27-28-án borok és ritmusok várják a vendégeiket Óbudán a Fő téren. A zene befolyásolja, hogy milyennek érezzük a bort, ebből következően a különböző zenékhez különböző borok valók - állítják brit kutatók.

Itt az alkalom, Óbudán a Fő téren, szeptember 27-én és 28-án 14-21 óráig, hogy mindenki kipróbálja, milyen bor illik a Group'N'Swing, Szakcsi Lakatos Béla & Bódy Magdi Jazz Band, Weszely Ernő harmonika művész, a Váczi Eszter Quartett, a Rák Béla Jazz Band, vagy a Hot Jazz Band zenéjéhez.
A borkínálat igen széles, Magyarország több tájegységéről hívtak borászokat, akik méltán váltak, vagy válnak ismertté a borkedvelők előtt. Sőt, jó néhány pincészet neve és bora megtalálható a Borkiválóságok (Nagy)Könyvében is.
Balatoni régió:
Laposa Birtok, Káli Kövek, Sabar Borház, Skrabski Pince
Egri régió:
Nyolcas és Fia Borház, Tarjányi Pincészet
Pannon régió:
Hárságyi Pince (Palkonya-Villány), Kovács-Harmat Pincészet (Pécs), Neiner Pince (Szekszárd)
Soproni régió:
Taschner Bor-és Pezsgőház
Tokaji régió:
Tállya Wines, Árvay Pincészet
A régiók mellett megkóstolhatjuk Olaszország ízeit - Wine Mission, Prosecco - valamint a Borháló, Borválogatások és a Jó arcok, jó borok (Bodri István/Bodri Orsi, Bősz Adrián, Borpalota, Lisicza Sándor, Radics Barna, Vabrik Pince, Wunderlich Lojzi, Heumann Pincészet, Angyal Borászat) kínálatát.
Természetesen megjelennek a pálinkások is a Csalló Pálinka Manufaktúra és a Márkházi Pálinka képviseletében.
Ahol bor van és pálinka, onnan nem hiányozhatnak a harapnivalók, ezért ott lesznek a Fő téren a Pörc- Magyar Delikát, a Tekeresvölgyi Kézműves Termékek, a vendégek nem fogják nélkülözni a sajtokat, sonkákat és a kemencében sült lepényt sem.
2014. szeptember 27-28. 14:00-22:00
Borok és ritmusok Óbudán
Fő tér
http://obuda.hu/esemenyek/obudai-bornapok/

„Horgonyra” fel! Egy kő építőkocka története

.

A Richter féle Horgony kő építőjáték volt Magyarországon az egyik legismertebb játék a 19. század végén, 20. század első felében. Németországban jelent meg 1882-ben, maga mögé utasítva a fa építőjátékokat.
Gyerekek milliói imádták az egyben ügyességi játékot. Anyaga lényegében műkő volt, összetevői: darált mészkő, színezőanyagok, lenolaj. A valósághűbb eredmény érdekében a natúr kőszín, vöröses téglaszín, és a palakék is a felhasznált színskálában volt. Aki már játszott fa építőkockával, vagy marokkóval, az tudja, hogy egymásra építve könnyen kicsúszhatnak az elemek. Az építőkövek felülete viszont szemcsés volt, és a kockák súlya is hozzájárult a stabilitáshoz. A kockákat kiegészítették különböző építészeti elemekkel pl.: toronysisakokkal. A különféle elemekből álló kis építmények, és gazdag építészeti struktúrák egyfajta marketingfogást is felhasználva, ösztönözték az embereket, ha a következő kiegészítőt is megveszik, még bonyolultabb alkotásokra lesznek képesek. Nem csak gyerekek karácsonyi ajándéka volt, hanem felnőtteknek egyedi rendelésre is árultak köveket.

