Nagycsütörtöktől Húsvétig

A nagyböjt utolsó napjaiban járunk, két nap múlva Húsvét, a keresztény hagyomány legnagyobb és legdrámaibb ünnepe, Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának ünnepe.

Dr. Horváth Pál, vallásfilozófust kérdezte a Freepress24. „ Nagycsütörtök estéje, éjszakája Krisztus getsemáni elfogatásának az alkalma. Erre következik a kihallgatás, a per. Nagypéntek délelőttjére teszi a liturgikus időrend Jézus Pilátus előtti meghallgatását, elítélését és nagypéntek délutánján minden bizonnyal valamikor három óra tájékára időzíthető a megváltó kereszthalála. Nagypéntek a teljes gyász ünnepe.”

A szombat a csend napja, a vasárnap pedig a feltámadás ünnepe. A Húsvét hétfői ünneplés már egy későbbi hozzátétel, már az emberek egymás közötti ünnepének tartják.

A Húsvét elnevezése is fontos mondanivalóval bír, legalábbis a magyar nyelvben.

„ A Húsvét ünnepének a magyar nyelvben használt elnevezéséből indulunk ki, akkor a nagyböjtnek, a hústól való tartózkodással járó vallásos előkészületi időszaknak a megszűntéről van szó. A hús újbóli magunkhoz vétele az etimológiai magyarázatok szerint magának a szónak az eredete.”

„A zsidók ekkor ünneplik a Pészah-ot, a kovásztalan kenyér ünnepét, és az Egyiptomból való szabadulást, és mivel Jézus szenvedéstörténete a zsidóság legjelentősebb ünnepére esett, az időbéli egybeesés valamilyen magától értetődő kapcsolatot természetesen teremt.”

„ A zsidó ünnepnek a szó történeti értelmében talán kevés köze van a keresztényhez. A keresztény ünnep viszont tudatosan önmaga előzményének és előképének értelmezi vagy értelmezi át a zsidó hagyománynak ezt az alkalmát.”

Jézus kereszthalála az Újszövetség szerint a zsidó Pészah idején történt. Ezt az ünnepet pedig a tavaszi napéjegyenlőség, vagyis március 21. utáni első holdtöltekor tartották. A keresztények a negyedik században lefektetett szabályzatukban a Húsvétot ugyanehhez a csillagászati időponthoz kötik.

Gesztesi Albert, csillagászati szakértő pontosítja a Húsvét kiszámításának módját.

„ A Húsvét napját a következő képen határozta meg i. sz. 325-ben a níceai zsinat: Húsvét napja legyen az a vasárnap, amely március 21-t követő első holdtölte utáni vasárnap.”

A Húsvét tehát a Holdhoz igazodik. Mivel a Hold huszonkilenc és fél napos ciklusokban változik, ezért a Húsvét is mozgó ünneppé vált, amely egy öt hetes cikluson belül mozogva minden évben más időpontra eshet.

Forrás: Freepress24