Rafi Lajos roma költő

„Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni időutazás” – állapította meg Kemény István budapesti író Gyergyószárhegyen azon a könyvbemutatón, ahol a csatornakészítő roma költő Földhöz vert csoda című első verseskötetét bemutatták. A példaértékű könyvbemutató alkalmával Rafi Lajost, az olykor saját sorsa és származása ellen lázadó, sok esetben kocsmai asztalok mellett verselő fiatalembert Ferenczi Attila tanár és író, gyermekkori játszópajtás mutatta be. Ferenczi szerint Rafi olyan ember, akire „a magyar közösség természetesen nem magyarként, a cigány közösség természetellenesen nem cigányként” tekintett.

A kettős önazonosság verseiből is kiérződik, hiszen amint Kemény István is kifejtette: „ezek legalább annyira cigány versek, mint magyarok. Egy részüket vagy talán mindegyiket két változatban írta meg Rafi Lajos: cigányul és magyarul.” A méltató azt is kihangsúlyozta, hogy Rafi „átütően erős verseket tud írni” és néhány vers utolsó sorára hívta fel a figyelmet: „Mióta nem vagy, sok ember / halt meg bennem.”; „A földre fekszem, s dobálom magam.”; „Minden vagyonomat / Gyújtsa meg az ég.”; „Csak az ostorom érti / a sorsom!”. Kemény beszédében azt is kifejtette, hogy „Az meri ennyire bátran, ennyire magától értetődően és minden mindegy alapon felhasználni önnön sorsát a verséhez, akinek nem is kérdés, hogy a verse és a sorsa egy és ugyanaz.” Rafi Lajos költői szerepvállalását illetően egyszerre „váteszi és megváltói”, ugyanakkor „nem célszerű ráfogni, hogy naiv, autodidakta, vagy amatőr költő volna.”

Megható mozzanata volt a könyvbemutatónak, amikor id. Rafi Lajos, a költő édesapja bocsánatot kért a fiától az elégetett versekért. Mint mondotta „olyan rendszert éltünk, hogy mindentől félnünk kellett”. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy „minden szülő hálás lehet gyermekének az ilyen pillanatokért.” A továbbiakat illetően atyai jó tanácsként hangzott el: „légy érték a világnak és legyél jobb, mint a tegnap”.

Fotó: Jánossy Alíz

Rafi Lajos elsősorban Kemény István, Bartis Attila és András László magyarországi íróknak, valamint Márkos András képzőművésznek, Ft. Ferencz Ervin ferencrendi szerzetesnek és Danguly Ervin mûvelődésszervezőnek köszönte a biztatást, amelynek révén létrejöhetett a verseskötet. A legtöbb esetben papírcetliken őrzött verseket Kemény István szerkesztette kötetbe és a budapesti L’Hartmann Kiadó gondozásában, a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelent meg.

Jánossy Alíz

---

Rafi Lajos költő 1970-ben született Marosvásárhelyen. ősszülei a Gáborok törzséből való Nyárád-menti kovácsmesterek voltak, egyéves korában szüleivel együtt költözött Gyergyószárhegyre. Általános iskoláit Gyergyószárhegyen, a középiskolát Gyergyószentmiklóson a Mezőgazdasági Líceumban végezte el. Kisiskoláskori első versét a Hargita népe közölte, azóta több, főleg magyarországi irodalmi folyóiratban közölt verseket. Hat gyermek édesapja és ősei mesterségéből, a bádogosságból tartja el népes családját.


Forrás: Új Kelet Online hetilap

Kapcsolódó cikk: Rafi Lajos verseiből