„Bevásárlás alkalmával határozottan: Richter féle Horgony-Kőépítőszekrény kérendő, és minden egyes szekrény Horgony gyárjegy nélkül, mint nem valódi, keményen visszautasítandó". Volt olvasható az 1893-as Vasárnapi Újságban. A játékokon az Anker védjegy szerepelt, s ezt a nevet az adott nyelvterületen használt néven (Horgony, Anchor) védette le a gyártó, Friedrich Adolph Richter (1848-1910). A gyártó és nagykereskedő pályafutását drogistaként kezdte, majd 1868-ban saját üzletet nyitott Duisburgban. Nagyon értett a kereskedelemhez, és hitt az újsághirdetésekben. Érdemes volt befektetnie, hiszen a folyamatos reklámozásnak köszönhetően, kis cége kivirágzott. Gyógyszerkészítményeket árult, elsősorban fájdalomcsillapítót, hirdetési nevén: „pain expeller"-t (fájdaloműző). A sok fáradozás ellenére viszont a gyógyszeripar nem ismerte el készítményeit gyógyszerként. Richter vérében volt a kereskedelem, ezért 1894 körül gramofon és zenedoboz gyártásába kezdett, felvásárolva a gyártási jogokat. Saját vasútállomással rendelkező vállalata ekkora már hatalmas volt, egészségügyi termékeket, szappant és csokoládét is gyártott. Nem meglepően Európában, és a tengeren túl is terjeszkedett. Richter 1880-ban vette meg a kő építőkocka gyártásának jogát a Lilienthal testvérektől.

A tervező, Gustav Lilienthal (1849-1933) volt, feltaláló, vállalkozó, építésmester. A játék műszaki kivitelezését a nála jóval híresebbé vált bátyja, Otto Lilienthal végezte, aki a repülés történetébe is beírta a nevét. Gustav Lilienthal fontosnak tartotta megőrizni a képzőműves munkát az iparosítás korában. Ám a kő építőkocka találmánya nagyüzemi gyártása, és piaci értékesítéséhez már nem volt elegendő anyagi kerete, ezért testvérével a terv eladásáról döntöttek.
A játékot a fent említett Friedrich Adolf Richter vállalkozó vezette be a német és nemzetközi piacra.

A vállalat ugyan mindkét világháború megtorlásait kivédte, de Németország kettészakadása azonnal elvágta a kereskedelmi szálakat. A szocialista Németország kapcsolata a nyugati oldallal megcsappant. Volt, hogy Egy-egy rendelés csak hónapokkal később érkezett meg, és ez elijesztette a vásárlókat. A rudolstadti gyár fénykora leáldozóban volt, 18 évig működött. 1995-ben miután a gyárat felszámolták, a holland rajongók kézbe vették az irányítást. Összefogásuknak köszönhetően megalakult a (Club Van Ankervriende - CVA) nevű szervezet. A klub ma már 40 éve működik rendkívüli elhivatottsággal. A játékokat katalogizálták. A rendszerezésben segítségüket nyújtottak a mai számítástechnikai programok is. A kő építőkockákat Magyarországon is meg lehet vásárolni, a minőség ugyanaz maradt, mivel a technológia a régi gyártással azonos.

Manapság már „3D"-ben, számítógépen is lehet építeni, éppen ezért a mai játékpiacon sokkal nehezebb a kőépítőszekrények értékesítése, mint a 19. század végén.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum újabb időszaki kiállításnak adott otthont. A tárlat 2014 október 26.-ig tekinthető meg.

Budavári Pálinka- és Kolbászfesztivál 2014

.

Volt sör, volt bor. Mi kell még a magyarnak? Persze, hogy a pálinka! 2014. október 3-5. között, immár nyolcadik alkalommal lehelünk életet a Budavári Pálinka- és Kolbászfesztivállal a várba, ahol idén a whisky lesz a vendégpárlat. 22 pálinkafőzde, több mint 400 különböző pálinka, és mintegy félszáz whisky sorakozik fel, hogy büszkén emeljük tulipános poharunkat a város fölé, koccintani vele.


