A Vasarely-múzeum

.

Vasarely: Geometria

Victor Vasarely, azaz Vásárhelyi Győző 1906-ban született Pécsett. Reklámgrafikusként kezdte, a múlt század negyvenes éveiben többször járt Párizsban, ahol optikai és kinetikai (mozgástani) tanulmányokat folytatott, majd véglegesen letelepedett, rövidesen megkapta a francia állampolgárságot. Sokat köszönhet a nála húsz évvel idősebb Kassák Lajosnak, aki felkarolta és kiállításokat rendezett műveiből több franciaországi városban. (A Kassák-múzeum Óbudán a Vasarely-múzeum tőszomszédságában található.)

Vasarely stílusa az úgynevezett geometrikus absztrakt, más néven op-art, így ismerik világszerte. A művészettörténészek ítélete szerint Vasarely páratlanul invenciózus, és egy nagy történeti korszak törekvéseit szintetizáló modern művész. Akinek alkotásait az individuális, nagy művészeti teljesítmények között kell számon tartani. Több kiállítása is volt Budapesten, kilencvenéves korában hunyt el Párizsban.
A Vasarely-múzeumnak otthont adó Zichy-kastély (III. Szentlélek tér 6.) a Mátyás-korabeli óbudai prépostság Mária-temploma és a klarisszák kolostorának romjaira épült. Zichy István győri vicegenerálisnak I. Lipót 1659-ben nagyvonalúan odaajándékozta Óbudát. (!) A kastély építését Zichy Péter kezdeményezte a XVII. század második felében, az építőanyag zömét a római falmaradványok tették ki. Az első tervet Jäger János Henrik kőfaragó mester készítette, ám ebből csak a főépület valósult meg. Zichy Miklós halála után az épület  gazdasági célt szolgált.
A XIX. század elején a kastélyt övező teljes udvarterületet lezárták, és az épületegyüttes, beleértve a Duna-parti szárnyat, 1945-ig katonai ruhatárként működött. A múlt század hetvenes éveitől a Zichy-kastélyt Óbuda kulturális központjának szánták, első lépésként sor került a főépület helyreállítására. A Művelődési Minisztérium a 80-as évek közepén építtette át a múzeumnak otthont adó dunai szárnyat. A Vasarely Múzeum megtervezésére Molnár Péter és Kóris János, az Iparterv építészei kaptak megbízást. A múzeum végleges formáját 1986-ban nyerte el.
Amikor az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien a Szaljut-7 fedélzetére érkezett 154 Vasarely képet vitt magával a világűrbe. Ezeket űrhajós társaival együtt aláírták, majd azokat jótékony célra az Unesco-nak átadták.

Láng Róbert - EuroAstra