- Fiam, levágtam egy tyúkot. Mit főzzek belőle?
- Pálinkát, édesanyám!
Tyúkpálinka mondjuk nem lesz, de ami párlat gyümölcsből kifőzhető, arra mind lehet számítani!
A pálinkánál nagyszerűbb ital aligha van a világon. A pálinka a gyümölcs esszenciája, igazi hungarikum, a Budavári Pálinka- és Kolbászfesztivál pedig a tökéletes alkalom Magyarország legjobb pálinkáinak seregszemléjére.
Nem tudod, hol kezdd és merre tovább? Most a főzőmesterek adnak neked tanácsot. Erős vagy, mint Chuck Norris? Olyat innál, ami párját ritkítja? Szeretnéd, ha a lányok se maradnának melletted szomjan? Éld át a felfedezés örömét a tematikus kóstolótúrák egyikén, így a klasszikus, a különleges, és a nőies ízek kedvelőinek is lehetősége lesz kézen fogva elmerülni a bőséges kínálatban.
A vállalkozó kedvűek idén is készíthetnek saját pálinkát a Rézangyal standjánál. A blendelő kurzus során a résztvevők négyféle szilvapálinkából alkothatják meg saját házasításukat, amelynek illatát, ízét és alkoholfokát tetszés szerint állíthatják be.
Az illusztris környezetben a jó italok mellett kiváló kolbászok is lógnak majd karikában, valamint számos kézműves húskészítmény és sajt vár arra, hogy csillapítsuk vele az étvágyunkat.
Több dózis egy helyen: az őszi fesztivál a whisky rajongók érdeklődésére is méltán számíthat. Mindegy, hogy Single Malt vagy blended. Ír, skót, amerikai, kanadai, japán és más egzotikumok hosszú sora lesz a whisky-udvarban fellelhető. A rengeteg márka és évjárat közötti eligazodásban hozzáértők segítenek, és bevezetik a gyártás és fogyasztás művészetébe az arra fogékonyakat. A fesztivál egyik különlegessége a Békési Manufaktúra 12 éves single barrel whisky-je, amit kifejezetten a fesztiválra palackozott le Békési Zoltán főzőmester.
A páratlan gasztronómiai kiránduláson túl nagyszerű koncerteknek is otthont ad a Budavári Palota.
A fellépők mind ugyanazzal a feladattal lépnek színpadra, nekik kell arról gondoskodni, hogy a lábuk előtt perdüljön táncra az udvar.
Koccints velünk az élet italával!
Koncertek

Október 3. péntek:

 16:00 BRAN

18:00 A Nyughatatlan

20:00 Random Trip

Október 4. szombat:

16:00 Greenfields

18:00 Skafunderz

20:00 Ocho Macho

Október 5. vasárnap:

16:00 Swing a'la Django

18:00 Creme de la pop

20:00 Maszkura és a tücsökraj

Belépőjegy

Napijegy: 2.000 Ft, 

3 napos bérlet 1napijegy áráért a Bónusz Brigádon!

Nyitva tartás

Péntek: 14-02, szombat: 12-02, vasárnap: 12-22

Kiállítók

PÁLINKA

895 Hunnium   |  Az Év körtepálinkája  |  Békési Pálinkaház   |  Brill Pálinkaház |Fruktárium Pálinkaház   |

 Gyulai Pálinka Manufaktúra  |  Harmatrázó Pálinkaház   |

Márton és Lányai   |   Nobilis  | Ördögi  |  Palotás Pálinkaház  |  

Pálinkashop   |  Panyolai Pálinkák   |   Rézangyal    | Prekop Pálinkamanufaktúra  | 

Schiszler Pálinka  |  Somló Spirit Pálinkaház | Spiritus Primus  | United Brands |  

  Tokaj-Hegyaljai Likőr- és Pálinkamanufaktúra    | 

Villányi Pálinka  |  Zimek Pálinkamanufaktúra

EGYÉB KIÁLLÍTÓK

 Fröccsös   |  Café Cagliari   | Csöppentő  | Kolbice  |  

 Mangalica és Tsa Húspatika  | Zsíroskenyér pont |  Nagykőrösi sajtok   |  

Twist & Chips  | DiVino Borbár | Császári morzsa  |  

Exkluzív koncert a Madách Színházban

.

Egyedülálló koncertnek ad otthont a Madách Színház 2014. október 10-én. Este 7 órától - „a hazai pályán" - Polyák Lilla lép színpadra, de most nem Mary Poppinsként, nem a Csoportterápia Natasájaként vagy a Spamalot című darab Tó úrnőjeként lesz látható.

A musicalek egyik koronázatlan királynője, ezúttal, mint popénekesnő mutatja meg magát a budapesti közönségnek. A produkció legnagyobb különlegessége, hogy - most először - dalaik előadásában maguk a szerzők is közreműködnek.
A pop, évek óta szerepet játszik az énekesnő életében, aki szeretne a könnyűzenei szférában is egyre jobban jelen lenni - ezt jól mutatják az elmúlt két év Eurovíziós szereplései is. Az idei dalversenyen, a zeneszerzőként Rakonczai Viktor és Rácz Gergő által jegyzett Karcolás című dalával szállt versenybe, ami egyben budapesti koncertjének címe is.

Lilla már nem először került munkakapcsolatba a „slágergyárosnak" is titulált szerzőpárossal.
- A szorosabb együttműködésre most, a Karcolás kapcsán került újra sor. A második lemezünkre (Két szív - Homonnay Zsolttal közös albumuk) nem csak az Itt és mostot írták, ami Top20-as rádiós sláger lett, hanem Viktor a Te vigyázz rám című dalban is közreműködött. Remek munkakapcsolat volt közöttünk, aminek régóta terveztük a folytatását, de elfoglaltságaink miatt ez egészen eddig váratott magára - mondja Lilla.

Viktor és Gergő munkakapcsolata sem új keletű. Nagyjából négy-öt éve dolgoznak együtt. Első közös munkájuk a Viva Comet Allstars volt, ami nagy kihívást jelentett számukra.
- Mivel tizenkét előadónak íródott, mindenkire oda kellett figyelni - de jól sikerült. Ritka, hogy ennyi előadó van egy dalban és ilyen letisztultra sikerül, mégis mindenki meg tudja mutatni magát benne. Ekkor derült ki, hogy jól tudunk együtt dolgozni és ezzel egy sikerszéria vette kezdetét. Viktor korábban már dolgozott együtt Lillával, aminek egy gyönyörű dal lett az eredménye. Ennek a munkának a folytatásába már bevontak engem is és az „Itt és most" című számot már együtt csináltuk. Egyszer Lilla előállt egy ötlettel, hogy ha már dalt írunk neki, nem lenne-e kedvünk együtt koncertezni. Izgalmas ötletnek találtuk, és szívesen belegyeztünk, bár nem megszokott, hogy a szerzők kísérik az énekest egy koncerten. Nem is csak ennyi történik: Viktor zongorázik, én gitározom és énekelek, emellett pedig saját dalokat is előadunk. Lilla dalai mellett hallható lesz a "Bennünk a világ" és a "Csak állj mellém!", de olyan slágerek is felcsendülnek, amik nem köthetők egyikünkhöz sem. Ez még színesebbé teszi a műsort - véli Rácz Gergő, aki szerint a koncert elsősorban Lilláról szól, de most először, a közönség a szerzőkből is - akik általában a háttérben állnak - kicsit többet kap amellett, hogy tartalmas és komoly dalok is kerülnek a repertoárba, és lesznek a koncertnek mély és megható pillanatai is.

Az „ötletből" először 2013-ban több vidéki koncert született... Aztán úgy gondolták, miért ne mutatnák be ezt a produkciót Budapesten is?
- Egyszer csak arra eszméltünk, hogy egy csapatot alkotunk. Ha az elején valaki azt mondja, hogy csináljunk egy végül másfél órás koncertet, és mutassuk be Budapesten, biztosan nem vállaljuk, mert nincs időnk rá. De így, hogy lépésről lépésre alakult ki a koncepció, szép lassan belesodródtunk. A nyár folyamán tervezünk felhozó próbákat, és a koncert előtt nagyjából egy hónappal elkezdődnek a rendes próbák. Bekerül pár új dolog is és megpróbáljuk a nagy koncert hangulatához szabni az egész előadást. A dalok nagy része már megvan, de bővülni fog a repertoár jó pár dallal. Minden egyes helyszínnek megvan a maga hangulata. A Madách Színház miatt most kap az egész egy ünnepi köntöst, és mivel zárt térben vagyunk, személyesebb és intimebb is lesz, mint egy nagyszínpados szabadtéri koncert - gondolja Rakonczai Viktor.

Mikor a Karcolás megszületett, hamar jött a koncert ötlete is. A már meglévő dalokból, illetve a mindannyiunk által kedvelt feldolgozásokból elkezdték összeállítani a programot.

- Vidéken már voltak kisebb koncertek, és mindenhol azt tapasztaltuk, hogy a közönségnek nagyon tetszett a műsor. Természetesen mindig várnak tőlem musicaleket is, ezért az a tervünk, hogy az is lesz - így azok sem maradnak kielégítetlenül, akik inkább erre kíváncsiak. Azonban úgy gondolom, hogy a könnyűzenei oldalamat megmutatva sokkal nagyszabásúbb és sokoldalúbb produkciót mutathatunk a közönségnek, amit máshol nem láthatnak, hallhatnak - állítja Lilla.

Azon kívül, hogy lesz egy rövid musicalbetét és Lilla minden saját dala is megszólal, kivétel nélkül modern, trendi előadóktól választottak ismert slágereket. Lesz feldolgozás Rihannától, Adele-től, Pinktől és lesz egy új dal is, ami éppen most van születőben, de ez legyen meglepetés!

Jegyek válthatók a Madách Színház jegypénztárában és a www.madachjegy.hu oldalon, valamint az ismert jegyirodákban.

2014. október 10. 19.00
Polyák Lilla - Rakonczai Viktor és Rácz Gergő (Exkluzív koncert)
Madách Színház

http://www.madachszinhaz.hu/

A Népmese Napja - 2014

X. Országos népmese-konferencia. 2014. szeptember 25–27.

A népmese elméleti és gyakorlati megközelítései - Sepsiszentgyörgy és környéke, Székelyföld. A népmese napját immár X. alkalommal ünnepeljük szeptember végén, a Kisbaconban született Benedek Elek tiszteletére.
A jó szó vidékein.
A X. Országos népmese-konferencia, akárcsak a mesehősök, hosszú útra indul, hogy újabb küldetését teljesítse, és köszönetet mondjon Benedek Elek szülőföldjének. Az idei konferenciát hosszan ünnepeljük, hiszen mint mindannyian tudjuk, három nap egy esztendő... három nap, három éjjel, három helyszínen tart a dínomdánom.

„Így kihirdettetik országnak-világnak, mindenki, ki a mesét szereti, tartson velünk!"

A Magyar Olvasástársaság 2014. szeptember 25-27-én a rendezvénysorozat idei központi eseményeit a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön és környékén, Háromszéken rendezi. A rendezvények társszervezője a Bod Péter Megyei Könyvtár, támogatói az NKA, valamint Kovászna megye, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kisbacon önkormányzata és több intézménye.

Tavaly hétmérföldes csizmába bújva átléptük az ország határait, és látogatóba indultunk a felvidéki Fülekre, ahol a meseszót jó barátként a mindennapokban is ápolják, élik.

Ebben az esztendőben a kerek évforduló kiemelt ünneplésre, visszatekintésre ösztönöz.
Az elmúlt években olyan irányzatok alakultak ki, amelyek a népmesét különféle célokra használják, és miközben nagyszerű módszerek láttak napvilágot, sokszor az alapfogalmak tisztázatlanok maradtak. Ezért 2014-es konferencia célja a népmesei irányzatok és mozgalmak áttekintése és a fogalmak tisztázása. Arra is törekednek, hogy a szélesebb közönség számára a mindennapokban is használhatóvá tegyék az eddigi konferenciák hozadékát. Ehhez e területek legjelentősebb képviselőit kérték fel előadásra, párbeszédre, és műhelymunkára. A programban szereplő mesemondók valamennyien Erdélyhez kötődnek, meséiket „a jó szó vidékeiről" hozzák.

„Sokan sokféleképpen indultunk neki a mesés útnak, és egy-két próbán már túljutottunk. Meséinkkel közelebb kerültünk lelki és kulturális gyökereinkhez. A mesemagot elültetve, növekedését ápolva mesefánk lassan égig érővé cseperedik. A népmesekultúra annak köszönheti reneszánszát, hogy mára minden kicsi és nagy, gazdag és szegény ember ráébredt a népmesék soha el nem múló bölcsességére.
Szeretnénk szoros kapcsolatban maradni az itthoni rendezvényekkel, ezért külön felhívásban keressük majd azokat az intézményeket, szervezeteket, melyekkel egy esetleges videokonferencia révén összeköttetésben lehetünk a kiemelt programok alatt.
Kérjük az intézmények, kis- és nagyközösségek vezetőit, a családokat, hogy olvassanak, hallgassanak, mondjanak népmesét! Induljunk útnak A népmese napján, hogy a magunk és közösségünk kincseit megtaláljuk!" (Magyar Olvasástársaság)

A népmese napja határokon átívelő mozgalommá vált.
Hírét viszi a helyi rendezvényeknek, és összekapcsolja a közös ünneplés jegyében a népmesét szeretőket. Kérik, hogy idén is minél többen csatlakozzanak ehhez a csatlakozas@nepmesenap.hu címen. Levelükben adjanak rövid tájékoztatást a tervezett rendezvényükről, programjukról.
Az országos és határokon átívelő népmeseprogramokról így bárki ihletet meríthet, illetve könnyen tájékozódhat a honlapról.

Részletes program: http://www.hunra.hu
A 2014, évi felhívás: http://www.nepmesenap.hu
A három nap programja: http://www.nepmesenap.hu/index.php/haromszeki-programok

2014. szeptember 25-27.
A Népmese Napja - X. Országos népmese-konferencia.

http://nepmesenap.hu/

Lantai József -EuroAstra